Magyar Sakkélet, 1960 (10. évfolyam 1-12. szám)
1960. február / 2. szám
18 Azt mondják, »a türelem rózsát terem«; az elhamarkodott kezdeményezések helyett először a világos tisztek felvonulását ajánlatos befejezni. 15. —, Fe6 »A rózsa megtermett!«! Sötét nem tudja elviselni a további passzív játékot, tekintve, hogy 15. —, Hc6 most nem megy jól Hdo, majd He7:! és Fc5 miatt, 15. —, Va6-ra viszont a vezércsere, majd Hb5 utáni helyzet sem biztató sötét részére. 16. Fb7:, Bab8 17. Hd5!, Hd5: 18. Fd5:, Fd5: Tekintve, hogy a királybástya lépésére az a7-gyalog üthető, BfdB-ra viszont 19. Bc6! kényelmetlen, aligha van más, mint a futó ütése. Erre viszont a világos mezők feletti uralom, s a vezérszárnyi gyalogtöbblet nyilvánvaló előnyt biztosít világosnak. 19. Bd5., Bfc8 20. Bccfl! Bástyacsere esetén az első és második sor gyengesége miatt gátolva volna világos vezérszárnyi aktivitása. 20., Bc7 Mint később kiderül, Bb7 volt a helyes lépés, ha másért nem, azért, mert Bczine bizonyos esetekben sötét az e4- gyalogját nem mozgathatta volna Ff4 miatt. De persze a bástyalépésnek más árnyoldala is van, s ez azonnal kiderül sötét következő hibás lépése után. 21. b3, Fb4? Csak az álláshátrány növelését szolgálja. Ideje volt gondoskodni átmenetileg a király biztonságáról is Ff8-cal. 21. —, hát erre nem volt alkalmas, mert 22. Vb2! után világos további gyalogot nyer. 22. —, e4-re vezércsere és Ff4 jönne. 22. Bb5!, Bb5: Nincs más, mert 22. —, Bob7-re bástyacsere, majd Vc4! még rosszabb sötétnek. 23. Vb5., Ff8 24. Vb8, Vc6 25. h3!, Bc8 Az egyetlen, Bd8 és Be1 is fenyegetett. 26. Ve5., a6 27. Vd5, Vg6 A vezércsere után a nyerés természetesen nem túl bonyolult, mert a gyalogtöbblet mellett még a világos tisztek is kedvezőbben vannak elhelyezve. 28. Vd7, Bc2 Az a2.gyalogot amúgy sem ütheti sötét, a nyolcadik sor védelme viszont megkövetelte, hogy a bástya ott maradjon. 29. Ve8, f5 29. —, f€-ra 30. Ve6t majd Va6: újabb gyalogot jelentett volna. 30. Vb8, Kf7 A kötésből a nyolcadik soron másképp nem lehet szabadulni. Itt viszont a király még szabadabban áll, kitéve az ellenséges tisztek támadásának. 31. Bd7f, Fe7 32. Vb7, Vf6 33. g3! Csúnya csapdába esés volna 33. b4?. Vált és Ve5+ örökös sakk miatt. g3 nem húzható Ve3 miatt. 33. —, h6 A lényegen ugyan nem sokat változtathat már, az időzavarban azonban e felesleges lépéssel — amely esetleges Fg5 ellen irányul — is nehezíti helyzetét. 33. —, Ke8!-cal még küzdhetett volna sötét, most viszont világos hozzájut b4-hez, s ez gyors döntést eredményez. 34. b4!, Ba2, 35. Fd4!, Vg5? és sötét a Vd5! tisztvesztés láttára egyidejűleg feladta a küzdelmet. 35. 0, Vg5 helyett Ve6-ra 36. Fc5, Velf 37. Kg2, Be2 38. Va6., majd általános cserék után a gyalogvégjáték dönt (h:0). Elemezte: Szabó L. 37. SZABÁLYTALAN MEGNYITÁS Második játszma Budapest, 1960. I. 20 Barcza Gedeon Szabó László 1. Hf3, c5 2. c3, Hf6 3. d3, d5 4. Fg5. Hc6 5. Hbd2. e6 Mit mondhatnánk a megnyitásról? A világos bábok vezetője az utóbbi években nagyon kedveli azokat a megnyitásokat, amelyekben valamely sötét által szokásos védelmi rendszer jön létre fordított színnel, tempó töblettel. Hogy aztán az általában zárt jellegű állásokban a tempó többlet valóban jelent-e valamit, azt állásról-állásra kellene eldönteni. Ez a stílus mindenesetre kevés versenyzőnek »fekszik«, de az is kétségtelen, hogy nem minden mérget nélkülöz. A jelen megnyitásról konkréten annyit, hogy a világos bábok vezetője, ismerve ellenfele általában túl dinamikus játékfelfogását, nyilván e7—e5 lépésre számított, amire a Fg5 létjogosultsága konkrétabb formában jelentkezik (e2—e4 után a Hf6 lekötése folytán a sötét centrum gyalogok azonnal színvallásra vannak kényszerítve). A szerényebb e6 mellett viszont Fg5 nem látszik annyira veszélyesnek, mert világosnak jóformán egyetlen lehetséges folytatása: e4—e5 után a g5 futó cserére kényszerül, s ezzel világos a kisebb térrel rendelkező sötét malmára hajtja a vizet. 6. e4, Fe7 7. Fe2, 0—0 8. 0—0, b5 A középgyalogállás ugyan még nem rögzítődött, de sötét már látja annak kontúrjait, s világos királyszárnyi játékának megelőzése céljából azonnal a vezérszárnyon kezdeményez. 9. e5, Hd7 10. Fe7, Ve7: 11. d4, Bb8 12. a4? Ezen a szárnyon világosnak passzívan kellett volna viselkednie, nem hogy az amúgy is sötét szándékában álló b5—b4- et siettetni. Világos nyilván nem méltatta kellő figyelemre sötét 13. lépését, különben 12. Folli-mat játszhatott volna, elkerülve nemcsak a Fb5—d3 tempóvesztést, de a b3-pont gyengítését is. 12. —, b4 13. Fb5, be:! 14. be:, Kényszer, mert 14. Fc6.-ra cd: 15. Vd2, c4! jönne sötét döntő előnyével. 14. —, Ha5 15. Fd3, Fenyegetett c5—c4 majd a6. 15. —, Bb6 16. Ve2, c4 Valószínűleg korad, s előbb Fb7 volt ajánlatos. A gyaloglánc elmerevítése után ugyanis világos könnyebben jutna játékhoz a másik szányon. 17. Fc2, Fb7 18. He1, E lépést az elemzések során maga Barcza nagymester is kifogásolta, de milyen más módon tudna világos fenyegetésekhez jutni a királyszárnyon. Enélkül ugyanis sötét vezérszárnyi túlsúlya (b3-pont, a4 gyalog gyengesége) érvényre juthatna. 18. —, Hb3! Megragadja a kellő pillanatot a helyzet tisztázására a vezérszárnyon. Ismert mondás, hogy »a huszár a tábla szélén szégyen«. Sokáig nem is maradhatna a sötét huszár a5-ön büntetlenül. Világos ugyanis gyors f2—f4—f5-tel fenyeget. 19. Babl, 19. Hb3., eb: 20. a5, aligha jöhetett szóba Fa6 miatt, s sötét kedvezőbben áll, így viszont a világos bástya kénytelen elhagyni az a vonalat, mert Ba2-re fel jön. 19. 1. Bfb8 Sokan itt Va3-at várták, sőt ajánlották a játszma után. Én aligha hiszem, hogy világos konkrét fenyegetései ellen helyes volna a sötét vezért »elásni« a vezérszárnyon egy gyalog kedvéért, amelynek érvényesítéséhez még sok-sok lépés kellene. A vezérlépés és a bástyalépés helyett azonban sokkal jobb volt 19. —. Hd2., majd az Fc6 stb. támadva az a4 gyalogot, de ugyanakkor a vezért óvatosságból a királyszárny közelében tartva. 20. Hb3., eb: 21. Fd3, a5? Elhamarkodott lépés! Sötét a4—a5-öt szeretné kiküszöbölni, közben indokolatlanul odaadja a mérleg serpenyőjében fontos szerepet játszó bő gyalogját. 21. —, Fc6! után sötét határozottan előnyben marad. 22. Fb5!, Fc6 23. Bb3:, Fb5: 24. ab:, B6b7! Az egyetlen reális esély: a b-gyalog blokálása a huszárral, illetve annak bejátszása címe. 25. Hc2, Hb6 26. Bal! Szükséges, mert ha világos késlekedik az a-gyalog megtámadásával, sötét alvonalon szervezhet eredményes ellen játékot. Pl. 26. Bibi, Bc8 27. Vd3, Bbc7 ! most az a5—a4, Hc4, Bc4 stb. fenyegetések miatt a világos tisztek közötti összjáték teljesen meglazul. A veszélyek láttára világos jobbnak látja most a döntetlen-lebonyolítás választását. 26. —, Hc4 27. Ha3, Világos megkísérelhette volna még 27. He3Hmat, de arra is 27. —, Vc7! kellő védelmet nyújt. 27. —, Ha3: 28. Baa3:, Bb5: 29. Bb5:, Bb5: 30. Vb5:, Va3: 31. Vb8:, Vf 8 32. Va7, Vd8 33. b4, h5 34. g3, g5! A legegyszerűbb döntetlen! 35. hg:, Vg5: 36. Va5:, h4 37. Kg2, —s egyidejűleg döntetlenre adták. 37. —, hg: 38. fg: után az örökös sakk nem kerülhető el. Elemezte: Szabó L. 38. ELHÁRÍTOTT VEZÉRCSEL Harmadik játszma Budapest, 1960. I. 24 Portisch Lajos Barcza Gedeon 1. d4, d5 2. c4, 06 3. Hc3, Hf6 4. Fg5, Fe7 5. e3, h6 6. Fh4, 0 0 7. Hf3, Hbd7 8. Be1, c6 9. Fd3, de 10. Fc4, b5 11. Fd3, a6 12. a4, b4!? Ebben a néhány évvel ezelőtt még sötétre hátrányosnak tartott változatban a Magyar Sakkélet 1959. évi 182. oldalán található Elméleti Sarokban ismertetett javítást akartam kipróbálni. Polititsch nagymester viszont a válaszával egy — Pachman tankönyvében — világosra hátrányosabbnak minősített változat javítási kísérletével tér ki a felhívás elől. 13. Fg5Xf6!? g7Xf6! Ez a sokaik által meglepőnek minősített visszaütés valójában az egyetlen »■nem meglepő« válasz, hiszen a bármelyik tiszttel való visszaütésre 14. He4 alaposan beszorítaná sötétet. 14. Hc3—e4 f6—f5 15. He4—g3 ------Pachman csak ezt a lépést tárgyalja, de azért megfontolást érdemelt a pozíciós jellegű huszárelhelyezés is Hed2, majd Hc4-gyel. 15. -- c6—c5 16. d4—d5 Fe7—f6 A gyaloghátrányba kerülést az azonnali Kh8-cal el lehetett volna kerülni, sötét azonban aktív ellenjátékra törekszik, s tervében benne van a gyalogáldozat. magyarvmm