Magyar Sakkélet, 1960 (10. évfolyam 1-12. szám)
1960. január / 1. szám
diik bajnokságon Szabó László mögött a II. helyre került, megelőzve Barczát, a tizenegyediken Barcza és Szabó mögött a III—IV. helyen végzett, a tizenkettediken pedig Barcza mögött a II—III. helyre került (Szabó nem játszott).Két nagymesterünknek a hegemóniáért folytatott harca jellemezte tehát országos bajnokságaink sorozatát 1957-ig, amikor is örvendetes változás következett: a XIII. bajnokságot imponáló játékkal egy homo novus, Portisch Lajos nyerte, 18 játszmából 13 egységet szerezve. Ez a verseny még két kellemes meglepetéssel szolgált, Honfi Károly is mindvégig esélyese volt a bajnoki cím megnyerésének, s csak a hajrában, Portisohsal szemben elszenvedett veresége szorította le 12,5 ponttal a második helyre. Barcza nagymesternek osztozkodnia kellett a III—IV. helyen Forintos Győzővel, aki ez alkalommal másodízben szerepelt a bajnoki döntőn. (Bilek István az V. helyen végzett.) »Portisch és Honfi versenyfutásának jegyében peregtek a fordulók, s a többiek már csak a harmadik helyért küzdhettek«, ez volt a verseny jellege a 8. forduló után. »Fiatalok örvendetes sikere és a rutinos öregek tisztes helytállása. Ezt a kedvező képet tükrözi az eredmény« — írta Bán Jenő versenybeszámolójában. A népes sakkozótábor pedig abban reménykedett, hogy fiataljaink előretörése új korszakot vezetbe. Ez a reménység azonban csak részben vált valóra. A XIV. és XV. bajnokságon csupán Portisch Lajos igazolta, hogy sikere nem csupán a kitűnő »versenytaktikusé« volt, hanem egy nagy tehetség beérkezése is. A vidékről fővárosiba került fiatal sakkozó először a XI. bajnokság döntőjében indulhatott. A 20 részvevős versenyben 10 egységet szerezve, a szerény X—XI. hellyel kellett beérnie, a XII. bajnokságon 14 részvevő között 7,5 ponttal az V—VI. helyen végzett, de ezt megelőzően a Szikra vegyes mesterversenyén az I—II. helyre került Barczával, fél ponttal előzve meg Benkőt, s mint a 6. sorszámú olimpikon, tagja volt a moszkvai csapatnak. A XIII. bajnoki verseny hozta meg hazai földön az igazi nagy sikert számára. Pályafutásának további állomásai igazolták, hogy nem váratlan kiugrás volt ez, hanem egy felfelé ívelő pálya első jelentős dokumentációja. . Ezért nem volt meglepetés, hogy 1958 végén, a XIV. bajnokság az országos bajnokságok sorozatában egyedülálló eredménnyel végződött: a 18 részvevős versenyen hárman kerültek az élre 12,5 ponttal: Barcza és Szabó nagymesterek és Portisch Lajos. Az sem lepte meg túlságosan a sakkozó közvéleményt, hogy hármuk körmérkőzéséből a fiatalság került ki győztesen. Új magyar nagymestert avattunk. És ha már történeti összefoglalónkban megemlékeztünk a »törzsgárdáról«, a históriikumhoz tartozik az is, hogy az országos bajnokságok sikeres lebonyolításában oroszlánrésze volt Balogh László nemzetközi bírónak, aki mind a 15 versenyt közismert szakértelemével és nagy ügyszeretettel vezette. E ezek az előzményei a XV. jubiláris sakkbajnokságnak. — Meglepetést nem várhattunk, s a beavatottakat főleg az kérdés érdekelte, hogy a »big three« (a három nagy) versenyéből ki kerül ki győztesként, vagy netán megismétlődik-e a múlt évi váratlan végeredmény, és a nagy küzdelem hármas holtversenyt eredményez? Talán Bilek István nemzetközi mesterünktől vártak még hívei meglepetést. A két homo novusszal, Orendi Emillel és dr. Hévízi Lászlóval szemben nagy igényeket nem támasztottak. Az előhaladásitáblázat szemléltetően mutatja, hogy az előzetes tippelés nagyjában igazolódott. A verseny első negyedében csupán egy meglepetés történt: Barcza nagymester a II. fordulóban Bilekkel szemben előnybe került, de ellenfele taktikai esélyeit nem mérlegelte kellőképpen, s a függőben maradt állás nem volt menthető. Ezt a vereséget azonban kiegyensúlyozta négy győzelme. Portisch az első öt játszmából csupán fél pontot adott le, Szabó nagymesternek két játszmája végződött döntetlennel: Szily elleni miniatűr játszmája menthetetlenül lépésisméneslbe torkollott, Földinek pedig örökös sakkal sikerült döntetlenné tennie a játszmát. (Földi különben mind Portischsal, mind Barczával döntetlent ért el, sőt ez utóbbi játszmában Barczának kellett küzdenie a döntetlenért.) — A második negyedben mind a három rivális 3—3 remist adott ki, s így a vezetők állása nem változott: Portisch 8 ponttal állt az élen, Barcza 7,5, Szabó 7 ponttal követte. A XV. magyar bajnokság résztvevői. Ülő sor: Bilek, dr. Szily, Hajtun József szöv. főtitkár, Szabó, dr. Bojta Béla szöv. elnök, Barcza, Portisch, Flórián, Kluger, Álló sor, Orendi, Dely, Navarovszky, dr. Pogáts, Forintos, Gábor Zoltán szöv. ügyv. elnök, Dalmadi Jenő em. tag, Jeney, Mohácsi László versenyvezető, Balogh László versenyvezető, Haág, Honfi, Lengyel, Róbert, Földi, dr. Hévizi. (Pobuda foto felvétele)