Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)

1958. május / 5. szám

74 ------------—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­BARCZA GEDEON'. AZ AKTÍV BÁSTYA PROBLÉMÁJA BBBBBBBeBIISIIIIBBBBBBBBBBBSB Mikor történt, hol olvastam, már nem emlékezem reá, maga a törté­net azonban még mindig élénken él emlékezetemben. Nimzovics nagy­mester — kinél nagyobb sakkgondol­kozó aligha élt — kritizálta egykor elemző társait, valahogy ilyenfor­mán: »Már csak inkább vállalok gyaloghátrányos végjátékot aktív bástyával, mint passzív bástyaállást anyagi egyensúly mellett!« Bizony azóta is milyen sokszor el­felejtkezünk erről a fontos szempont­ról. Ezt mutatja be a következő né­hány példa is, melyek szenvedő hő­sei között nem csupán mester, hanem még nagymester is akad! Az áttekin­tés megkönnyítése céljából a fejeze­teket az aktív bástyaállás, egy-egy feltételét magában foglaló címmel látjuk el. I. A SZABAD GYALOG MÖGÉ, S NEM ELÉ! Első példánkat mintha csak a nim­­zovicsi tétel illusztrálására találták volna ki. A gyaloghátrány kárpótlá­sául sötétnek az aktív bástyaállásból kifolyólag mindene megvan, ami elég a döntetlen kivívásához. (Kivéve a szakszerű kezeléshez szükséges elmé­leti ismeretet.) Alster—Clarke {Wageningen, 1957) Következett: 33. —, Ba2 34. Ba8, Kg5 45. h3, h4 36. a7, Balt 37. Kf2, Ba2f (A sötét király persze nem lép­het bástyasakk, majd a8V miatt!) 38. Ke3, Ba4 39. Kd3 — döntetlenre lehetne adni. A sötét bábok vezetője azonban a nézők elképedésére fel­adta a játszmát!! (Pedig a sötét bás­tya nyugodtan tologatható al-en és a2-n mindaddig, míg a világos ki­rály b6-ra ér. Ekkor sakk következ­hetnék alulról, utána visszatérés az a-vonalra s nyerés nem képzel­hető el.) Persze, ha világos bástyája állott volna a szabad gyalog mögött, s a sötét bástya rekedt volna bele a gya­log előtti passzivitásba, sötét valóban teljes joggal feladhatná. Az ilyen fordított elhelyezés előnyeinek kitűnő példáját látjuk a következő végjá­tékban, amely egyúttal példázza azt is, hogy az aktív bástyaállással kap­csolatos eshetőségek felismerése va­lóban nem egyszerű. Szabó L.—L. Evans (Hastings, 1949—50) Sötét lép Ha sötét felismerté volna, hogy bástyájának a szabad gyalog mögé helyezése a legsürgősebb feladat, 32. —, Be4! 33. b5, Bb4 34. Bb7, Kg7 35. Ke3, Kf6 36. Kd3, d4!-gyel kikény­­szeríthette volna a döntetlent. Vilá­gos ugyanis nem kergetheti a nyerés délibábját 37. Ke4, Ke6 38. Bb6f, Ke7 39. Kd5??-tel, mert erre 39. —, d3! 40. Kc5, Bd4! 4L Kd4:, d2 még sötét számára hozna nyerést. Ehelyett azonban a sötét bábok ve­zetője sablonos folytatást választott: 32. —, Kg7? 33. b5, Kf6 (még min­dig 33. —, Be4! volt a jobb, mert 34. Bd7, Bb4! 