Magyar Sakkélet, 1962 (12. évfolyam 1-12. szám)
1962. július / 7. szám
98 ő maga is. Ilyenkor szokott a legtöbb versenyző képzeletvilágában elhatalmasodni a nagy siker dédelgetett reménye. Nagy magasságból azonban veszélyesebb a zuhanás, jobban összetörheti magát az ember. A Honfi egyelőre még tovább emelkedett. A megpróbáltatás a VIII. forduló Honfi—Szabó játszmájával kezdődött. Honfi fölénybe került, s ezzel nagyszerű távlatok nyíltak meg előtte nemcsak e játszma, hanem az egész verseny megnyerésére is. Ám egy-két pontatlanság, először a pont egyik fele úszik el, utána a másik is. Szétfoszlott illúziók, lehangoltság, önmardosás, álmatlanság. Két fordulóval később tisztet néz el Pogáts ellen. S hogy beterjen a keserű pohár, a következő napon a hazárd, szinte „huszonegyező” stílusban sakkozó Ozsváth éppen ő ellene produkál pozíciós megalapozású támadást, s valóban szép győzelmet. Egy tál lencse Ha már csalódni kell, jobb korán, míg nem táplálunk túl vérmes reményeket. Alacsonyról kisebb az esés. A balsors ilyen ,„kedvező kiszolgálásában” Bilek és Dely mester részesült. Előbbi egy döntetlennel és két vesztéssel, utóbbi két döntetlennel és egy vereséggel rajtolt. Ezután kerültek össze egymással. Vajon melyikük lendül el a nyeretlenség holtpontjáról? Heves összecsapás után tisztázatlan pozíció jött létre. Aztán a 16. lépésnél egyszerre csak kezet fogott a két mester és megegyezett a döntetlenben. Így utólag, Bilek és Dely végső helyezését tekintve okos dolognak is látszik az ilyen — erőt tartalékoló — kiegyezés. Ám egy verseny nemcsak pontszerző alkalom, hanem erőpróba is. S akiben él a nagymesterré érés vágya, annak magasabbra kell helyeznie a mércét. Manapság már, miként a fizikai sportágakban, a szellemiben sem érvényes a „pihenés után édes a nyugalom” elv. A feljebb emelkedéshez a képességeink sokszor fárasztó edzésére, az akaraterő olykor heroikus méretű próbatételére van szükség. S hogyan kísérletezze ki egy fiatal sakkozó a képességei felső határát, ha a kínálkozó alkalmat az „inkább pihenek egyet” jelszóval kihasználatlanul hagyja? Pedig nem is kevesen, s nem is ritkán csinálják. A nagymesteri, kilátások atyai örökségét kár eladni a tisztes helyezés egy tál lencséjéért. A rangadó Szabó nagymester a Helytől elszenvedett vereség utáni 3 játszmájából 22 pontot szerzett, s ezzel ismét felzárkózott fél ponttal Portisch mögé. Ekkor kerültek egymással szembe. Ez a X. fordulóbeli összecsapás Szabó számára nem a legkedvezőbb lélektani pillanatban történt. A helytől Portischig terjedő szakaszban két hátrányos pozíciót nyert meg, Dózsa és Honfi ellen. A versenyszerencse e nyilvánvaló kedvezését alighanem az előzetes kockázatos állásfelépítés jutalmaként könyvelte el. Legalább is erre, mutat, hogy most indíttatva érezte magát a hasonló felfogásban való újabb kísérletezésre. De persze Portisch mostani nyugalmán és körültekintésén hajótörést kellett szenvednie az ilyen vállalkozásnak. KIRÁLYINDIAI VÉDELEM Portisch L. Szabó L. 1. d4, Hf6 2. c4, g6 3. Hf3, Fg7 4. g3, 0—0 5. Fg2, c5 6. d5, d6 7. 