STUD - Statisztikai Tudósító, 1943. december (11. évfolyam, 211-229. szám)

1943-12-01 / 211. szám

2*oldal, STUD/1943. december 1 Szerda* Macedónia, északi részén arányosan oszlik meg a mezőgazdasággal, állaat­­tenyésztéssel és iparral foglalkozók száma« Ezzel szemben a déli részen túlnyo­móan sok a mezőgazda»« Macedónia völgykati falrendszere a trác­iai síkságon kapcsolódik bele Bulgária egységes területébe. Macedóniának csak 5­0,8 f -a művelhető meg-24­8 $- a erdős terület, 1,1­­fa-a mocsaras terület s 2063 'fb-a műveletlen kopár rész. Az erdőterületként­ számont­artott rész is egyharmadré­szben csak inkább bozótos hegyes vidéki mint felhasználható erdősége A mezőgazdaságilag használt terület 51,2 $-a legelő,szántóföld 39*2 5Ц rét 4$, szőlő 2%, zöldséget 0,7 #-on termelnek s kertészet 0,4' on folyik. A legutóbbi hivatalos határmegvonás alkalmá­val Mac­j­­dóniából 33,841 km­ 2~t csatoltak vissza Bulgáriához. Ez a terület a bolgár köve­telésnek körülbelül fele. Macedónia éghajlata igen enyhe, s délszaki növények termesztésére is alkalmas. Állattenyésztése fejlett, Iparra fejleszthető lenne, mert bő természeti kincsekkel rendelkezik. Gabonanenyekkel nem láthatja el magát teljesen, de Bulgária a kis hiányt más területeinek fölöslegéből könnyen tudja pótolni. Az 1941/42 gazdasági év gabonatermése 256.000 g volt. A földjavítási és termelés­­javítási intézkedések eredményeként nemcsak önellátóvá tehető Macedónia, hanem kivitelre is maradhat feleslege. Az 1941/42 gazdasági évben Macedóniában 1,400 g rizs termett* Ezt a mennyiséget könnyen lehetne háromszorosára emelni. Észak­­macedónia dohánya a Balkán legjobb dohányai közé tartozik. Termése évente 15,000 g. Emellett igen kiterjedt mákültetvényei vannak Macedóniának. Ópium­­termelése mennyiségileg és minőségileg is a legjobbak közé tartozik. Gyapot­termése évi 540 ft- Ezt a mennyiséget rövid időn belül 8000 g-ra fogják fokozni. A len,kender, repce és diótermelésből évi 50 millió leva folyik be. A zöldség termelés évi 256 millió leva hozamát lényegesen fel lehetne emelni az ismert bolgár kertészet meghonosítása útján. Gyümölcstermelés nem igen divik még, bár Macedónia erre igen alkalmas. Szőlőművelés is kis mértékben folyik, bár az európai szőlőpusztulás idején a percaiaszpora ezt a vidéket megkímélte. A dohány­termelés után selyemtermelése a legjövedelmezőbb, 194­2-ben 600 g gubót termeltek 35 millió leva értékben, Macedónia juhtenyésztése nagyméretű. A végeláthatatlan legelőkről tél idején az Ovcso Pole völgyébe és a Vardar folyó völgyébe húzódnak le a vándor­nyájak. Másfajta állattenyésztése jelentéktelen, Macedónia tavai igen alkalmasak haltenyésztésre. Az ohrinai tóban évenként 300­0 halat fognak 15 millió léva értékben. Az erdőgazdálkodás terén nehéz feladatok várnak megoldásra, az erdők feljavítása,utak kiépítése és a kopár hegyvidékek fásítása a teendők. Ércben Macedónia nagyon gazdag, különösen szén,réz,króm,antimon,magné­zium, azbeszt és mész találhatók nagy mennyiségben, , ,oOOOo,, _A­­_KÖZELLÁTÁS_HIPEI_A_NAGY VILÁGBÓL,­ /STUD/ A STUD egybefoglalta az utolsó két hét folyamán a világ különböző államaiból érkezett közellátási intézkedéseket. E közlé­sünket rendszeresíteni fogjuk* ÁLTALÁNOS ÉLELMEZÉSI INTÉZKEDÉSEK, 1993 .november»

Next