Magyar Sakkélet, 1957 (7. évfolyam 1-12. szám)
1957. július / 6. szám
i magyar SAKKELET 33.—, He5 34. Fh3, Hc4, 35. e5 (Különben simán nyer sötét Bb6 és He5 után.) 35.—, He3 36. Bel, Hc4 37. Befl, de: 38. Bc6 (38. d6-ra Bd3 39. d7, Bd6) 38. —, He3 39. Bel, c4 40. Kf2, Hc2! 41. Bd1 (41. Be5, HM! és Hd3f) 42—, Bd3! 42. Fg4 (42. Bel, Bd2f) 42. ■—, He3 — Világos feladta. S a 11 a szokott játékát nyújtotta. Nagyvonalú támadásvezetés, kitűnő végjátékkészség melletti kihagyások. Az utóbbiak most ritkábbak voltak s ezért eredménye is jó. Molnár otthonos a megnyitásban s az azokhoz fűződő stratégiában. A játszma későbbi szakaszaiban is vannak mély elgondolásai, de kevés a végig jól vezetett játszmája. A 6 pontosak közül Haág sokatígérően indult. Az első két fordulóban jó játszmát nyert Ozsváth ellen és ellenem. (2. szépségdíj.) Ezután azonban mindinkább visszaesett. Fleschnek viszont a kezdet nem sikerült, később azonban értékes játszmákat nyert Gasztonyi, Jeney és e sorok írója ellen. Navarovszky kissé gólképtelen volt. Csak Flesch elleni játszmája volt végig kielégítő. Földi játszmáinak színvonala sokkal magasabb volt, mint eredménye mutatja. Jó pozíciójátékkal nyert Bárczay, Gasztonyi, Csanádi ellen és ellenem. Lényegesen magasabb helyezést érhetett volna el, ha nem rontja vesztésre Navarovszky elleni jobb, Flesch elleni legalább egyenlő és Ozsváth elleni döntetlenre álló játszmáját. Jeney most is »remiskirály« lett, bár több játszmában élesen játszott kl és kockázatokat vállalt. Csanádi rossz tapasztalatokat szerzett mint sötét a hollandi védelemmel, mint világos a holland támadással. Értékes az ellenem és a Flesch ellen nyert játszmája. Gasztonyi fáradtan játszott. Csak ellenem és Csanádi elleni játszmája mondható sikerültnek. Magamról ezúttal inkább szerényen hallgatok. Sehogysem ment a játék. A verseny három szépségdíjas játszmáját a játszmarészben közöljük. Dr. Négyesy György A Vasútépítő Törekvés női mesterversenye A Vasútépítő Törekvés SK évről évre nagy áldozatkészséggel rendezi meg női versenyeit. Idén június 3—12 között II. Vera Menehik emlékverseny keretében hozta össze legjobb női mestereinket s párhuzamosan több női minősítő versenyt is lebonyolított. A főverseny jelentőségét az ez évben először sorra kerülő női csapatvilágbajnokság, valamint a zónaversenyre való előkészület adta meg. Ezért a Magyar Sakkszövetség tájékoztató jellegű válogató versenynek nyilvánította a találkozót, amelyre a legutóbbi bajnokság első hat helyezettje és az előző évi bajnok — Finta Erzsébet — kapott meghívást. Közülük ifj. Honfi Károlyné nem vehetett részt, mivel a közelmúltban adott életet a legifjabb Honfi-fiúnak. A kétfordulós verseny meglepő eredményt hozott. Hönsch Irén magas, 80 százalékos teljesítménnyel, biztosan szerezte meg az első helyet és állandóan felfelé ívelő pályafutásának újabb komoly állomásához érkezett. Vele együtt külön versenyt futott Sinka Brigitta, aki a nehéz állásokban mutatott találékonyságával szintén megőrizte veretlenségét. Az első két helyezett magas kiugrásában nemzetközi mestereink szemmel látható formánkívülisége is szerepet játszott. Lángos fásultan, nagyobb kedv nélkül