STUD - Statisztikai Tudósító, 1944. december (12. évfolyam, 217. szám)
1944-12-15 / 217. szám
2. oldalt KISEBBSÉGI STITD/19 Vbdet$ ,15 . Péntek Az állami lét - állapítja meg a szerző - akkor van igazán, veszélyben, ha a vele szembe forduló csoport egy más létező államhoz kíván tartozni* vagy, benne egy új állam létezésének gondolata ébred fel. A dolgok ilyen megfogalmazása tetén sem teljes az állam egységét veszélyeztető okok és* államszemély~csoportok felsorolása* Nem vette figyelembe a szereő azt a jelenséget, azmikor vallási, szociális és egyéb - a társadalomtanból megmagyarázható okokból a fennálló állam struktúrájának, vagy legalább is felnő vezetésének a megváltoztatására tör egy jelentős kisebbség, vagy többség) De ebbe a felsorolásba kívánkozik egy olyan történelmi fejlődés-momentum, amikor egyes államok vezetőségének óhaja következtében összetett államok alakulnak ki„ /Pl * Észak- és Közép— Amerikai Egyesült Államok, SS81./ Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az a jelenség is, amikor az egyes csoportok nem törnek a fennálló állam életébe, hanem más egyensúlyi helyzetet kívánnak teremteni, /Pl. a jugoszláv államalakulat,/Önkényesen megválasztott, nem jelentős nemzetiségi politikusok meghatározásaira támaszkodva fogalmazza meg Párdányi a nemzetiség fogalmát ", „ a felettes hatalmat gyakorló állammal szemben tudatosan ellenséges magatartást tanúsító,magát idegennek érző,centrifugális, nemzetellenes, ugyanakkor azonban egy más létező vagy elondolt állam irányában nemzeti érzéseket tápláló embercsoportot nevezzük nemzetiségiek, azt az államot pedig, amelyben ilyen nemzetiségek vannak, nemzetiségi államnak.’’ A szerző Heller nyomán így vezeti le a nemzetiségi kérdés születését: "Az állam népessége az államhoz való viszonyában lehet az államot igen! " nemzeti vele szemben közömbös lépi vagy vele szemben álló nemzetiség.Az első forma az ideális, utóbbi megjelenése a beteges állapot, a belőle fakadó feszültség,működési zavar, betegség, a nemzetiségi kérdés, Párdányi szerint a nemzetiségi kérdés az államot létében, de legalább is integritásában veszélyeztetik. A ’’kisebbség, kisebbségi kérdés" elnevezések gyakorlatilag azonosak a nemzetiség, nemzetiségi kérdés fogalmaéval. Az asszimilációs kérdéssel kapcsolatban Kriszticset idézi,aki szerint 1767-ig^,igs vagyis abban az időben* amelyben intézményileg magyarositó politika alkotmányi és materiális eszközei* sőt ideológiai erőforrásai, gazdasági, kulturabeli fölény csaknem teljesen hiányoztak, kb .1,700 .000 fC^O..1910-ig az uj alkotmányos rend megszilárdulása korszakában, a soviniszta magyarosító jelszavak idején kb . 1.036 .060-re olvadt új képesség, Párdányi munkájának II / Államszervezettan 10 .második részében a következő címszavakkal foglalkozik: állami szervezet, az egyén, mint államszerv, a részközösség, mint államszerv. A fogalomcsoportokat egyenként vizsgálva tárgyi és alanyi szempontból mutat rá az államszerészet működése és a nemzetiségi kérdés kapcsolataira. Tárgyi szempontból jelentkező összefüggés a gazdasági és kulturális politika, alanyi szempontból megtalálhatók a kapcsolatok a népnevelői és közigazgatási szervezetnél. Ténylegesen a nemzetiségi harcok érvei között igen gyakran szerepel az állam kulturális és gazdasági politikájából folyó törvényhozási és adminisztratív intézkedések, tehát az állami szervezet és működésének a bírálat-4 A nemzetiségi vezérek hivatkoznak a gazdasági és kulturális elnyomásra,mozgalmukat rendesen úgy tüntetik fel,mint a népesség jogos ■ védelmét a gazdasági kizsákmányolás, az idegen nyelvű iskolai tanuitász stb.