STUD - Statisztikai Tudósító, 1944. március (12. évfolyam, 40-60. szám)
1944-03-01 / 40. szám
STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Felelős szerkesztő: DR. MÓRICZ MIKLÓS Kőnyomatok napilap . Kiadja a STUD KFT. . Felelős kiadó: DR. SÉNYI PÁL — ,". яя кГГTM_TM;;':Т' 7 XII iÍJVFOLYAM ♦ k0rsz£m,. 19'H( Március 1, Szerda. AkAC'YÁK' ÍJJPOLITIKA ÁTMENT GAZDASÁGI _FELADATAI/STUD/ Magyarország erdőgazdasága és fatermelése az első világháború előtt az európai fagazdasági élet egyik legjelentősebb tényezője volt. Komolyan megalapozott vállalkozásai különféle terményeikkel minden külföldi piacon jelent voltak. Fűrészipara is ennek megfelelően fejlődött. A Magyar Faj termelőst Ország Egyesülete hetven éves fennállásának emlékére kiadott összefoglaló jelentésében kimutatja, hogy a század elején 1100-nál több fűrészkeret működött a hazai üzemekben. Ez meg is felelt, az erdők hatalmas kiterjedésének Az 1967 évi statisztikai adatok,szerint az anyaországban 130 millió kát,hold, a társországokban pedig csaknem 2,7 só kát,holdnyi erdő terült el. S az anyaországban 3(1) millió hold esett a fenyőterületekre, a tíz milliónyi lombos erdőből pedig csaknem 3,6 méshold volt a tölgyerdők kiterjedése, a többi javarészt bükkös. A hazai fakitermelése és részbén a fafeldolgozó ipar is ennek megfelelő széles keretek között indult annnak a lendületnek, amelyet a millenium évtizede nyitott meg a magyar gazdasági élet számára. A fa jelentősége lassanként úgy alakult ki, hogyha ez a fejlődés zavartalanul folytathatódik, a fának a magyar gazdasági életre nézve körülbelül olyan fontossága lehetett volna,mint a finnek számára, akiknél az erdők és a fagazdálkodás feltárása teremtette meg a mai értelemben vett gazdasági élet . . Trianon mindennek véget vetett, a magyar erdőgazdálkodás többé nem láthatta el a hazai faipar szükségleteit és a fa révén a külföldnek egyik legnagyobb adófizetőjévé lettünk. Tragikus rendelkezése volt a sorának, hogy a fára való reáutaltságunk miatt kénytelenek voltunk szakadatlanul adózni azoknak az Utódállamoknak, amelyek tőlünk a nagyhatalmak igenságtalan döntése folytán éppen erdeinket nyerték el. A magyar favásárlások a trianoni korszak alatt igen nagy összegekkel táplálták a román, a csehszlovákia jugoszláv gazdasági életet és azonfelül,amit Trianonban előszenvedtünk, egyúttal rég azt is tűrnünk kellett, hogy a mi gazdasági erőfeszítéseinkből ezeknek az újonnan keletkezett, vagy túlméretezett államoknak gazdasági alapjai megerősödjenek. A trianoni ország erdőterülete mindössze 2,0 millió kholdat tett s ebben majdnem semmi fenyő, a fenyőfélék kiterjedése mindössze 80,000 kholdra rúgott, s a tölgy és bükk is többnyire csak másodrendű, olyan erdő, amely a legtöbbször nem is feltétlen erdőtalajon és sehol a kellő ápolásban nem fordult elő. Érthető, hogy 1921 -ben a megcsonkított területen mindössze