Magyar Sakkélet, 1951 (1. évfolyam 1-12. szám)

1951. február / 2. szám

MAGYAR SAKKÉLET BENKŐ PÁL-SILLYE JENŐ A VI. MAGYAR BAJNOKSÁG A MEGNYITÁSELMÉLET Zárt megnyitások VEZÉRCSEL Visszatekintve hatvan év távlatába, óriási fejlődésnek vagyunk tanúi. Ma már az ortodox védelem egyre rit­kább, a versenyeket a modern ke­zelési módok: félszláv, meráni, anti­­meráni és a Tarrasch-változat újsze­rű formái jellemzik. Annak a 44 játszmának, melyet a „vezércsel“ címszó alá sorolhatunk, nagy része szintén a régitől való eltérés igye­kezetét mutatja, azt a körülményt tehát, hogy sötét minden áron új utakat akar találni a győzelem felé. ELHÁRÍTOTT VEZÉRCSEL A Füszér—Réthy játszmában vilá­gos 1. d4, HfB 2. c4, e6 3. Hf­3, d5 4. Hc3, c6 után cserélt d5-ön, hogy el­kerülje az 5. Fg6, dc­-vel keletkez­hető bonyodalmakat. Sötét igyeke­zett a sablontól eltérni és az 5. cd., ed: 6. Vc2, Fe7 7. Fg5, Hbd7 8. e3 után előállt állásban nem a 8..., K­B 9. Fh4, 0-0 10. Fd3, Be8 11. 0-0, He4, kiegyenlítésre vezető cseresorozatot játszotta, hanem a vezérhuszárt sán­colás előtt átjátszotta a király szárny­ig. Világos nem zavartatta magát és 8..., Hf8 9. Fd3, Hg6 10. 0-0, 0-0 11. Babl, Be8 12. b4, a6 13. a4, He4 14. Fe7­, Ve7: 15. kör­útján nyerő ál­lást hozott ki. A sötét vezérszárnyi gyalogosok gyengeségét nem ellensúlyozza a vi­lágos királyszárny ellen indított tá­madás. Sötét a 9. lépésben a moszk­vai 1941. Botvinnik—Kérész játszma szerint He6-tal folytathatta volna. 10. Fh4, g6 11. 0-0, Hg7 után Ff5 célza­tával, tartós nyomással az e4 pont ellen. Ugyancsak tanulságos a Füstér— Gereben játszma is, ahol világos 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. Hf3, d5 4. Hc3, c6 5. cd­, ed­ 6. Vc2, Fd6 7. Fg5, Fg4 8. He5, FeB után a szolid 9. e3 lé­pést választotta, mire 9..., h6 10. Fh4, g5 11. Fg3, Hh5, majd f5 útján sötét támadáshoz jutott. Az idei szovjet bajnokságon hasonló állásban 9. 14­ történt. Ez egyrészt akadályozza sötét fenti ellenjátékát, másrészt előkészíti a későbbi királyszárnyi támadást. Nem volt szerencsés sötét eltérése az elmélettől a Cambridge—Springs­­védelmű Gereben—Réthy játszmá­ban. 1. d4, d5 2. c4, eB 3. K­c3, HfB 4. Hf3, Hbd7 5. Fg6, cB 6. e3, Va5 7. FfB­, Ju­fB: 8. Fd3 lépések után 8..., He4 következett. Ez a lépés hibának bizonyult, mert 9. Vc2, E­b4 10. Fe4­, de: 11. Hd2, 15 után az e4, majd eB pontokon vilá­gos támadási célokra tett szert­ és a sötét mezők feletti uralma a közép­­játékban szinte nyomasztóvá vált. Ezek után nyilvánvaló, hogy 8..., Fb4 — ami később következett be — szükségszerű a maga idejében, ké­sőbbi c5 előnyomulással és a d4, c3 pontokon történő cserékkel kapcso­latban ; sötét ez esetben a középjá­­tékra kielégítően áll. A FK4 kezelési mód különben az ortodox védelmű vezércselben több­ször fordult elő a bajnokság játszmái­ban, így a Manhattan-változat a Dr. Bély—ifj. Honfi játszmában, továbbá Benkő—Gereben között és a Rago­­zin-változat a Kluger—Pogáts játsz­mában. A Manhattan-változat célja a Cam­bridge - Springs-védelemmel szemben a cB lépés megtakarításával rögtön c5-re játszani. Világos a Dr. Bély— Honfi játszmában 1. d­4, d5 2. c4, eB 3. Hc3, HfB 4. Hff, Hba7 5. Fg5, Fb4 6. e3, c5 után nem a legerélyeseb­ben folytatta: 7. FfB:, Hit : 8. a3, Fc3:f 9 be:, Va: 10. Vb3, cd: 11. ed:, 0-0 lépések után centrumgyalogjai gyengék maradtak és ez a gyengeség 12. P­ 13, de: 13. Fc4: után fokozódott. Sötét helyzeti előnnyel és 13 ellen jó támadási le­hetőségekkel került ki a megnyitás­ból. A helyes kezelési mód Pachman könyve szerint 7. cd., ed: 8. Fd3, Va5 9. 0-0­ és világos az esetleges gya­lognyerésre a sötét vezér helyzete miatt nagy állásfölényre tesz szert. A Kluger—Pogáts játszmában 1. d4, HfB 2. c4, eB 3. Hf3, de 4. Hc3, Fb4 5. Va41, Ib­B B. Iie5, Fa7 7. Hd7­, Vd7, 8. a3 állásban sötét tisztet áldozott 8. .. Hd4:-gyel és 9 ab., de: 1 '. Vdl, Hb3 11. Vd7:1, Kd7: 12. Bbl, cB 13. F­gS, b5 után megpróbált nyolc gya­logosával a hat világos gyalog és a tisztelőny ellen küzdeni. Egy ideig nyomás alatt volt ugyan a világos állás, de ez kevésnek bizonyult. Sö­tétnek a tisztáldozat helyett adott útja volt az e5 gyalog előnyomulá­sával, pl. 8..., Fc3:­ 9. be­, e5 10. e3, c­0 11. Fd3, Be8 12. 0­0, e4 jó állás­sal. ELFOGADOTT VEZÉR­ SEL Ebben a változatban sötéttel nagy­részben az Aljechin-féle 4..., Fg4 vé­delmet választották. A Vajda— Füs­­zér játszmában 1. d4, d5 2. c4, de: 3. Hf3, ac 4. e3,­­ g4 5. Fc4­, eB b. Vb3, Ff3, 7. gf., b5 8. Fe2, c5 után a szczawnoszdroji Geller-Szabó játsz­ma mintájára világos 9. a4-gyel foly­tatta, de 9..., b4 10. de:, Fc5, 11. Hd2, HfB 12. Vc2, (itt játszható 12. Vc4, Hbd7 13. Hb3, Fe7 14. e4 is) Hbd7 13. b­ 1, 0-0 14. Fb2, Ve7 állásban az em­itett játszmával ellentétben rövid oldalra sáncolt és bár a nyílt g-vo­­nalra később átmenetileg rá is állt, mégis a középen vívott pozíciós küz­delmet. A lépéssorrend fontosságára mu­tat rá a Gereben—Szilágyi játszma: 1. Hf3, d5 2. d4, HfB 3. c4, de: 4. e3, 29

Next