Magyar Sakkélet, 1959 (9. évfolyam 1-12. szám)
1959. március / 3. szám
magyar A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG FOLYÓIRATA IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1959. MÁRCIUS Portisch Lajos megvédte bajnoki címét Az a hármas holtverseny, amellyel a XIV. magyar bajnokság decemberi döntője zárult, általános örömet és megelégedést keltett a szép és nívós küzdelmeket kedvelő sakkrajongók táborában. A győztes triót olyan taps köszöntötte, mint a nagy művészek sikeres előadásának végét; benne zsongott az újrázásnak, a „ráadás”-kérésnek lelkesedése. S a három nagy sakkművész — mondhatnák, közkívánatra — újra pódiumra lépett. A bajnoki műsor ráadásaként még egy tucat nagymesterjátszmát adtak elő, hogy ennek világánál eldöntsék közben, melyikük első az egyenlők között... Február második felében került sor erre a ritka csemegének ígérkező és hazai viszonylatban eddig elő nem fordult összecsapásra. Barcza-barátok, Szabó-szurkolók és Portisch-pártiak egyaránt úgy vélekedtek, hogy a 4—a játszmái különdöntő — eredményétől függetlenül — komoly súlyt ad a magyar bajnoki címnek és élversenyzőink teljes erőkifejtésre serkentésével lendületet ad a küszöbön álló komoly nemzetközi erőpróbák sikeres megoldásához. Feszült érdeklődés kísérte az MTSH kultúrtermében a küzdelmek alakulását. Talán furcsán hangzik, de az első benyomás olyasféle volt, mintha két heves ifjú mérkőzne — kicsit türelmetlenül, kicsit még lámpalázasan is — egy lehiggadt, szobornyugalmú és hidegvérű „öreg”-gel. Ez a rutinosnak tűnő nyugalom Portisch Lajosból, alig 22 éves bajnokunkból áradt, akinek természetesen jóval kevesebb volt ezúttal a vesztenivalója, mint immár negyedszázados, sikerekben gazdag mestermúltra visszatekintő két nemzetközi nagymesterünknek. A külső jelek Szabó László és Barcza Gedeon esetében a „lelki felkészülés” bizonyos fokú hiányosságaira utaltak s ez megmutatkozott a játszmák felépítésében is. Portisch meggyőző módon ragadta magához a vezetést és sikerrel védte meg bajnoki címét. A fejlődés szempontjából értékesnek és örvendetesnek kell minősítenünk az eredményt. Portisch előretörése újabb állomása annak a töretlenül felfelé ívelő pályafutásnak, amelyben rövid pár év alatt számos figyelmet keltő teljesítmény sorakozik. Legértékesebb közöttük az előző bajnokságon és a balatonfüredi Asztalos-emlékversenyen kivívott elsőség. Ez a kettős— véleményünk szerint — önmagában is elegendő lett volna a magyar nagymesteri minősítés követelményének paragrafusszerű teljesítéséhez. De talán jobb, hogy ez a kérdés, csak most, az újabb bajnoki babér elnyerése után kerül napirendre, mert a cím és a rang értékét nem a papírbizonylat, hanem az alapjául szolgáló összteljesítmény szabja meg. Nem térünk itt ki három élversenyzőnk erényeinek és hibáinak taglalására, ami újat hozzátehetnénk a bajnoki döntő beszámolójában adott jellemzéshez, azt elmondják a következő oldalakon maguk a behatóan elemzett játszmák. Kiviláglik ezekből, hogy a heves és fárasztó küzdelem mindenkori velejárójaként észlelhető hibák, vagy a verseny állásából adódó kényszerű erőltetések ellenére fő jellemzőjük a nagymesteri színvonal. Nehéz volna megjósolni, milyen