Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)
1964. szeptember / 9. szám
136 önálló otthonokba költöztek. Londonban 1776-ban, Párizsban 1783-ban, Berlinben 1803-ban alakult meg az első sakkegylet. A híres Berliner Schachgesellschaft 1830- ban kezdte működését, hamburgi ugyanakkor. Londonban a Westminster Chess Club, George Walker sakk-könyvíró köre 1831-ben kezd működni. Bécsben még nincs sakk-kör, de a belvárosi Plankengasseban levő Ezüst-kávéház gyűjti össze a sakkbarátait (közel a Neuer Markthoz, ahol a kapucinusok temploma van a Habsburgok kriptáival), s azok 1856-ban tömörülnek a Wiener Schachgesellschaftba. Szén József, a Pesti Sakk-kör tulajdonképpeni feje 1806-ban született Pesten, 1857. január 13-án hunyt el ugyanott. Atyja Szén Miklós, Pest város főjegyzője volt. Ügyvédi diplomája megszerzése után levéltáros vizsgát tett. Minősítési táblázata szerint németül, latinul, franciául, angolul tudott beszélni anyanyelvén kivül. 1843-ban levéltárossá választották, 1847-ben tanácsosi levéltáros lett, 1839-ben csak irodagyakornok volt még. Fizetése 1847-től évi 700,5 Ft volt, ami már magas fizetésnek számított akkor. Nemesi családból származott, felesége, Kun Alojzia, nem volt nemes nő, egy szegény csizmadiamester leánya volt, házasságuk gyermektelen maradt. A Bp-i Sakk-körben 1913—1930 közt főhelyen függött a portréja egy ismeretlen festőtől. Altstock bácsi előtte elmenet minden alkalommal megjegyezte: „Nem volt Szén ennyire mégse szomorú!” Ahogy visszaemlékezem, a kép egy erősen 60- as, komoly, barna, Aranyra vagy Madáchit emlékeztető ember arca volt. (E kép 1930 körül hurcolkodásnál elveszett.) Szén a 830-as években már többször járt Bécsben, járt Párizsban, Londonban és Berlinben is, és a tapasztalatok után alapította meg körét. Később részt vett az 1851. évi londoni első igazán nagy nemzetközi versenyen, ahol 5. díjas lett. Részletesen a győri torakönyv magyar sakktörténeti része szól róla Galgóczy tollából, továbbá Abonyi cikke 1917-ből a M. Sakkvilágból, majd Vécsey Zoltáné és Tóth Lászlóé a M. Sakkéletből (1951. ill. 57.) A híradás szerint a kör elnöke Grimm Vince volt, mint korban legidősebb, 1800 körüli születésű lehetett. A harmincas éveikben került Bécsből Budapestre könyvkereskedő, majd litográfiai intézet tulajdonos volt. Nagy zenebarát is volt és jómódú ember. Pesten halt meg 1872. január 15-én. Finom modorú, ábrándos, szórakozott ember volt, nőtlen maradt. Több nyelven beszélt folyékonyan. Zeneműveket és képeket is árult boltjában. A 48-as szabadságharc nagy híve volt, ő lett az állami nyomda vezetője, ő nyomatta a Kossuth-bankókat. Emiatt menekülnie kellett, a szabadságharc leverése után Kisázsiába menekült, Aleppóba, ahol Murád bej nevet vette fel, áttért a mohamedán hitre. A török térképészeti intézet vezető állású tisztje lett őrnagyi rangban, az aleppói intézetben. 1868-ban hazatért Pestre, ahol a sakk-kör tiszteletbeli tagjává választották. Részt vett Kolisch — a párizsi győző — részére adott közös díszvacsorán is. Nővérénél lakott a Király utcában, aki valamikor híres színésznő volt. Öccsük, Gusztáv 1851-ben hunyt el, az is köztag volt. Grimm okosan tette, hogy csak a kiegyezés (1867) után jött haza; az első években bitófára került volna, és még 1859-ben Solferino után is kaphatott volna pár évi börtönt. A Szent Korona elásásánál is ott volt Orsova közelében, a bankóügy miatt elsőrendű főbűnösnek számított az osztrákok szemében. A nagy alapító triász harmadik tagja Lőwenthal János Jakab. 