Magyar Sakkélet, 1959 (9. évfolyam 1-12. szám)
1959. január / 1. szám
flUtgtforSAKKÉLET A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG FOLYÓIRATA IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1959. JANUÁR A XIV. MAGYAR SAKKBAJNOKSÁG DÖNTŐJE Szellemi sportágunk élversenyzőinek a felszabadulás óta évről évre ismétlődő seregszemléje az országos férfi egyéni sakkbajnokság döntője. Örömmel fogadhatjuk, hogy a tizennegyedik iránt minden eddiginél nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Közvéleményünket foglalkoztatta a kérdés, ellendült-e a mélypontról minőségi sakkozásunk, átmenetinek tekinthető-e válogatottunk kudarca a müncheni sakkolimpián. Emellett a bajnoki mezőny összetétele is nagy vonzóerőt gyakorolt. De választ vártak a sakkbarátok arra a kérdésre is, hogy Portisch — az előző bajnokság győztese — megismétli-e sikerét, ezúttal két nagymester társaságában. Miután a bajnokság részvevőinek többsége fiatal versenyző, — közülük négyen első ízben szerezték meg az indulás jogát — az ily módon felfrissült mezőny is érdekes küzdelmet ígért. Mindezek a körülmények növelték a bajnoki döntő népszerűségét, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a verseny lefolyása és végeredménye túlszárnyalta a várakozást. A végeredmény egyedülálló a hazai sakkbajnokságok történetében. Az első helyért vívott küzdelem hármas holtversenyt hozott! Portisch újabb értékes teljesítménnyel gyarapította sikereit. Átmeneti ingadozása után nagyszerű hajrával az utolsó fordulóban beérte a kiváló formában lévő és vezető nagymestereket. Mindamellett, hogy a három első a bajnokság második felében külön versenyt futott a bajnoki címért, fiatal mestereink egy része is jó formát mutatott, megérett már nagyobb nemzetközi feladatok megoldására. Ezért bizakodva tekinthetünk sakkválogatottunk nemzetközi szereplése elé és remélhetjük, hogy feledtetni fogja a müncheni rossz szereplést. Különös örömünkre kiderült az is, hogy a színvonalas hazai sakkesemények iránt nagy az érdeklődés! A legizgalmasabb fordulókon kicsinek bizonyult a Műszaki Egyetem díszterme, amely pedig a verseny elején bizony csak gyéren telt meg. Szellemi sportágunk népszerűségére utal a bajnoki döntő iránti széleskörű érdeklődés. Helyénvaló és szükséges minél több nagy hazai és itthoni nemzetközi verseny rendezése! A bajnoki döntőt ünnepélyes keretek között Dalmadi Jenő, a Magyar Sakkszövetség alelnöke nyitotta meg. Ezután a versenybíróság bejelentette, hogy Szilágyi György nemzetközi mester — betegsége miatt — nem indulhat, helyette Filep Tibor mester vesz részt, mint első és egyetlen tartalék. Pár perc múlva pedig már meg is kezdődött a küzdelem. Megindítják az órákat . Mint csaknem minden nagy ver-*-senyen, az első forduló játszmái óvatosságot mutattak. A kilenc játszma közül hét végződött döntetlenül, öt elég gyorsan. Annál több izgalmat okozott a másik kettő. Bilek — sötéttel — kedvezőbbnek látszó állásban fogadta el Haág remis-ajánlatát. Szabó pontatlansága után a sötéttel játszó Flesch látszólag előnybe került, a nagymester azonban — aktív végjátékvezetéssel — kiharcolta a döntetlent. A bajnoki döntő első győzelmét Forintos aratta fordulatos kombinációval Sallay dr. ellen. Barcza nagymester kihasználta Varnusz könynyelmű 23. lépését, s előnybe került, az alábbi függőállásban pedig váratlan — borítékban leadott — döntő lépéssel lepte meg ellenfelét: Barcza—Varnusz 42. Fc81. (Az azonnali 42. Fe6t, Kh8 43. Bf7-re Ve2t még zavart volna. A tett lépés után viszont — minthogy a futó nem üthető Ve6t miatt —■ a sötét vezér visszakanyarodásra kényszerül, s utána már behatolhat a világos bástya. Kár, hogy a nézők nem láthatták ezt a csinos vonalzáró lépést.) 42. —, Ve8 43. Fe6+, Kh8 44. Bf7, — sötét feladta. (1 : 0) A második fordulóban ötre csappant a döntetlenek száma, s ezek közül is csak a Flesch—Pogáts dr. közötti volt gyors lefolyású. A forduló első győzelmét Szabó nagymester érte el Sallay dr. ellen, királyszárnyi támadással. Barcza apró előnyök halmozásával, jól ismert stílusában győzött Dely ellen. Portisch higgadtan szerelte le Haág túl merész támadását. Honfi négyes nyerősorozatot kezdett meg Bárczay elleni győzelmével. A harmadik forduló csaknem a telt ház előtt folyt le és egy szolid döntetlen (Bilek—Portisch) kivételével heves küzdelmet hozott. Időzavaros izgalmak után mutatós „típus befejezéssel” nyert Forintos Kluger ellen. Haág merész gyalogáldozatos támadásával szemben Bárczay nem találta meg a helyes védekezést és vesztett. A forduló legszínvonalasabb küzdelmét a Szabó— Sándor játszma hozta. A Honfi—Lengyel játszmában Lengyel időzavarban rontott vesztésre. A biztosan játszó Filep ellen Barczának kellett küzdenie a döntetlenért. A leglátványosabb kombinációkat a Dely—Varnusz játszmában láthattuk: Dely—Varnusz 23. Hsz.ü. (Szép kombinációs megoldás. A háromszorosan támadott huszár sehogysem üthető döntő hátrány nélkül. Ezért sötét az aránylag legjobb megoldást választja, mert a vezérek lecserélése után tartós kezdeményezéshez jut, ha túl nagy árat is kell érte fizetnie.) 23. —, Fg4:24. Hd6t, Kd7 25. Hb7, Bg8 26. Kh1, Baf8 27. h3, Fh5 28. g4, Fg6 29. Kg2, Fh4 30. Be2, Bf7 31. Hc5 1, Kc6 32. Ha6, Kb7 33. Hc5t, Kc6 34. Ha6, Kb7 35. Hb4, Bgf8 36. Fe1, Bf4 37. Bd1, Fe4f 38. Kg1, Ff3 39. Bd7+, Kc8 40. Bed2, Be8 (Itt függőben maradt a játszma. Világosnak még néhány biztosító lépést kell tennie, azután sorra kerülhet anyagi előnyének érvényesítése.) Világos lép