STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. augusztus (11. évfolyam, 135-148. szám)
1943-08-03 / 135. szám
к*т STUD/I9zf3.r,ugusztus 3« 3« oldal* pótanyagok kifejlődéseivel együtt aszbesztből,üvegből és fénekből is készítenek textilanyagokat« . . ' 1937-ben 113 mó q textil anyagot termelt az emberiség.Ebből 83 nó q volt a gyapot súlya, 18 mó q a gyapjúé, a lenre már mindössze. 8 nó q a kenderre pedig ennek a fele, k nem esett .A nyersselymet mennyiségileg mindezek mellett elenyészően kis tételnek kell tekinteni, évi termelése nemhaladta meg a fél magot . A textilipar fejlődése tehát az utóbbi időben mindig nagyobb mértékben a gyapottermelés függvényévé változott. Ugyanakkor azonban rohamosan fejlődött a cellulózé termelés,amiből 1937-ben már 200 napig állítottak elő, tehát kétezer annyit , mint amennyi szövés-fonás céljaira ugyanabban az esztendőben termeltek.A cellulózé jelentősége tulajdonképpen akkor bontakozott ki, amikor bevonult a textiliparba pót anyagnak és megindult belőle a műselyem,később pedig a mürost előáliítása. Az első tömegesen használt cellulózé mürost a műselyem volt,mert ennek termelése már az első világháború alatt megindult és sok tekintetben még jobb,mint a valódi selyem, 1922-ben már 2 móg müselymet termeltek a világ vegyi üzemei,amikor a nyersselyem termelés ennek a negyedrészét tette. 1937-ben már több,mint 5 sós müselymet termeltek, 11-szer annyit,mint nyersselymet. A marosi termelés 1930-ban indult meg és azóta olyan rohamosan fejlődött,hogy 1910-ben már több mürostot állítottak elő,mint müselymet,mert a mürost mennyisége meghaladta a 6 r.Q q-t,bár a nüselyemé is felülemelkedett az 5 nó-n*. Ebben a fejlődésben az a nevezetes,hogy 1931-ben már 2 és negyedmillió q nüselymet termeltelő,mürostot még egyáltalában semmit . 1990-ben a mürost és a müselyem együtt csaknem elérte a len és a kender termés egy évi teljes mennyiségét. A müselyem és a mürost alapanyaga a kőszén, amiből évente 1,3 mard qnnyit termelnek, amiből ma még csak elenyészően kicsiny mennyiség szükséges a műrostok készítéséhez,ami tehát a fejlődés számára ezen a téren korlátlan lehetőségeket ad. Meginduló azonban ezeken kívül a szintetikus anyagok egész sorának termelése is. Ezeknek az anyagoknak alapanyaga a levegő,a viz,kőszén, barnaszén,mész, szesz és a földgáz. A levegőből állítható elő a nitrogén, barnaszénből a műbenzin és műásványolaj, szénből és neszből vagy szeszből is a nagurin, mégpedig a buna és a netylbuna, ugyancsak szén és mész az alapanyaga a nysegennek és a mürusznak, szénből állítják elő a szintetikus benzolt. A nitrogénnek levegőből való előállítása a chilisalétren terme ,lését annyira megtámadta,hogy 1937-ben a világnak 30 magnyi nitrogén féleségéből nem egészen 2 ésfél 7% származott csak Chiléből, 92 % ellenben szintetikus eredetű volt. A mű benzin jobb,mint az eredeti benzint. Termelése a háború kitörése előtt már évi 5 mó tonnát tett, ami 6% -át tette a világ valódi benzin termelésének.Mint az aluminium, ugyanúgy a műbenzin is Európa számára nagyjelentőségű,mert a barnaszén előfordulásoknak több,mint 97%-os Európában van.A régebbirendszerű murvátok mellett egészen új jellegű szintetikustextilanyagokat is gyártanak,mégpedig szénből,neszből,vízből és levegőből .Ezen az utón már olyan anyagokat is nyertek,amelyek savakkal és lúgokkal szemben ellenállanak és éghetetlenek, viszont ha nem égnek el, • megolvadnak, úgyhogy most a lágyulási fok emelésével kísérleteznek. A gumi helyettesítésére is ilyen alapokra jutottak az európai vegyésztudomány „Szénből és neszbe acetylént állítanak elő "ezen az alapon fokozatosan eljutnak a nyers gumi összetételének megfelelő,de a nyersgumsinál használhatóbb és értékesebb buna gumiig is.A mi gumi azonban felépíthető alkoholból is .Az oroszok burgonyából állítják elő az u .n.metylkaucsukot !Az így nyert nyersgumit még vulkanizálni,kelle0 tömtő anyagokkal tenni használhatóvá