66 évet élt, Pesten született 1810-ben. Hastings mellett St Leonards-ban (Anglia) hunyt el 1876. július 20-án. A Szén tanítványa, egyebekben a pesti piaristák gimnáziumában végzett kereskedő volt, erdélyi származású zsidó családból. Már a 40-es évek végén gyakran járt Bécsbe, ahol az ottani matadorokkal összemérte erejét. A szabadságharc híve volt, annak leveretése után menekülnie kellett, de ő nem délre menekült, hanem nyugatra. Át is hajózott Amerikába és ott kereskedelmi téren akart érvényesülni. Maga írta meg, hogy nem is gondolt arra, hogy a sakkból pénzt szerezhet. Egy amerikai sakkrovat elolvasása után azonban elhatározta, hogy a rovatvezetőtől bizonyos tanácsokat kér. A tanácskozás megtörtént és az angol származású amerikai sakkozó tanácsolta neki, hogy menjen vissza Európába és próbáljon szerencsét Angliában, ahol a sakk-köröket szövetségbe tömöríteni igyekezett, először tartományilag, később az egész királyságra kiterjedően, ő lett az első angol sakkszövetség titkára. Közben versenyzett is, kiváló eredményeket ért el, mérkőzött Morphyval is, aki ellen ő érte el a legjobb eredményt: 3 játszmát nyert, 3-at döntetlenné tett Morphy 9 győzelme ellen. Löwenthal a világ legjobbjai közé tartozott a 50-es években, s sakkirodalmi munkája igen jelentős, mint szervező pedig tulajdonképpen előfutára volt a világsakkszövetségnek. Lord Lyttelton volt az angol sakkszövetség elnöke, aki támogatta őt szervezési munkájában és anyagilag is. Winston Churcil apja lord Randolph Churchill is sakktanítványai közé tartozott. R. Churchill később az angol sakkszövetség elnöke lett (L. halála után), miniszter, képviselőházi elnök, de mindenesetre olyan szeszélyes kalandokra hajlamos ember, akitől Victoria királynő eltiltotta fiát, a későbbi VII. Edwárdot az akkori trónörököst, mert félt tőle, hogy R. Ch. valami botrányba viszi, vagy alkalmatlanná teszi magas hivatásában. A kör alapításában részt vett még egy dr. Schenk nevű orvos, továbbá Heinrich Levitschnigg nevű német (osztrák) költő, aki a Wurmi házban lakott (L. Berger Jahrbuch, 1899. 140. oldal, Grimm névnél). A Pesti Sakk-kör nagy eredménye volt a párizsi sakk-kör ellen, levelezési játszmában, elért 2:0-ás győzelem, amelyben a tét magyar részről 500 Ft., a francia részről 1250 frank volt. Az előbizottságban Czéner, Openheim és Pollák nevű jó játékosok elemezték a párizsiak lépéseit és ők tettek ajánlatot, előterjesztést a főbizottságnak: Szén, Grimm, Löwenthalnak. Francia részről Deschapelles volt a vezető játékos, de ő a 2. lépésnél történt vita után visszalépett a játékbizottságból, úgy, hogy St. Amant, Calvi, Laroche és Devinck tanácskoztak azután. A fő erő St. Amant volt, földbirtokos és borkereskedő. E győzelem a teljesen ismeretlen magyar sakkozást egyszerre ismertté és megbecsültté tette az akkori sakkvilág előtt, ami elég nagy publicitást jelentett, mert már volt sakklap, sakkrovat napi és heti lapokban, így a hír elég hamar elterjedt. A Pesti Sakk-kör 40-es évekbeli élgárdájához tartozott Erkel Ferenc, a kiváló karnagy és zeneszerző, aki 1850 körül már egyik legerősebb játékosunk volt, valamint Oberbauer Jenő, aki gyakran szerepelt a bécsi sakk-kávéházakban is, nevét a bécsi és berlini újságok többször hozták. (Foglalkozása, kora, adatai nem ismertek.) A párizsi sakk-kör a Cafe de la Régence sakk-kávéház köre volt, Európa első sakklokáljának csapata. A kávéház most is megvan, de az épület nem azonos azzal, amelyben a kávéház 1722-ben megnyílt, hanem valamivel odébb van. A régi helyén új ház áll. (Az Avenue de l’Opera és a Rue Rohan kereszteződéséhez közel, a Rue St. Honorén van, 161. sz. alatt.) A szabadságharc leverése után, 1849. október 4-től 1860. okt. 20-ig Magyarország 5 tartományra lett osztva, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad székhelyekkel. Osztrák, cseh és lengyel tisztviselők jöttek igazgatni az országot, az öt kerületi katonai parancsnoka is idegen volt. 1860. okt. 20-án azonban az októberi császári diploma már az enyhülés jele volt, amit az 1861 februári pátens egészített ki. Megbukott Bécsben Bach miniszter, akiről ezt a kort az osztrák—magyar birodalomban elnevezték. Ezután jött az úgynevezett provizórium, amely 1861. februártól 1865. dec. 10-ig tartott, azután bekövetkezett a kiegyezés 1867-ben. A Pesti Sakk-kör tagjai 1859. óta már erősen szorgalmazták az egyesületalakítási, illetve újjáalakítási szándékukat. A Wurm-kávéházban ekkor már új erők is voltak: dr. Récsi Emil egyetemi tanár, Capdebó István, Bécsben is ismert sakkozó, dr. Spitzer Lipót, Welsz János Ármin, később Vész J. A., a műegyetem későbbi tanára, dr. Vidor (Lustig) Zsigmond, Zaáry Zsigmond, Demeter N., Günter Károly. Az 50-es évek végén újabb tehetségek jelentkeznek: Papp Dezső, Cseresznyés István, Engel Imre, Madarassy, Csizmady, Reiner, Beer H., Hay Orbán és Márki István, a híres sakk-tankönyv írója, dr. Márki Sándor neves történelemtudósunk bátyja, — és végül, de nem utolsó sorban, Széchenyi István fia, gr. Széchenyi Ödön, aki a köztagok kérelmére több éven át ostromolta a hatóságokat a kör engedélyezéséért. Végül Pest város főkapitánya 1864. június 23-án megadta az engedélyt. A Nádor és Béla utca sarkán a volt Velence kávéház külön termében alakult meg újra a PSK 1864. október 16-án, tehát száz esztendeje. Az V. ker. Dorottya u. 6. sz. alatt megvan még a Wurm-udvarnak nevezett ház, amely 1810 körül épült és ahol a Wurmkávéház 1824-ben megnyílt. BerHaqua- Borsody Bélát, a kávéházak történetíróját többször megkérdeztem, hogy melyik részen lehetett a kávéház, a Dorottya utcai, a Mária Valéria utcai (ma Apácai Csere utca), vagy a Wurm utcai oldalon (mai Szende Pál utca), de nem tudott rá feleletet adni, pedig állítása szerint jegyzeteiben utána is nézett. Határozottan állította, hogy a főfronton, a földszinten nem lehetett, mert ott a Malvieux és Társa-bankház volt. Lehet, hogy az udvaron, vagy az első emeleten volt. (Ma az udvar is be van építve és az akkori egy vagy két emeletes ház a sok átépítés után már négy vagy ötemeletes.) Nem érdektelen a Wurm-család történetét ismertetni ezzel kapcsolatban. Wurm János szegény német bognársegéd, vándorlegényként jött Magyarországra 1765 körül. Itt bognár mester lett, megnősült. Fia József 1770-ben született, 1854-ben halt meg. Ez már vaskereskedő lett, a napóleoni háborúk idején hadseregszállító, és hamar meggazdagodott, ő építteti az óriási házat, ő szerez, jogot a kávéház nyitására is. Első neje hamar meghal, második nejétől, Unger Rózától születik három gyermeke. Erzsébetet feleségül veszi dr. Bugát Pál híres orvos és természetbúvár, a Természettudományi Társulat megalapítója. Klárát Rottenbiller Lipót (Pest polgármestere 1860-tól 70-ig.) Rudolf fiának (1812—1879) pedig egy Fellner Adél nevű bárólány lett a felesége. Ennek a lányát, Almay Irmát 1844—1891) pedig feleségül vette Széchenyi Ödön (1839—1922) Széchenyi István kisebbik fia, 1864—65-ben a Pesti Sakk-kör elnöke, később pedig tiszteletbeli tagja, aki 1866- tól kezdve több évtizeden át a konstantinápolyi tűzoltóság főparancsnoka volt, ott is halt meg. Nem tért át mohamedán hitre, ennek ellenére tábornoki rangot ért el. Szén József egyetlen ránk maradt képe, amelyet vagy eredeti után, vagy valamely előttünk ismeretlen korabeli lap nyomán a Chess Monthly 1896-os évfolyama közölt. (A felvételt Földeák Árpád munkatársunk B. von Dehn kieli sakkírótól szerezte be lapunk számára. MAGYAR SAKK ÉLET