0—0, b5?!8. eb, a6 9. Hc3, ab 10. Hb5, Fa6 11. Hc3, Hbd7 12. Vc2, Va5 13. Be1, Bfb8 14. Fd2, Vb6 15. b3, Ba7 16. Babl, Vb7 17. Ff4!, (Közvetve védi a d5 gyalogot, mert most 17. —, Hd5,?-re 18. Hd5, Vd5, 19. He5 a Hc6 fenyegetéssel legalább minőséget nyerne.) 17. —, Vb4 (Ha egy pozíciós jellegű gyalogáldozatot négy olyan té-tova vezérmozdulat követ, mint itt a 12—17. lépések közt, akkor jogos kétely támad bennünk az egész elgondolás értéke felől.) 18. h3, Bc8 19. Fd2, c4. (Figyelmen kívül hagyja a két lépés múlva lehetséges ellenakció közbeiktatásos fenyegetését, s fontos mezőket ad át.) 20. Becl, Eacz 21. Hd4!web. (Ha most világos a b3-gyalogazonnali visszaütésére kényszerülne, akár sötétnek mi baja sem lenne 22. Hb3:, He8 után. Ám világos közbeiktathatja a c6 mező huszárral való megszállását, s ez döntő erejű fordulatot hoz.) 22. Hc6!, be: 23. Bb4:, Hc5 24. Bc2:, e6 25. e4, Fd3 26. Bel, Kf8 27. Ff4!, (Az e6—e5 lépés kikényszerítésével megerősíti a d5 gyalogot, s ezzel a c6 huszár helyzetét is.) 27. —, e5 28. Fe3, Hfd7 29. f3, f5 30. Ffl, f4 31. Fd2.!, (31. Ff2?, fg: 32. Fg3,-ra Fh6 esélyes ellen játékhoz juttatná sötétet.) 31. —, Ffl: 32. Bfl:, Hd3 33. Bbbl, fg 34. Kg2, Ba8 35. Kg3, Hf6 36. a4, Hh5f 37. Kh2, Ff6 38. a5, Fh4 39. Ba1, Fg3f 40. Kg2, Ff4 41. Ff4, Hhf4 f 42. Kg3, Ba6 (Az a5—a6—az előnyomulás lelassítására tenni kell valamit. De segítség így sincs.) 43. Bibi, Hh5f 44. Kh2, Bf7 45. Bb8f, Kg7 46. Bf1, Bf4 47. Kg2, (A játszma csak most, 7 lépéssel az időellenőrzés után maradt függőben. A meggyorsult menet azt jelzi, hogy az utolsó szakasz már nem adott fel különösebb problémát világosnak. I trill 1 * mt SZABÓ—DR. LIPTAY TANULJ KOMBINÁLNI! ANDROVITZKY—LENGYEL SZABÓ—DÓZSA BAKOS—SZÖLLÖSI I. A d.5 bástya leütésére BeSelf, majd Vf4. után sötétnek vezére maradna két bástya ellenében. Vállalhatja ezt a pozíciót a szellős királyállással, s ingatag d5-gyaloggal rendelkező világos? II. Ha sötét leüti az a2-bástyát, a világos vezér sakkal üt vissza, s így lenyeri a másik futót is. Ha viszont az a3-futó előbb e7-re, vagy f8-ra vonul a rész elől, akkor megmenekül a világos bástya is. Meg kell hát elégednie sötétnek a c3 gyaloglény érésével, s ezzel az anyagi egyensúly helyreállításával? III. Sötét helyzete látszólag kedvezőbb, mert 1. HdS-ra He4 után elvész a g5-ön álló világos gyalog is, s a d-bástya nem kalandozhat el az alapsorról a matthelyzetben álló világos király miatt. Helyes ez a helyzetrajz? IV. Világos utolsó lépése g2—g3 volt, abban a hiszemben, hogy az e3—f4 gyalogpár liquidálása után a c5-gyalog gyengesége már nem számít. Ez igaz is lenne, ha — bármennyire kevés is már az anyag — közbe nem jönne egy kis kombináció, vonal- és átlezárásos csattanóval. A bevezető és befejező lépés kombinációs jellegű, közben viszont számítani is kell egy keveset. (Megoldások a 3. borító oldalon.) (B. G.) I. Világos lép II. Sötét lép III. Világos lép IV. Sötét lép MAGYAR SAKKÉLET