35. Bd5:, Kf6! után a Ke6 —Kd6 fenyegetés —- aktív király! adna némi remis esélyt.) 34. Ba2!, Bb8 35. Bb2, Ke5 36. Ke3, d4f 37. Kd3, Kd5 38. b6!, Bb7 (A sö­tét bástya passzív egyoldalúságba süllyedt, világosét viszont annál sok­­aldalúbbá képesíti aktív helyzete.) 39. Bb5f, Kc6 40. Bb4, Kc5 41. Bc4f!, Kb5 (4L —, Kb6:ra tanulságosan nyerné meg a gyalogvég játékot vilá­gos 42. Bb4f, Kc6 43. Bb7:, Kb7: 44. Kd4:, Kc6 45. Ke5, Kd7 46. Kf6, Ke8 47. Kg7!, h5 48. Kf6!, Kf8 49. h4!, Kg8 50. f4, Kf8 51. f5!-tel.) 42. Bc7!, Bb6: 43. Bf7:, H5 44. Kd4:, Be6 45. Kd5, Be2 46. h4, Bd2f 47. Ke5, Kc5 48. Kf6, Bf2:f 49. Kg6:, Bg2 50. Bf3, Kd5 51. Kh5:, Ke4 52. Ba3, Kf5 53. g4f — Sötét feladta. II. KÉTFÉLE TÁMADÁS — ELLENFENYEGETÉS A bástyák aktivitásának, illetve passzivitásának problémája persze nem csupán olyan állásokban ve­tődik fel, amelyekben az egyik fél­nek szabad gyalogja van. A követ­kező két hadállás jellege más, s en­nek megfelelően a bástyák aktivitá­sának feltételei is módosulnak. — HVagyar SAKKELET Illvickij—Tajmanov (XXII. szovjet bajnokság, Moszkva, 1955) Világos lép Sötét jobban áll, mert bástyája egyidejűleg támad előre és oldalra. S világos mégis tarthatná a játsz­mát, ha gyengeségeinek passzív vé­dése helyett gyalogáldozattal aktív pozícióba hozná bástyáját. 35. Bd6f!, f6 36. h4!, gh:f 37. Kh4:, Ba2: 38. f4! után a g5 (vagy f5) fenyegetés bizto­sítaná a döntetlent. Ehelyett következett: 35. Bc2?, f6 36. Bh2? (Az előző fejezet tanulságai alapján az aktív 36. Bc6!, Ba2: 37. h4!, gh:f 38. Kh4:, Ba4 39. Kg3, Ba3 40. Bc7!, a5 41. Ba7! a gyaloghátrány ellenére is döntetlen.) 36. —, h5! 37. Bc2 (37. gh:+-ra Kh5: 38. Bc2, f5 39. Bd2, f4f 40. Kg2, Kh4 nyer, 37. h4-re pedig hg: 38. Kg4:, — hg5:-re f5! — 38. —, f5| 39. Kg3, g4 40. Bf2, Kh5! 4L Bfl, Ba4! 42. fg:, Bg4:f 43. Kf3, Kh4:!, stb.) 37. —, h4f 38. Kf2, a6 39. Bb2, Bc3 40. Kg2, a5 41. Bf2, Ba3 42. Kfl, Kf7 43. f4, gf: 44. Bf4:, Kg6 45. Bf2, Bh3: — Világos feladta. Barcza G.—Lengyel L. (Charusek emlékverseny, Budapest, 1953) Világos lép Világos gyalogelőnye nem tartható, így nehézségek vannak a nyerés kö­rül: hiába próbálkoznék 43. Ba5-tel, mert Ba8, majd Kc7: és Kb6 után a sötét bástya szabadul a passzivitás­ból. Ezért megtoldottam a fenti válto­zatot egy közbeiktatással, amelynek célja a 46. lépésnél derül ki: 43. Bg5!, g6 44. Ba5!, Ba8? (Ha sötét felismerte volna a közbeiktatás folytán megvál­tozott helyzetet, bizonyára inkább vállalta volna 44. —, Bc7: 45. Be6:, Bc2-vel a gyaloghátrányos végjáté­kot aktív bástyával.) 45. Ba4!, Kc7: 46. Bf4, f5 (Ha előzőleg világos nem 'kényszerítette volna ki g6-ot, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék