Magyar Sakkélet, 1961 (11. évfolyam 1-12. szám)

1961. április / 4. szám

50 30. Bg6f (Világos -túlbecsüli állását? 30. e5! azonnal rákényszeríti a kiöntetlent, mert Ball—az örökös sarkk elleni csaik sö­tét azonnali visszavonulása segít.) 30. —, Kf8 31. Bf6t, Ke8 32. Bb6.? (A legl'OS­- szatobkor üti a b-gyalogot, mert most a sötét bástya d8-on közbe húz­ható lese. Még idiruilig döntetlen volt 32. Be6f!) 32. —, Bg2:f 33. Kf1, Bgd2 (A mattfenyege­tés dl­em kikényszeríti az egyik bástya cseréjét.) 34. Bb8t, Bil: 35. Bd8:t, Kd3: 36. Bh7 (Világos csa­k az összes sötét gyalog elpusztításában reménykedhet. Ez talán dilkább sikerült volna 36.­­hg:, hg: 37. e5 f­utam.) 36.­­, He4:! 37. Bb­6:. Ba2: 38. hg:, HgS: 39. Kel, Kd7 40. Kdl, Bb2 A játszma itt függőben marad­t, sötét­nek nyert állásban. Következett 41. Bb6, Kc7 42. Kel, Be2 43. Bg6, He­4 44. g4, Be3: 45. Kc2, Bc­lf 46. Kb2, Bg3 47. Kc2, Hd6! 48. g5, Hf5 49. Bf6, Bg5: 50. b4, c4! 51. Kc3. HdG — világos feladta. A hagyományos hármas holtver­seny egyik részvevőjének, Barcza nagymesternek ez a balszerencsés rajtja kétségtelenül hozzájárult idei kevésbé sikeres szerepléséhez. Ugyanakkor egyes versenyzők, akik évek óta „titkos favoritok”-ként sze­repeltek a köztudatban, így elsősor­ban Haág és Honfi mesterek, jól ru­gaszkodtak el a rajtvonalról. Honfi mester „romantikus” stílusa, éles, komt­rnatív fordulatokra felépített játéka különben is ritkán nélkülözi a „közönségsikert”, de ugyanakkor a szakemberek körében is osztatlan elismerést vált ki. Íme egy szép játszma befejezése a III. fordulóból, amelyet már csak azért is szívesen közlünk, mert szinte egybecseng az előző játszma témájával, a királyok ellen közös erővel felvonuló „bástya­­párok” párharcával. Következett: 25. Fg5!, Bf3 26. Be1!, Bb2. (Söté­t örökös sakkban reménykedik a 2. soron.) 27. Fe7­, He7: 28. Hc8, Bff2 29. Be7:!, Kd8 30. Bcc7!!, Bg2f 31. Kff — sötét feladta, mert a világos király el­vándorol e­­óg a sakkok elől. Sötét nem adhat c2-n sakkot, csendes lépésire pedig nincs ideje, mert Bedilf J. Ker után Holof a következő lépésben mattra vezet.. Haág mester a verseny első felé­ben, különben később is­­, eredeti stratégiai elgondolásai mellett né­­hány szívós védekezésének köszön­hette magas pontszámát. Im­e, ho­gyan „nyomorogta ki” hátrányos ál­lását döntetlenre Szabó nagymester ellen: 19. —, Kf7 20. Fb4, Bc8 21. Bc8­, Fc8, 22. Kd2. Hc7! (Sötét le van szorítva, vi­lágosé lesz, legalább­is átmenetileg, az egyetlen nyílt bástyavonal, világosnak futópárja van. Ennek ellenére kevesen szánták volna rá magukat, hogy huszár­jukat aír­ra vigyék!) 23. Bel, HaS! 24. 14. BdS 25. Ke3, Fd7 26. Kd4, Bc8 27. Bel (E lépést egyesek hibáztatták és helyette a­­bástyacserét ajánlották, hogy ,, lecse­réljék sötét aktív bábját”. A bástya azonban nem aktivitásával érvényesül, másrészt Haág mester szerint a csere után is, megfelelő huszá­rfanő­vérekkel, meg tudta volna akadályozni a behato­lást, ami nélkül a futárpár sem nyer.) 27. —, Hc7! 28. e5, Hb5f! (Elég az első lépés és az állás már döntetlen is.) 29. Ke3, de: 30. fe:, fe: 31. Kd2, Hd: 32. Be5:, b6 33. b3. Bc7 34. Be3* Fe8 35. Bf31, Kg8! 36. h4, Fb7 37. Fd6:, ed: 38. Fe4, Kg7 — döntetlen. Kétségtelen, hogy a verseny első felé­ben Szabó nagymester még többször bi­zonytalankodott. Lehet, hogy itt is játsz­hatott volna eredményesebben, ezt azon­ban könnyebb állítani, mint bizonyítani. A jól rajtolók között kell megem­líteni Bib­ik és Dely mestereket is. Bilek egyik erőssége kombin­a­tí­v lá­tása, különösen olyan állásokban, amelyeket az ellenfél néhány lazább lépése sebezhetővé tesz. Erre szép példa a VII. forduló Barcza—Bilek játszmája, amelyet teljes elemzéssel játszmarészünkben i talál meg az ol­vasó. Dely mestert is a kombinatív játékosok közé sorolja a közvéle­mény, nem is ok nélkül. E verse­nyen azonban szokatlanul óvatosan kezdett és elsősorban a vereséget igyekezett elkerülni — sikerrel. En­gedélyezett külföldi verseny a zsebé­ben, valamint saját és felesége gyen­ge egészségi állapota elegendő ma­gyarázat erre az inkább felelősség­­érzetből, mint megfutamodásból fa­kadó békülékenységre, amelyet kü­lönben is jóvátett a verseny I. szép­ségdíjas játszmájának megalkotásá­val., (IL. Dely—Varnusz, a játszma­részben.) Portisch legjobb teljesítménye a verseny első felében valószínűleg Pogáts elleni győzelme. (L. a játsz­marészben.) Egyszerű eszközeire, kis álláselőnyök racionális cserék útján való fokozására és érvényesítésére jó példa a redivivus Molnár elleni játszmája. Molnár 10. évi szünet után került be ismét a bajnoki döntő­be és még időzavarai ellenére is tisztes eredményt ért el, minden játszmában derekasan küzdött. VEZÉRCSEL Portisch Molnár 1. c4, Hf6 2. Hc3, e6 3. d4, d5 4. cd­, cd­ 5. Fg5, Fe7 6. e3, 0-0 7. Fd3, Hbd7­­A sötétben választott változat­­híre nem a lelgjobbik. Ajánlatosabb a Tartalkower­­változ­at, 7 .0, h6 8. Fh4, b6 9. Hf3, c5 későbbi Fe6-tal. Világos esetleges eltérése Hge2-vel ugyan új utóikra terelheti a játszmát, kérdés azonban, ez veszélyes-e sötétre.) 8. Hf3, b6 9. 0—0. Fb7 (A futó itt egyelőre passzív, a sötét vezérszárnys gyalogok mozgatása pedig, a már jelen­leg is gyenge c6 mező mellett, újabb pon­tgyengeségetkikel jár. Tanulságos a játszma lefolyását ilyen szempontból kö­vetni.) 10. Be1, He4 11. Ff4, Fd6 (Már fenyegetett 12. Fc7:, Vc7: 13. He4:) 12. Fd6:, Bd6: 13. Vb3, Hf6 14. Hb5!, c6 15. Hd6:, Vd6: 16. Bc3!, Bfe8 17. Va3!, Va3: 18. Ba3:, g6? (Sötét itt megkísérel­hette volna „heroikus” eszközök alkal­mazását 18. 1, c5-tel. A „lógó” gyalo­gokban van némi dinamika, egyébként a sötét állása merő passzivitás.) 19. Be1, a5 (Fa6 ellen, ami nem is olyan hosszú távon a gyalog lenyerésével fe­nyegetett. A tett lépésre viszont a pont­­gyengeségek áttevődnek és tovaterjed­nek. — b6 mező!) 20. He5, c5 21. Bb3!, cd: 22. ed­. Be6 23. Bc7!, Fa6 24. Fa6:, Ba6: 25. g3, He8 (Sötét tehetetlen.) 26. Bd7!, N­d6 (Bd6-ra 27. Be7 vagy azonnali Bf7.) 27. Bf3! (Hogy 27. —, f6-ra 28. Hg4- gyel, 27. —, 1­5-re 28. Bc3­-mal fokozza a nyomásit.) 27. —, Hf5 28. g4 (Sötét már nagy idő­zavarban volt. 28. Bd5: vagy 28. H£7: is megtette, utóbbira nem megy 28. —, Hd4:? 29. HM1, Kh8 30. Bf8 matt miatt.) 28. —, Hd4: 29. Bd8f, Kg7 30. Bf7:f, Kh6 31. Hd3 (Világos lebonyolítása nem teljesen meggyőző, azonban a nagy időzavar meg­teszi hatását.) 31. —, Kg5? 32. Bd5.f — sötét feladta. A többiek a verseny első felében váltakozó szerencsével küzdöttek, ta­lán csak Kluger és Lengyel meste­rek mérsékelt teljesítménye volt fel­tűnő. Kissé többet vártunk a vakszi­­multán-rekorder Flesch mestertől. Szöllősi és Sallay között az utolsó helyért indult párosverseny. Sallay több játszmát erején alul játszott, amiben feltétlenül szerepe van an­nak, hogy még verseny közben is bejárt munkahelyére. Szöllősit hiá­nyos megnyitási ismeretei és a pozí­ciójáték elveinek figyelmen kívül hagyása hozta gyakran vesztő állá­sokba. A verseny második felében Szabó nagymester hatalmas hajrája figye­lemreméltó. Nagymesterünk nyilván átérezte, hogy részvételének jelentő­sége elsősorban minél mélyebb él­mények, tapasztalatok átadása az el­lenfeleiknek. Ennek megfelelően min­den játszmáját teljes erőkifejtéssel játszotta. A X. fordulóban ugyan megnyitási hiba következtében veszít a szépen támadó Varnusz ellen (L. a játszmarészben), azonban utána 7 fordulóból 6,5 egységet szerez, pedig több díjra esélyes ellenfél is, (pl. Pogáts, Honfi, Molnár) kerül útjába. Ugyanakkor Portisch kissé leféke­zett, néhány értékes félpontot vesz­tett részben az előny kiengedése, részben kényelmes megegyezéses döntetlenek miatt és így Szabónak végül is sikerült Portisch majdnem végig egypontos előnyét behoznia. Honfi—Orendi Szabó—Haág MAGYAR SAKKÉLET

Next