eredménnyel zárulna egy hasonló verseny megismétlése. Bizonyos, hogy megfelelő külső körülmények és alapos előkészületi lehetőség biztosítása esetén legalább egyenlő eséllyel pályázhatna az eső helyre a két régebbi, sokszoros bajnok is. A hosszú évekig stagnáló „Szabó-Barcza korszak” tehát korántsem ért véget, de annyiban változott — és ezzel, reméljük, dinamikusabbá vált —, hogy az elkövetkezendő nagy versenyek legfőbb esélyeseinek száma háromra bővült. Mit kívánhat ezek után a vérbeli szurkoló? Sok-sok nemzetközi sikert színeink legmagasabb szintű képviselőinek, a legközelebbi bajnokság döntőjére pedig — legalább négyes holtversenyt!... (B. J.) HÁRMAS VERSENY a bajnoki címért Portisch Szabó Barcza P. Budapest, 1959. II. 16—III. 4. Portisch Lajos ník. m. ------------— 1 V2 0 V2 V2 1 V2 1 5 Szabó László nk. nagyim. 0 V2 1 V2----------------V2 0 22 1 4 Barcza Gedeon nk. nagyi V2 0 V2 0 12 1 V2 0-----------1 — 3 Budapest - Leningrád A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából, március 9—17 között, nagyjelentőségű sakkesemény zajlott le fővárosunkban: Leningrád legkiválóbb versenyzői látogattak el hozzánk barátságos csapásmérkőzésre. A nagy érdeklődéssel kísért, magas színvonalú találkozót négy fordulóban, 11 táblán, vegyes férfi-női csapatokkal rendezte meg szövetségünk. A csapatokban 8—8 férfi és 3—3 nő mérkőzött, végig azonos párosításban. Szenzációt keltő budapesti sikerrel indult az izgalmas viadal: férfi válogatottunk estl ez arányú magas győzelmet ért el az utazástól még kissé fáradt szovjet vendégek ellen s ezt a váratlan eredményt még a nők 2:1-es veresége is csak alig csorbította. De a második,harmadik versenynapon fordult a kocka. Leningrád öt nagymestere bámulatos akaraterővel kiegyenlítette az ötpontos hátrányt, a nők pedig 5 pontra növelték előnyüket. Az utolsó menet női versenyzőink vereségét S'kiZ'17 arányúvá súlyosbította, férfi csapatunk viszont kielégítő összeredménynyel végzett: csupán 2 ponttal, 17:15 arányban maradt alul. A teljes végeredmény tehát: Leningrád—Budapest 26 12:17*. Egyéni részeredmények a táblák sorrendjében: Leningrád, Szpasszkij 2, Tajmanov 2V1, Korcsnoj 7'h, Tolus 2/7, Bondarevszkij 11/7, Furman 1, Bivsev 2, Cserepkov 3, — Volpert 3V2, Dimitrijeva 3, Bisard 3 pont. Budapest: Szabó 2, Portisch 1 7, Barcza IV2, Bilek 1V7, Dely 2V2, Forintos 3, Honfi 2, Pogáts 1. — Karakasné Vs, Bilekné 1, Sinka 1 pont. A Budapest—Leningrád mérkőzés a Magyar Sakkélet márciusi számának lezárása után kezdődött s az eredményéről fentiekben adott rövid tudósítást csak a nyomás párnapos késleltetésével tudtuk beszorítani. A verseny részletes méltatását az összes játszmákkal, elemzésekkel, képekkel rendkívüli számban adjuk közre. A különszám április 10-én jelenik meg. A 44 játszma és több cikk mellett ez a szám tartalmazza a Magyar Sakkszövetség országos fejtörőversenyének kiírását és pályázati szelvényét. Ennek birtokában bárki részt vehet a 60 díjjal és 2 000 forintos díjalappal rendezendő versenyen. A különszám ára 4 Ft. Megrendelhető a Sportpropagandánál (Bp. VIII. Rákóczi út 57 a, csekkszám: 03.778.034) és a Magyar Sakkszövetségnél (Bp. Rosenberg bp. u. 1, csekkszám: 251.513).