Magyar Sakkélet, 1962 (12. évfolyam 1-12. szám)

1962. szeptember / 9. szám

Végjáték-mor.uták Köztudomás szerint vezér és király győzelmet arat a bástya és király felett. Mégis nagyon sokszor lehet látni, hogy a vezér szinte számlálatlanul adja a sakkokat és sehogy sem jut eredményre. Pedig a vezérfonál megjegyzése igazán nem nehéz: a bástyát kettős fenyegetéssel — tehát a király és a vezér összjátékával — kell elszakítani királyától. A közvetlen, védelem nélkül maradt bástya lenyerése aztán már nem okoz gondot. Első ábránk egy olyan kényszerhelyzetet mutat, amikor a bástyának már fel kell adnia a királya által nyújtott menedéket. Vegyük sorra a bástya összes — közvetlen ütésbe állláson kívül — lehetséges lépéseit (1. —, Ka6 természetesen rögtön veszít 2. Vc8 miatt): a) 1. —, Bb8 2. Vas matt, b) 1. —, Bb4 2. Va5t, Kb8 3. Vb4t, e) 1. —, Bb3 2. Vd4t, Kb8 3. Vf4t, Ka7 (Kc8-ra Vf8 matt) 4. Va4t, d) 1. —, Bb2 vagy 1. —, Bg7 2. Vd4f, e) 1. —, Bb1 2. Vd4f, Kb8 3. Vf4f, Ka8 4. Vf8t, Ka7 5. Vf2f, Kb8 6. Vh2f, Ka7 7. Va2f, f) 1. —, Bf7 2. Vd4f, Kb8 3. Vb2f, Ka8 4. Va2f, Ba7 5. Vg8 matt. g) 1. —, Bh7 2. Va5f, Kb8 3. Vb4f, Ka7 4. Va3f, Kb8 5. Vb3f, Ka7 6. Va2f, Kb8 7. Vbb. De azért addig, amíg egy általános helyzetből eljutunk az ilyen konkrét nyerésig, nagyon gondosan kell játszanunk. Az 1951. évi VH. jugoszláv bajnokság Kindij—Ivkov játszmájában például sötét 110. lépése után a következő hadállás jött létre: Vil.: Kd4, Vd5. Sötét: Kb4, Bc2. A világos bábok vezetője egy darabig a helyes nyomon járt 111. Vb71, Ka5 112. Vb3, Bc6 113. Kd5, Bc7-tel, de 114. Kd6, Bc8 115. Ve6, Bc3 116. Ve1, Kb4 117. Kd5, Kb3 118. Vbb, Ka4 119. Vb6, Bel utáit nem tudott összjátékot teremteni királya és vezére között, s nem tudta kimozdítani a sötét bástyát a e-vonalról. A játszma egy csomó céltalan sokkolás után döntetlenül végződött. Hogy ezt az elgondolást hogyan hiúsíthatja meg a vezér és a király összjátéka, egy 4 évvel később játszott végjáték tanulságosan mutatja meg. Világos lép Világos tervének első szakasza: először is igyekszik felvenni a Kindij— Ivkov játszma tapasztalatai alapján legjobb védőállást. Következett: 71. Ke3, Vf1 72. Bd2+, Ke5 73. Bf2, Vh3t 74. Bf3, Vg2 75. Bf8, Vg5t 76. Kf2, Vh6 77. Bf3, Vh2t 78. Ke1, Ke4 79. Ba3. (Ezzel tehát létrejött a kívánt állás. Figyeljük most meg, hogyan kell eltávolítani a bástyát a 3. sorról.) 79. —, Vc2 80. Bg3,Vc7! (Most Ba3 tilos Veit miatt, Bb3 pedig Veit, majd Vc2f miatt. Marad tehát a h3 mező.) 81. Bh3, Vf4! 82. Bc3, (Ba3-ra vagy Bb3-ra ismét Veit nyer.) 82. —, Kd4! 83. Bh3, VgS! (Most már csak az f3-mező szabad a bástya számára, 84. Kf2-re pedig Ke4! dönt.) 84. Bf3, vglt 85. Ke2, Vg2f (A bástyának végre el kell hagynia a 3. sort. Most már nincs nehézség, csak tanulság.) 86. Bf2, Ve4t 87. Kfl, Vhl 88. Ke2, Ke4! (Végre itt a bevezetőben jelzett pillanat: a bástyának vagy azonnal, vagy 89. Bfl, Vg2t 90. Bf2, Vg3 után el kell búcsúznia királyától.) 