Ságvári Napló, 1989 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1989-03-01 / 1. szám
A NYÍREGYHÁZI SÁGVÁRI MGTSZ. DOLGOZÓINAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,50,— Ft 1989. MÁRCIUS Mérlegen az 1383. évi gazdálkodás nyereség 21 millió 800 Február 10-én a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tartotta zárszámadó közgyűlését termelőszövetkezetünk. Részt vett az eseményen Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkára, Soltészné Pádár Hona a Hazafias Népfront megyei titkára. Az elnökségben foglaltak helyet a megyei tanács, a TESZÖV és más intézmények képviselői. A termelőszövetkezet 1988. évi gazdálkodásáról Leitner István a termelőszövetkezet elnöke számolt be. Termelőszövetkezetünk elnöke beszámolóját azzal kezdte, hogy az 1988. évi gazdálkodás nem volt problémamentes. A tervezésnél figyelembe kellett venni a bérbruttósítást, valamint azt a tényt, hogy a gazdasági társaságok nyeresége nem szerepelhet az összesített nyereségtömegben. Így a korrigált, 1988. évre tervezett nyereségünk 16,6 millió forint volt. Örömmel jelenthetem a tisztelt tagságnak — mondta Leitner György, hogy a nyereségtervünket nemcsak teljesítettük, de közel 32 százalékkal túlteljesítettük. Növénytermesztés A bevezető után az elnök rátért a gazdálkodás részletes elemzésére. Az alaptevékenység kiemelt ága a növénytermesztés. A tsz 4262 hektár szántóföldön gazdálkodott. A korábbi évhez hogy nőtt a napraforgó, csökkent a kukorica termőterülete. Jelentős károkat okozott, hogy az aszály szinte minden növényi kultúrát sújtott, a kukorica termésátlagára a csapadékhiány tragikusan hatott. — őszi búzát 1224 hektáron termesztettünk, a hektáronkénti termésátlag 5,23 tonna volt. A kalászosok jól teleltek, ez a növényünk viszonylag kevésbé érezte meg a csapadékhiányt, így a tervezett árbevételt 4 millió forinttal túlteljesítette. Gondot okozott, hogy kereslet hiányában a tervezettől kevesebb vetőmagot értékesítettünk. A rozs termőterültete 725 hektár volt, az átlag termés hektáronként 3,77 tonna lett. Ezzel elégedettek lehetünk, viszont a vetőmag-értékesítés itt is jelentősen elmaradt a tervezettől. A tavaszi árpa 103 hektáron csak 3 tonnás átlaggal fizetett, ez nagyon alacsony. Az árpát teljes egészében vetőmagként értékesítettük. A napraforgó termesztéséről elhangzott a beszámolóban, hogy a területnövelés jó döntés volt. A 486 hektáros napraforgó hektáronként 2,11 tonnás átlaggal fizetett. A termésátlag alacsonyabb ugyan az 1987. évitől, mégis ez a növény volt a legkedvezményesebb az ágazatban. Ezúttal szóját is termelt a szövetkezet 50 hektáron. A tervezett 2 tonnával szemben csak egy tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de ezzel korai lenne minősíteni a szójatermést. Mint a beszámoló is hangsúlyozta a növénytermesztők még csak tanulják a szója technológiáját, sok hibát követtek el, de az időjárás sem kedvezett. A kukoricáról Leitner György, a következőket mondta: “ Kukoricát 1664 hektáron vetettünk és 5,7 tonnás termésátlagot terveztünk. Sajnos a csapadékhiány akkor jelentkezett, amikor a kukorica virágozni kezdett és később is nagy volt a szárazság. A kukorica hektáronkénti átlagtermése 3,86 tonna volt, voltak olyan táblák, ahol csak 1—1,5 tonna kukorica termett. Az említett okok miatt a kukoricatermesztés önköltsége 100 kilogrammonként 480 forint lett, így egyértelmű a ráfizetés. A beszámolóban értékelés hangzott el az őszi kalászosok 1988. évi vetéséről is. A nyári aszály folytatódott, ősszel sem kapott annyi csapadékot a határ, amely elegendő lett volna az elvetett mag megfelelő csírázásához, a biztonságos keléséhez. A 1219 hektár búzát és a 746 hektár rozsot száraz talajba vetették. Helyenként aligalig kelt ki a növény, a fejlődés lassú volt, a télvégi határszemlén a minősítés kritikus. Kertészet A kertészeti ágban a legnagyobb volumenű a téli alma termesztés. A közös művelési terület 80 hektár, ennek termése hektáronként 20,2 tonna volt. Az értékesítési átlagbér 7 forint 26 fillér, jobb is lehetett volna. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a beszámoló: — A növényvédelmi költséget 200 ezer forinttal túlléptük, de a minőség ennek arányában ezer tériét nem javult, kisebb-nagyobb mértékben adódtak szépséghibák. A téli alma betakarításában nagy segítséget adtak a szovjet katonák és a debreceni tsz-tagok, akik hat héten keresztül folyamatosan dolgoztak nálunk. A téli alma mellett jelentős a szilva, a meggy és az őszibarack ültetvény. A szilvatermés évek óta stabil, 300— 350 tonna az évenkénti termés. A szilvát idén hatszor permeteztük, a betakarítást zömmel általános iskolások végezték. Az árbevétel megközelítette a 3 millió forintot. Sajnos az értékesítési átlagár alacsonyabb volt az 1987. évitől, így a jövedelmezőség romlott. A 41 hektár meggy 126 tonna gyümölcsöt termett. Az őszibarack végre elfogadható termést adott, 12 hektárról 61 tonna gyümölcsöt takarítottunk be, az értékesítési átlagár 17 forint volt kilogrammonként. Összességében értékelve a gyümölcstermesztést Leitner István kijelentette, hogy a végzett munka általában megfelelő volt, az ágazat nyereséggel zárt. A növényvédelem egészét érintve, a kártevők elleni védekezés növénytermesztésben és kertészetben, a kisebb hiányosságoktól eltekintve, időben megtörtént. A tervezetthez képest a költségeknél 700 ezer forint volt a megtakarítás. Háztáji A tsz erdőgazdálkodásáról csak röviden szólt a beszámoló. A tsz 253 hektár erdejének nagy része nyár és akác, az évi növekedés 2565 köbméter. Az 1988-ban végzett erdészeti munka 34 hektár erdőtelepítés, és 2301 köbméter fakitermelés volt. A fakitermelés jóval meghaladta a tervezettet, így az árbevétel 3 millió 691 ezer forint. A továbbiakban Leitner István a háztáji gazdálkodást értékelte. — A háztáji szorosan kapcsolódik a nagyüzemi termeléshez, kiegészíti azt és nagy segítség, hogy a háztáji vállalja a nagy kézi munka igényes termékek termelését. A háztáji termelés 1988-ban az előző évi termelési érték szinten maradt. Zöldségből,gyümölcsből 27 milió 849 ezer forint volt a forgalom. A vágóállat és tejértékesítés bevétele, illetve árueladása meghaladta a 42 millió forintot. A háztáji termelés együttes értéke több mint 70 millió forint. A termelőszövetkezet különböző takarmányok és eszközök értékesítésével segítette a háztáji gazdálkodók munkáját. Az állattenyésztés Az állattenyésztési főágazat 1988. évben is jelentős szerepet töltött be a szövetkezet gazdálkodásában. Árbevétele megközelítette a 100 millió forintot. Beszámolójában Leitner István kiemelte: — Volumenét tekintve ágazaton belül a sertéstenyésztés és a hizlalás a meghatározó. A telepen végzett rekonstrukciós munkák ellenére a hizlalás eredménye 10159 hízó kibocsátása. Ezt teljes egészében a tsz húsüzeme dolgozta fel. Az egy kocára jutó sertéshizlalási mutató 2100 kilogramm hús előállítása jó. Sikeres volt a kocasüldő tenyésztés és értékesítés is. A saját szükségleten kívül a tsz 250 vemhes kocasüldőt értékesített a háztájinak. A baromfiágazatról, a tojásértékesítési gondok miatt nem a legkedvezőbb képet alakította ki a beszámoló. Az összes tojástermelés 13 millió volt, az értékesítési átlagár 2 forint 60 fillér. A saját termelésű tojáson kívül a megye zavartalan ellátására a tsz 5 millió tojást is vásárolt. A juhállomány 1988-ban nem változott. Két falkában 663 az anyajuh. A bárányszaporulat megfelelt a követelményeknek. Az elhullás 1,3 százalék volt. A lenyírt gyapjú átlagsúly juhamként 5,38 kilogramm volt. Műszaki fűágazat A főágazaton belül legjelentősebb a gépjavítás, a munka hevében ezt éri a legtöbb kritika. Elhangzott a beszámolóban az is, hogy a téli erő- és munkagépjavítás minőségileg megfelelő volt, a kampánymunkák idején jelentős probléma gépüzemeltetésnél nem adódott. Kifogástalan volt a kombájnok felkészítése is. Jól dolgozott az autószerelő-műhely is, a műszaki vizsgáztatások időben és jó eredménnyel megtörténtek. Javultak a munkafeltételek, a műhelyirodát felújították, új szociális létesítményt kaptak a dolgozók. Az építőbrigádok évközi bírálatai jogosak voltak. A brigád szakmai és emberi összetétele miatt nem bizonyult alkalmasnak a komoly és önálló munkavégzésre. Probléma volt az anyagellátással. Az építőbrigád 1988-ban elvégezte a sertéstelepi lapos szín szigetelését, az iparvágány térburkolását, egy kaloda betonozását, végeztek nagyon sok apróbb javításokat, de a felsoroltakon kívül többre lettek volna képesek. A beszámoló a továbbiakban értékelte a gépüzemeltetést, megemlítve a megtakarításokat. A szállítási munka jó minősítést kapott annak ellenére, hogy a korábbi évek 10—12 milliós árbevétele 50 százalékkal csökkent. Az 1988. évi beruházásokról Leitner István a következőket mondta: “ Szövetkezetünk az elmúlt évben több nagyberuházást indított. Ezek közül legfontosabb a sertéstelepi rekonstrukció. A több mint 20 éves bábolnai te (Folytatás a 2. oldalon) Leitner István a termelőszövetkezet elnöke mérlegbeszámolót tartja. Az 1988. évi gazdálkodás zárszámadását február 10-én Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban tartották meg. A termelőszövetkezet tagjaival a színházterem- zsúfolásig megtelt. A zárszámadó közgyűlés elnöksége. Az elnökségben foglalt helyet Szemerszki Miklós a városi pártbizottság első titkára, Soltészné Pádár Ilona a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint intézmények, vállalatok képviselői.