STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. február (11. évfolyam, 20-34. szám)
1943-02-03 / 20. szám
ЗТигА^З, február 3. Szerda- Mindezek a körülmények erélyes intézkedésekra kényszerítik a kormány okát,amelyek között a legenyhébbek :eredményben a fontosabb álumicikkek adagolása, s ehhez többé- kevésbbé szigorú kényszergazdasági intézkedések járulnak az egész vonalon. Az alábbiakban a legfontosabb élelmcikkekra vonatkozó rendszabályokat foglaljuk össze a kárpátövezetbeliszagokban: KENYÉR- LISZT: Magyarországon csak aránylag későn, 19^1. őszén vezették be v. kenyér és a liszt adagolását. A fejadag eredetileg 25^ gr, volt amelyet később 200 grammra szállítottak le, s legutóbb 1912. őszén 100 grammra naponta A kenyér mellett a kavoet is adagolják és pedig a fejadag 400 gramm hetenként váltakozva fehér és barna liszt. A lisztjegyre kapható a száraz tészta is. A munkások pótadagja 200 gramm, nehéz testi munkát végzőké 3’-X) grama, A kenyérliszthez kukoricalisztet és burgonyát kevernek* Bulgáriáim* népkenyeret hoztak forgalomba, amelynek 80 százaléka búza, 20 százaléka ipaliszt. A napi fejadag kezdetben 300 gramm volt, ezt azonban 1992-ben 150 grammra szállították le, majd újra 300 grammra emelik és 1993 januárjában 250 grammra szállították le. A kenyérliszthez itt is kötelező 35 százalék tengeri liszt és 5 százalék babliszt .Hozzáadásul Horvátországban 50 százalékban kell kukoricalisztet keverni a kenyérliszthez, a fejadag most ott is napi 150 gramm, a korábbi 200 helyett, a testi munkások adagja ennek kétszerese, Szlovákiában a normális fejadag havonta átlagfogyasztónak 1,5 kg főző és 315 kg kenyérliszt, vagy 1,65 kg kenyér. A testi munkások 6 kg a különleges nehéz testi munkát végzők 9,30 kg kenyeret kapnak havonta, vagy ennek megfelelő kenyérlisztet. Ez a normálfogyasztó részére napi 155 gr.kenyeret jelent, a testi munkások részére 199, és a különlegesen nehéz testi munkát végzőkre 310 grammot. A fentiekből látható tehát, hogy Európa gabonaraktára lényegesen kisebb kenyér adagokat tud juttatni saját lakosságának mint a középeurópai iparos országok. A burgonyaellátás aránylag jobb, Magyarországon a heti burgonyaadag jelenleg két kg, de átmenetileg 1 kg-га is leszállították volt . Szlovákiában a termelők 225~3°0 kg burgonyát tarthatnak meg fejégikint, a nem mezőgazdasági lakosság viszont egész évre számítva összesen 100 kg burgonyát kap. Horvátországban a burgonya szállítása és kereskedelme szigorú ellenőrzés alatt áll. A fejadag napi 300 gr., illetve havi 9 kg., ami kb. a szlovákiai fejadagnak felel meg. Magyarországon a cukorfejadag havonta négyszer 26 e gr, de csak a városokban.A falvakban a békebeli fogyasztásnak megfelelően lényegesen csökkentett fejadagok érvényesek, Bulgáriában kezdetben a cukrot bevásárlási könyvre adták, majd általános rendelkezésekkel 1992. novemberében a fogyasztást 25 százalékkal csökkentették. A havi fejadag 1 kg, cikorrépát csak cukorgyártásra szabad felhasználni, tehát takarmányozási célra nem. Lényegesen rosszabb a helyet Szlovákiában, ahol a cukoradag 750 gr havonta, viszont befőzési célra városokban *100 gr, falvakban 1 kg cukrot utaltak ki a nyár végén. Romániában a cukorhiányon fokozott szaharin gyártással igyekeznek segíteni. A húsfogyasztást Magyarországon csak 1980-ban kezdték adagolni. A napi hús vagy húsféleség adag a hús minősége szerint 50 és 200 gr között váltakozik, baromfit viszont szabadon lehet vásárolni, Szlovákiában a heti adag az egész országban 400 gr, testi munkásoknak 600, A hüvelyes veteményeket csak Horvátországban adagolják a azok évi fejadagja 6 kg . A szeszes italok készítését csak Szlovákiában korlátozták non jelentős mértékben.