STUD - Statisztikai Tudósító, 1944. február (12. évfolyam, 20-39. szám)

1944-02-01 / 20. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Felelős szerkesztő: Dr. MÓRICZ MIKLÓS KAnyomatos napilap « Kiadja a STUD kft 'e . Szerkesztőség: Budapest „ к “ГкТ/о ^ = ^ SÉNYI PÁL KIADÓHIVaTAL: II. KELET. KÁROLY U. 6­ 7 „­­ TELEFON • ? * Т°,в,°П' 15°^Вв 6!fer08'"- ~ KGZh­alnak tekintendő- - MIBd- * К ö^l­é p^g e­ifp** k* 'mnVg^a n­о в о k n aV 'havi'* l V-s­­T jГЛЦ XII.ÉVFOLYAM, 20.szám* 19ÁÁ­, február 1. Kedd* CIGARETTA A LÁDAFIÁBAN, /STUD/ A pénzügyminiszter nemrégiben azt mondta a k­épvi­selőházban: Nem érti egészen a nagyközönség logikáját Ez a közönség nagyon fél a pengő értékének hanyatlásától, de ugyanakkor egy milliárd értékű bankjegyet rejtett el­ a ládafiában és vont ki a gazdasági élet vé­rkeringéséből .Már azt csak nem azért teszi,mintha nem lesznék a pengőben? A pengő azonban csak pengő és kis helyen is elfér .De minek rejtegetik a dohányosok a cigarettát a ládafiába? Mégpedig a szó szoros értelmében a cigarettát és a ládafiába! mert a falvakon a borjúszárú ingujj után lassan kint elmegy a pipa is. A dohány­jövedék 1932-ben 1,8 milliárd cigarettát gyártott, tíz év múlva, 19­3­1-ben meg már 5»­ milli­­árdot «Igaz,közben nőtt is az ország, de bár ilyen arányban nőtt volna! A szivarok száma meg 93 millióról 1936-ig 13 millióra zuhant le,­ a világga­zd­aságd^ válságnak olyan mérőszáma ez,amit eddig nem is figyel­tünk meg,­de ll^CMwmr-iliájC'-^lXír millióra ugrott,hogy a következő évbel­iemét a szerény 63 millión álljon meg.Vagyis ha ezt az egy kivételes esztendőt,­ az 1900 évet,­ nem tekintjük,a szivargyártás a világgazda­sági válság és a régi területek egy részének hazatérése után sem érte el többé a régi szintnek még a kétharmadát sem.A pipa és a cigarettado­hány 71,ÁOO­L-ról 65,200 g-ig hanyatlott le 1937-ben­,azután újra nőtt, de 1931-ben éppencsak megközelítette az 1932 .évi­­szintet ,1938-ban azon­ban még ötvenezer raétermázsát sem ért el egészen. S ebből a dohányból is mindig nagyobb hányad a cigaretta-dohány és mindig kevesebb a pipára­­való.Sőt a gyanakvó statisztika szerint még ennek is jó részét cigaretta­­papirosból füstöli el a nép és nem pipából. Amiről egyébként a pipa­­­készítő ipar beszélhetne eleget. A vége az lesz, hogy mint hajdanán az angol csattkészítők céhe felségfolyamodvány és díszes küldöttség útján is arra kérte a királyt, hogy példájával és tekintélyével lépjen fel a cipőfűző átkos divatja ellen,nálunk is fellázadnak a pipagyártók a cigarettapapiros kibírhatatlan nyomása miatt. A valóság az,hogy bár az utóbbi években a dohánytermés nem volt jó, a gyártás nálunk még nem csökkent lényeges mértékben-1910-ben 1? .200 hektáron termett dohány az ország területén, de az átlagos termés alig volt 9 méter mázsa dohánylevél egy hektárról. 1935-ben 15.000 hektár volt a terület, de 10 mázsa a dohány átlagos termése. A kivitel és a be­hozatal nálunk nagyjából rendesen kiegyenlítette egymást, így a belső

Next