mérkőzött, Kertészné egészségileg nem volt rendben és az első menetben valamennyi játszmáját elvesztette. Finta jól indult, de a második menetben csak egy pontot szerzett, Láng Edit ötletesen, de rapszodikusan játszott. Balogh László nemzetközi versenybíró nagy gonddal és tapintattal vezette a higgadt, baráti légkörben, vitás eset nélkül lezajlott mérkőzést. A verseny hasznos szolgálatot tett a mutatkozó hibák és hiányosságok felderítésében és minden bizonnyal megkönnyíti legjobb női versenyzőink alapos felkészülését a komoly nemzetközi feladatok megoldására. Alföldy László 11. VERA MENCHIK emlékverseny Budapest, 1957. VI. 3-12. Hönsch Sinka Láng Finta Lángos Kertészné Pontszám Hönsch Irén m. (Vasútép. Törekvés)___VaVa1 VaVa 11 11 18 Sinka Brigitta m. (Bp. V. Meteor) Va Va-- --1/2 -1/2Va 11 11 Va7 Láng Edit mj. (Vasútép. Törekvés) 0 VaVa Va— Va VaU 01 Va4 Finta Erzsébet m. (Tatabányai B.) Va 0Va 0Va Va— Va Va1 14 Lángos Józsa nk. m. (Tatabányai B.) 0 0 01 1Va Va— 1 04 Kertész Béláné nk. m. (Bp. V. Meteor) 0 00 VaU VaU 10 1-----3 cA két új mester BÁRCZAY LÁSZLÓ Miskolcon született, 1936. február 21-én. A Miskolci Villamos csapatábankezdett sakkozni 14 éves korában, majd röviddel később a dr. Szily mester irányítása alatt működő Diósgyőri Vasashoz került. 1951-ben megnyerte Borsod megye bajnokságát, 1953-ban a Charousek ifjúsági, majd az Egri emlékverseny megnyerésével megszerezte a mesterjelölti címet. 1953—54-ben a Bp. Vasasban játszott, az országos bajnokság döntőjébe csak Berger-Sonneborn értékelés miatt nem jutott be. 1955 óta a Bp. Vörös Meteor tagja, másfél éven át betegség miatt nem versenyezett. Eddig mindössze öt olyan versenyen játszott, amelynek több mester-részvevője is volt. OZSVÁTH ANDRÁS Békéscsabán született 1929. aug. 19-én. A sakkal Marosvásárhelyen, 16 éves korában ismerkedett meg a Vas- és Fémmunkások sakk-körében. Rendszeresen ir versenyezni csak Budapestre költözése után, 1949- ben kezdett. Előbb a Fások csapatában, majd 13 éves katonai szolgálata után az Építők csapatában játszott s ott szerezte meg I. osztályú minősítését. A miskolci versenyen 1954-ben csillagot szerzett, majd bejutott az országos bajnokság döntőjébe s ezzel mesterjelölt lett. Az Építők és a Spartacus 1955. évi vegyes mesterversenyein csak fél ponttal maradt el a mesteri normától. Jól szerepelt a Szikra mesterjelölt-versenyén. 1953 óta a Központi Tisztiház nagy létszámú sakkörének oktatatója és a Honvéd Újság sakkrovatvezetője. Jelenleg az MTK versenyzője és a Textilhulladék Vállalatnál gépkocsielőadóként dolgozik. A HIBA TERMÉSZETRAJZA A legtöbb „hibát“ nehéz védekező helyzetben, a legtöbb „elnézést“ azonban jó, sőt fölényes állásokban szoktuk elkövetni. Ennek lélektani oka az állás összes lehetőségeinek szubjektíve helytelen mérlegelése. Sok olyan állást, amelyet csak a legprecízebb játékkal lehet megnyerni, vagy talán még azzal sem, felszínes (sablonos) ismertetőjelek alapján könnyen nyertnek ítélünk. Nem ismerjük fel, hogyan fejthet ki szívós elenállást az ellenfél, saját lendületünk határait túlértékeljük, s nem is gondolunk arra, hogy ellenséges fenyegetések is lehetnek az állásban. (Tárták ,nyer) 87