A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1938 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1-2. szám - A magyar sajtó és a közvélemény

A SAJTÓ XII. évfolyam 1—2. sz. Budapest, 1938. A micitsgar sajtó és a közvélemény A magyar sajtó, mely a nemzet teljessé­ válásának büszke akaratából született, — fejlődött légyen bármely irányban, — nagyjában és egészében mindig magán hordozta származásának nemes jegyét. Nemessége egyenes folytatása volt eredetének s még ha e nemességtől el-elhajolt is, a szabadonszületettség teljes jogaira hivatkozhatott. . A gondolkodás amaz áramlatában is, mely a sajtót a világ nagy részében a kormányhatalom részére lefoglalta, a magyar közvélemény előtt a sajtó lefoglalása oly idegen szokást jelent, mint jelentene — például — a mohamedán családi szokások pa­rancsszerű és kötelező behozatala. A magyar közvélemény a sajtó belső és erkölcsi szabadságában a keresztény és nemzeti eré­nyek és erkölcsök folytatását látja, tehát olyan valamit, mely tulajdon lényének, szellemi és erkölcsi struktúrájához tartozik. A sajtó belső és erkölcsi szabadságát a magyarság tehát, csak akkor semmisíthetné meg, vagy engedné megsemmisíteni, ha tulajdon lelkét, múltját, jövőjét is meg akarná semmisíteni. Ez a tudat nem engedte eddig, bármilyen és bármennyi al­kalom kínálkozott is rá, hogy — mint sok helyen megtörtént — állami üzemmé tegye a sajtót, állami irányítással. A magyar közvéleménynek ez az érzése a sajtó erkölcsi szabadságának legfőbb biztosítéka. A magyar sajtónak tehát nem kell elfogadnia az állami irá­nyítást, hanem igenis el kell fogadnia a magyar nemzet köz­véleményének irányítását. Mint ahogy a magyar sajtó a kezdet­ kezdetén, gyermek­cipőben járva, megérezte a nemzet életét irányító elvek fontos­ságát, mint ahogy a magyar sajtó együtt nőtt, küzdött, szenve­dett a függetlenségéért és szabadságáért küzdő magyar nemzet­tel, együtt terebélyesedett vele és vele együtt bukott a halálba, most a nemzettel együtt kell feltámadnia­. Sorsuk, végzetük, szívdobbanásuk tragikusan közös. Nincs olyan világnézeti, vagy hatalmi és anyagi ellentét, mely ezt a közösséget megszakíthatná. Ha­ a magyar sajtó, — vagy annak egy része — nem látná a nemzet egyetemes érdekét, ha a nemzet valamilyen szenvedése, nélkülözése idegen lenne előtte, elvesztené, el kellene vesztenie minden szabadságjogát, életét. A sajtónak ez a része — de ilyet !

Next