Ságvári Napló, 1989 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1989-03-01 / 1. szám

A NYÍREGYHÁZI SÁGVÁRI MGTSZ. DOLGOZÓINAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,50,— Ft 1989. MÁRCIUS Mérlegen az 1383. évi gazdálkodás nyereség 21 millió 800 Február 10-én a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tartotta zárszámadó közgyűlését termelőszövetkezetünk. Részt vett az eseményen Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkára, Soltészné Pádár Hona a Hazafias Népfront megyei tit­kára. Az elnökségben foglaltak helyet a megyei tanács, a TESZÖV és más intézmények képviselői. A termelőszövetkezet 1988. évi gazdálkodásáról Leit­ner István a termelőszövetkezet elnöke számolt be. Termelőszövetkezetünk elnöke beszámolóját azzal kezdte, hogy az 1988. évi gazdálkodás nem volt problémamentes. A terve­zésnél figyelembe kellett venni a bérbruttósítást, valamint azt a tényt, hogy a gazdasági társasá­gok nyeresége nem szerepelhet az összesített nyereségtömegben.­­ Így a korrigált, 1988. évre tervezett nyereségünk 16,6 mil­lió forint volt. Örömmel jelent­hetem a tisztelt tagságnak — mondta Leitner György, hogy a nyereségtervünket nemcsak tel­jesítettük, de közel 32 százalék­kal túlteljesítettük. Növénytermesztés A bevezető után az elnök rá­tért a gazdálkodás részletes elemzésére. Az alaptevékenység kiemelt ága a növénytermesztés. A tsz 4262 hektár szántóföldön gazdálkodott. A korábbi évhez hogy nőtt a napraforgó, csök­kent a kukorica termőterülete. Jelentős károkat okozott, hogy az aszály szinte minden növé­nyi kultúrát sújtott, a kukorica termésátlagára a csapadékhi­ány tragikusan hatott. — őszi búzát 1224 hektáron termesztettünk, a hektáronkénti termésátlag 5,23 tonna volt. A kalászosok jól teleltek, ez a nö­vényünk viszonylag kevésbé érezte meg a csapadékhiányt, így a tervezett árbevételt 4 millió forinttal túlteljesítette. Gondot okozott, hogy kereslet hiányában a tervezettől keve­sebb vetőmagot értékesítettünk. A rozs termőterültete 725 hek­tár volt, az átlag termés hektá­ronként 3,77 tonna lett. Ezzel elégedettek lehetünk, viszont a vetőmag-értékesítés itt is je­lentősen elmaradt a tervezettől. A tavaszi árpa 103 hektáron csak 3 tonnás átlaggal fizetett, ez nagyon alacsony. Az árpát teljes egészében vetőmagként értékesítettük. A napraforgó termesztéséről elhangzott a beszámolóban, hogy a területnövelés jó döntés volt. A 486 hektáros napraforgó hektáronként 2,11 tonnás átlag­gal fizetett. A termésátlag ala­csonyabb ugyan az 1987. évitől, mégis ez a növény volt a leg­kedvezményesebb az ágazatban. Ezúttal szóját is termelt a szö­­vetk­ezet 50 hektáron. A terve­zett 2 tonnával szemben csak egy tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de ezzel korai len­ne minősíteni a szójatermést. Mint a beszámoló is hangsú­lyozta a növénytermesztők még csak tanulják a szója technoló­giáját, sok hibát követtek el, de az időjárás sem kedvezett. A kukoricáról Leitner György, a következőket mondta: “ Kukoricát 1664 hektáron vetettünk és 5,7 tonnás termés­átlagot terveztünk. Sajnos a csapadékhiány akkor jelentke­zett, amikor a kukorica virá­gozni kezdett és később is nagy volt a szárazság. A kukorica hektáronkénti átlagtermése 3,86 tonna volt, voltak olyan táblák, ahol csak 1—1,5 tonna kukorica termett. Az említett okok miatt a kukoricatermesztés önköltsége 100 kilogrammonként 480 forint lett, így egyértelmű a ráfizetés. A beszámolóban értékelés hangzott el az őszi kalászosok 1988. évi vetéséről is. A nyári aszály folytatódott, ősszel sem kapott annyi csapadékot a ha­tár, amely elegendő lett volna az elvetett mag megfelelő csí­rázásához, a biztonságos kelé­séhez. A 1219 hektár búzát és a 746 hektár rozsot száraz talaj­ba vetették. Helyenként alig­­alig kelt ki a növény, a fejlődés lassú volt, a télvégi határszem­lén a minősítés kritikus. Kertészet A kertészeti ágban a legna­gyobb volumenű a téli alma ter­mesztés. A közös művelési terü­let 80 hektár, ennek termése hektáronként 20,2 tonna volt. Az értékesítési átlagbér 7 forint 26 fillér, jobb is lehetett volna. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta a beszámoló: — A növényvédelmi költséget 200 ezer forinttal túlléptük, de a minőség ennek arányában ezer tériét nem javult, kisebb-nagyobb mértékben adódtak szépséghi­bák. A téli alma betakarításá­ban nagy segítséget adtak a szovjet katonák és a debreceni tsz-tagok, akik hat héten ke­resztül folyamatosan dolgoztak nálunk. A téli alma mellett je­lentős a szilva, a meggy és az őszibarack ültetvény. A szilva­termés évek óta stabil, 300— 350 tonna az évenkénti termés. A szilvát idén hatszor perme­teztük, a betakarítást zömmel általános iskolások végezték. Az árbevétel megközelítette a 3 millió forintot. Sajnos az értéke­sítési átlagár alacsonyabb volt az 1987. évitől, így a jövedel­mezőség romlott. A 41 hektár meggy 126 tonna gyümölcsöt termett. Az őszibarack végre elfogadható termést adott, 12 hektárról 61 tonna gyümölcsöt takarítottunk be, az értékesí­tési átlagár 17 forint volt kilo­grammonként. Összességében értékelve a gyümölcstermesztést Leitner István kijelentette, hogy a vég­zett munka általában megfelelő volt, az ágazat nyereséggel zárt. A növényvédelem egészét érint­ve, a kártevők elleni védekezés növénytermesztésben és kerté­szetben, a kisebb hiányosságok­tól eltekintve, időben megtör­tént. A tervezetthez képest a költségeknél 700 ezer forint volt a megtakarítás. Háztáji A tsz erdőgazdálkodásáról csak röviden szólt a beszámoló. A tsz 253 hektár erdejének nagy része nyár és akác, az évi növekedés 2565 köbméter. Az 1988-ban végzett erdészeti mun­ka 34 hektár erdőtelepítés, és 2301 köbméter fakitermelés volt. A fakitermelés jóval meghalad­ta a tervezettet, így az árbevétel 3 millió 691 ezer forint. A továb­biakban Leitner István a háztá­ji gazdálkodást értékelte. — A háztáji szorosan kapcso­lódik a nagyüzemi termeléshez, kiegészíti azt és nagy segítség, hogy a háztáji vállalja a nagy kézi munka igényes termékek termelését. A háztáji termelés 1988-ban az előző évi termelési érték szinten maradt. Zöldség­ből,gyümölcsből 27 milió 849 ezer forint volt a forgalom. A vágó­állat és tejértékesítés be­vétele, illetve árueladása meg­haladta a 42 millió forintot. A háztáji termelés együttes értéke több mint 70 millió forint. A termelőszövetkezet különböző takarmányok és eszközök érté­kesítésével segítette a háztáji gazdálkodók munkáját. Az állattenyésztés Az állattenyésztési főágazat 1988. évben is jelentős szerepet töltött be a szövetkezet gazdál­kodásában. Árbevétele megkö­zelítette a 100 millió forintot. Beszámolójában Leitner István kiemelte: — Volumenét tekint­ve ágazaton belül a sertéste­nyésztés és a hizlalás a megha­tározó. A telepen végzett re­konstrukciós munkák ellenére a hizlalás eredménye 10159 hízó kibocsátása. Ezt teljes egészében a tsz húsüzeme dolgozta fel. Az egy kocára jutó sertéshizlalási mutató 2100 kilogramm hús elő­állítása jó. Sikeres volt a koca­süldő tenyésztés és értékesítés is. A saját szükségleten kívül a tsz 250 vemhes kocasüldőt ér­tékesített a háztájinak. A baromfiágazatról, a tojás­értékesítési gondok miatt nem a legkedvezőbb képet alakította ki a beszámoló. Az összes to­jástermelés 13 millió volt, az értékesítési átlagár 2 forint 60 fillér. A saját termelésű tojáson kívül a megye zavartalan ellá­tására a tsz 5 millió tojást is vásárolt.­­ A juhállomány 1988-ban nem változott. Két falkában 663 az anyajuh. A báránysza­­porulat megfelelt a követelmé­nyeknek. Az elhullás 1,3 száza­lék volt. A lenyírt gyapjú át­lagsúly juhamként 5,38 kilo­gramm volt. Műszaki fűágazat A főágazaton belül legjelentő­sebb a gépjavítás, a munka he­vében ezt éri a legtöbb kritika. Elhangzott a beszámolóban az is, hogy a téli erő- és munka­gépjavítás minőségileg megfe­lelő volt, a kampánymunkák idején jelentős probléma gép­­üzemeltetésnél nem adódott. Ki­fogástalan volt a kombájnok felkészítése is.­­ Jól dolgozott az autószere­lő-műhely is, a műszaki vizsgáz­tatások időben és jó eredmén­­nyel megtörténtek. Javultak a munkafeltételek, a műhelyiro­dát felújították, új szociális lé­tesítményt ka­ptak a dolgozók. Az építőbrigádok évközi bírála­tai jogosa­k voltak. A brigád szakmai és emberi összetétele miatt nem bizonyult alkalmas­nak a komoly és önálló munka­végzésre. Probléma volt az anyagellátással. Az építőbrigád 1988-ban elvégezte a sertéstele­pi lapos szín szigetelését, az iparvágány térburkolását, egy kaloda betonozását, végeztek­­ nagyon sok apróbb javításokat, de a felsoroltakon kívül többre lettek volna képesek. A beszámoló a továbbiakban értékelte a gépüzemeltetést, megemlítve a megtakarításokat. A szállítási munka jó minősí­tést kapott annak ellenére, hogy a korábbi évek 10—12 mil­liós árbevétele 50 százalékkal csökkent. Az 1988. évi beruhá­zásokról Leitner István a követ­kezőket mondta: “ Szövetkezetünk az elmúlt évben több nagyberuházást in­dított. Ezek közül legfontosabb a sertéstelepi rekonstrukció. A több mint 20 éves bábolnai te­ (Folytatás a 2. oldalon) Leitner István a termelőszö­vetkezet elnöke mérlegbeszá­molót tartja. Az 1988. évi gazdálkodás zárszámadását február 10-én Nyír­egyházán a Móricz Zsigmond Színházban tartották meg. A termelőszövetkezet tagjaival a színházterem- zsúfolásig meg­telt. A zárszámadó közgyűlés elnöksége. Az elnökségben foglalt helyet Szemerszki Miklós a városi pártbizottság első titkára, Soltészné Pádár Ilona a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint intézmények, vállalatok képviselői.

Next