STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. július (11. évfolyam, 119-134. szám)
1943-07-01 / 119. szám
ei oldal; STUD Ashy, julius lj Csütörtök« a terhekből pedig az átlagnál értető ém jóval kisebb részt kell viselnie. Városaink közül költségvetési szükségletei tekintetében messze kiemelkedik a főváros, amely a városok népességének nem egészen egynegyed részét zárja mindjobban szélesedő falai közé, a városok költségvetési kereetének pedig felénél nagyobb részét költi el polgárainak igazgatására és javára. A költségvetési összehasonlítás , ugyan nem egészen helyesemért sok vidéki városunk költségvetésében minden városi közüzem benne szerepel, a fővárosnak ellenben önálló vagyonkezelési közüzemei is vannak, amelyeknek a városi költségvetés csak a tiszta eredményét, vagy a tiszta hiányát hordozza. Mégis Budapesten az átlagos városi közteher fejenként 200 pengő, többi városainkban együtt pedig 37 pengő. Ha a többi törvényhatóságú városokat külön csoportnak számítjuk, akkor ezekben a fejátlag 41 pengő, negyes városainkban pedig 53 pengőt ér el. Törvényhatósági jogú városaink a fővárost nem számítva,öt,rizsen 103 millió pengővel gazdálkodtak a zárúlt esztendőben.Első helyen áll közöttük Debrecen 10,1 ,millió pengős kiadási kerettel, rajta kívül nincs is több városünál.1z a 7 millió pengős kiadási keretet meghaladná. Legközelebb van ehhez az összeghez Szeged 9,6 millió pengős kiadással, Kolozsvár és Pécs, valamint Kassa felüljár a 7 millió pengőn, Kecskemét, Nagyvárad, Szabadka pedig 6-7 millió pengő között állapította meg múlt évi szükségleteinek mértékét. Legkisebb költségvetése van városaink e csoportjában Komáromnak, amely nem ér el egészen 1,800,000 pengőt és Sombornak, 1,9 milliót valakivel meghaladó költségvetéssel. Itt következnék a sorban Kaposvár,az új tj.város, amely már tavaly sem lett volna utolsó helyen a tj,városok között a maga negyes városi jellegű költségvetési kereteivel, Szombathely pedig a múlt évi 3 millió pengőt meghaladó szükségletével, ezeken a városokon kívül megelőzte volna Baját, Marosvásárhelyt, Székesfehérvárt és Ungvárt is, amelyek mind meghaladtak ugyan kétmillió pengőt, de nem értek el harmat. Megyei városaink költségvetési szükségletei tekintetében az első helyet Újpest foglalja el,a legszerényebb költségvetéssel pedig Bánffyhunyad dolgozott. Újpest költségvetése meghalad 5,6 millió pengőt, vagyis éppen 22 olyan költségvetésre futna belőle, mint amennyivel Bánffyhunyad ellátta múlt évi szükségleteit. Újpest után aránylag messze következik Kispest 3,3 millió pengőt meghaladó költségvetéssel, valamint Pestszenterzsébet, a szintén a fővárosra támaszkodó és hatalmas iramban fejlődő város, szintén 3 millió pengőt meghaladó szükségletével. Távolabbi városaink között csak Békéscsaba költségvetése éri el ezt a keretet. Két millió pengőt meghaladó költségvetése a már felsoroltakon kívül négy városunknak van és ezek:Munkács, Nagykanizsa, Nyíregyháza Dolnok, Nyíregyháza egészen közel van a 3 milliós határhoz. Megyei városaink nagyobbik fele meghaladja az egymillió pengős keretet és összesen 30 városunk marad e határ alatt, de nem több,mint öt dolgozik egy félmilliónál szerényebb költségvetéssel. A városok,mint minden közület, költségvetésében hiányt csak elméletileg mutathat ki. Ha a kimutatás szerint a magyar városok költségvetésében 67,5 millió pengőnyi "hiány" mutatkozik, akkor ez csak azt jelenti, hogy a városok ezt az összeget az állami adóteher szerint szétosztva rójják ki polgáraikra. A többi 358,1 millió pengőt a városok "saját" bevételeikből fedezik, s ezeknek a saját bevételeknek skálája rendkívül széles, benne vannak a városi helyi jellegű adók, illetékek, közüzemi bevételek, a város saját vagyonának hozama, sőt benne van az általános kereseti adó összege is, ami állami, adó ugyan, de amit az állam átengedett a helyi közületek szükségletének céljaira.