89. Bf8, Vh5t 90. Kf1, (Kf2-re Vc5t nyeri a bástyát, Kd2-re pedig Vh6t) 90. —, Ke3 (A sötét vezér nemcsak támad, hanem védi is az e8 mezőt! S még hozzá matt is fenyegetelen. A vezér és a királly összjátékának csúcsteljesítménye!) 91. Kg2, Vd5t 92. Kh3, (Kg1-re Vd6, majd Bf2-re Vg3t az első ábraállással lényegileg azonos helyzetet teremt.) 92., Vd7s és világos feladta, mert a Vg7f sakk-bástya nem odázható két lépésnél tovább. Ezek után bátran állíthatjuk ara is, hogy a vezérnek a bástya eleni küzdelmében a döntetlen csak egészen kivételes esetekben érhető el. Ilyen: 1. —, Bh7j 2. Kg2, Bg7f 3. Kf3, Bf7f 4. Kg4, Bg7t 5. KfS, Bf7t 6. Kg6, Bg7? 7. Kf6, (7. Kh6. Bh7f! 8. Kh7: patt) 7. —. Bg6f! 8. Kg«: patt! Szerkesztő: Szabó László Szakszerkesztő: Bán Jenő A kiadásért felel: Ungur Imre a Sport Lapkiadó igazgatója 62. 2587 BNYV Kecskemét Karaklajics—Barcza (Zágráb, 1955.) Philidor állása: Sötét lép TANULMÁNYOK 481. G. M. KASZPARJÁN — Tbiliszi — 482. J. B. BJELIKOV — Moszkva — Szovjet szerzők két eredeti tanulmányát mutatjuk be az idei nemzetközi előközléses versenyünkre érkezett pályázatok közül. Az első a világszerte jól ismert nemzetközi mester alkotása; a másik kisebb igényű, de érdekes mozzanatot tartalmazó stúdiummal új munkatárs mutatkozik be rovatunkban. A megoldások beküldési határideje október 30. Döntetlen dz flfoató h&gzátxél * * ... én mást húznék A Magyar Sakkélet idei januári számának n. borítóoldalán, a második ábraállás (Vil.: Ke1, Ba7, gy. c6, h2. Sötét: Kd3, Bb6, gy. f6) után a megoldás Így kezdődik: 1. Bd7f, Ke4 (1. ), Kc4-re következnék 2. c7, Bc6 3. Bd2! és világos nyer.) Ha a jelzett állásban én lennék sötét: 3. Bd2!-re Kc4-b»-mal felfedett sakkot adnék, s utána nyugodtan leütném a c7 gyalogot. Nyerhet még világos? * Ugyancsak a januári számban, a IV. borító oalon (Levelezési versenyek) a Stefanius Reissenberger játszma 1. e4, d6 2. d4, Hf6 3. Hc3, g 4. f4, Fg7 lépései után megadott jegyzet utolsó mondata így kezdődik: Azonnali 4.6, 65 korai volna 5. Fb51, Fd7 7. 65, Hg4 8. e6! miatt. Hát nem egyszerűbb lenne, ha 8. e5 helyett a világos vezér leütné a g4 huszárt? Vagy talán egy lépés kimaradt volna, hiszen 5. után 7. következik? Rédely Imre Budapest, Hl., (Római fürdő) Kalászi u. 23. A szerkesztőség válasza: Olvasónk mindkét észrevétele helyes. Az első példában világos 3. Bd2 lépésére valóban nincs nyerés. Világos azonban e hibás lépés helyett kétféleképp is nyerhet a helyes 3. Kd2!-vel, vagy 3. h4!-gyel. A második példában az észrevett hiba elírás következménye. A jegyzet utolsó mondata nem a 4. —, Fg7 lépéshez, hanem eggyel később, a további 5. Hf1, 0—0 lépéspár után való, a számozás következő módosításával. (Azonnali 5. — c5 korai volna 6. Fb51, Fd7 7. e5, Hg4 8. e6! miatt.) A továbbiakban a Krogina — Polugajevszkij játszmára való hivatkozás már helyes.