Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)

1964. október / 10. szám

MAGYAR SAKK ÉLET Erkel Ferenc elhunyt 1893. június 15-én. A Pesti Sakk-körben 1893. okt. 30-án rendkívüli közgyűlésen emlékeztek meg róla. Dr. Vidor Zsigmond­ mondott nagy gyász­beszédet. Azután a tisztikart újra választották; Vingár Ignác lett az elnök, Bláthy Ottó Titusz az alelnök, titkár: Er­kel Lajos, pénztáros: Feldmann Gyula, vá­lasztmányi tagok: dr. Jacobi, Lichten­berg, Pfeifer, dr. Győri, Ehrenstein. A BST tisztikara ugyanekkor, a májusi köz­gyűlésen választva így festett: Elnök: K. Jónás Ödön, alelnök: Lehner Vilmos, titkárok: Havasi Artúr, Schuster Zsig­mond, pénztáros: Flessig Sándor, könyv­táros: dr. Exner Kornél, választmányi ta­gok: Diener Hugó, Ehrenstein Mór, Hel­ler Ármin, dr. Jacobi Samu, dr. Ka­­nyurszky György, gróf O’Donnel Henrik, Österreicher Miksa, dr. Pick Mór. Tag­létszám: 109 fővárosi, 38 vidéki. A Pesti Sakk-kör utolsó közgyűlését a Mocoa-kávéházban tartota 1894. január 26-án. A két sakkegylet egyesülésének eszméje ismét felvetődött. Tárgyalások után a két körvezetőség 1894. február ha­vában, közös helyiséget bérelt az István főherceg Szálloda kávéházá­­an (Akadé­mia u. 1, Béla u. sarok), ahol 1894. dec. 22-én, illetve dec .­9-én folytatott köz­gyűlésen a fúzió létrejött, és megalakult a Budapesti Sakk-kör. Az új név azon­ban a régi mozgalom folytatását jelenti. NIMZOINDIAI VÉDELEM Szocsi, 1964. Antosin Gi. Garcia I. d4, e6 2. c4, Hf6 3. Hc3, Fb4 4. Hf3, c5 5. d5, b5?! Az ismert folytatásokra lásd a Ma­gyar Sakkélet idei 53. és 90. oldalán közölt Szabó—Lengyel és Antosin—Bar­­cza játszmákat, illetve ezek elemzését. A játszmalépéssel hozott gyalogáldozat emlékeztet a Blumenfeld cselre és a nálizoindiai védelem leningrádi változa­tának egyik kockázatos elágazására, a mostani formájában azonban még nem tárgyalják a tankönyvek. 6. de:, fe: 7. eb:, d5 8. e3, He4 9. Fd2, Hd2: 10. Vd2:, 0—0 11. a3? A gyalogáldozat stratégiai elgondo­lása a sötét futópár erejére épül. Ezért kár a b4 futót tempóval hozzásegíteni a támadó c7-felálláshoz. II. Fa5 12. Fe2, Hd7 13. 0—0, Fb7 14. Babl, Fc7­ 15. b4 Elvileg következetes, mert a levegő­ben lógó d5—d4 áttörést akarja meg­hiúsítani. Gyakorlatilag azonban hiba, mert figyelmen kívül hagyja, hogy — minden valószínűtlensége ellenére is — éppen ebben a pillanatban megvalósít­ható az átérés. Világos azonban már mindenképp kényelmetlenül áll, mert a játszmában megvalósult áldozatot el­hárító 15. 03-ra pedig a támadás 15. —, Bf6-tal folytatható, az 1839-ben megindult sakk-kör egyenes folytatását. A Bp-i Sakkozó Társaság beolvadt a Pesti Sakk-körbe és az fel­vette az új nevet, amit már 1839-ben is felvehetett volna, mert akkor is voltak budai lakos tagjai. A fúzió idején már szerepet vivő ta­gok (Fleissig, Havasi Artúr, Bláthy, Ex­ner, Maróczy, Pottomnyay), a 20-as évek­ben is­ mindig úgy nyilatkoztak, hogy a Bp-i Sakk-kör a PSK­ egyenes folytatása, nem 1894-ben létesült nem 1864-ben, hanem 1839-ben! Az ötvenes évek illegális­ sak­kozását is szabályos közéletek tartották. Erkel Ferencről mindenki nagy tiszte­lettel beszélt ezen nagy öreg sakkozók közül, bár játszani őt már nem látták, csak beszélni hallották, és kibicelni igen ritkán. Egyhangú dicséretük amellett bi­zonyít, hogy a tradíció Erkel-párti volt. A sakkozás társadalmi megbecsülése nem állt még hazánkban olyan fokon, hogy merészebb sakk-kör vezetés, tartó­san, visszahatás nélkül folytatható lett volna. A kör tagjai sakkrovatokat is ve­zettek, a vidéket is járták és a vidéki sakk-körök megalakítása nagyrészt a PSK működésének volt folyománya. Ha a kör ebben az időben (1864—94), nem is mutat fel nagy eredményeket, el nem ítélendő, feladatát szerény keretben elég jól intézte. Dr. Vajda Árpád Látszólag minden rendben volna, hi­szen 19. —, Vh2.t-ra a világos király szökhet a bajból fl-en át, 19. —, Vh3-ra pedig 20. 14. B18 31. Ve3 hárítana. Sö­tétnek azonban rendelkezésére áll egy nagyon erős közbeiktatás, amely el­hárítja az ellen játék megadott lehe­tőségét. 19. — — 20. Vd2—el 21. Hc3—ef, 22. Kgl—hl Fc7—f4! Vh4—h3! Ff4Xh2f Ff 2—c7f! Ezzel sietni kell, mert különben vi­lágos 23. Víl-gyel fontos tempót nyer­ne a védelemhez. 23. Khl—gl Ba8—f8! Sokan azt hitték, hogy a kubai mes­ter meg fog elégedni az örökös sakkos döntetlennel. Ám — mint hamarosan kiderül — az előzetes veres­ég­sorozat nem szegte sem kedvét, sem átütő­erejét a kedvére való támadó állás­ban. 24. Bbl—b3 21. f­ 1-re Ff4: 25. Hg3, Fg3, 26. Hg3, Bf3 dönt. 24. — — Fc7—h2+! Nagyon tetszetős, hogy a futó, amelynek 3 lépéssel korábban el kel­lett hagynia f4-et, most meg vissza­tér az egy hagyott mezőre. Hogy miért, 2 lépés múlva derül ki. 25. Kgl—hl Fh2—f4f! 26. Khl—gl Bf8—f5 Ha a c7 futóállás mellett, két lé­péssel korábban történt volna 24. —, Bsf5, akkor 25. Hg3, Bg5 26. f4 még védene. A játszma változat viszont már hatástalanítja világos bS-bástyáját, s az f4 futó természetesen nem üthető Bg5f, majd matt miatt. 27. He2—g3 Bf5—­g5 28. Ve1—f1 Vh3—h4 29. Bb3—b2 Ff4Xg3 30. f2Xg3 Bg5Xg3t 31. Bb2—g2 Bg3—h3! Világos feladta (0:1). A Csigorin emlékverseny szépségdí­ját ezzel a győzelmével a sötét bá­bokat vezető kubai mester nyerte. (B. G.) SZICÍLIAI VÉDELEM Szekszárd, 1964. Sántha István Bilek Istvánné I. d4, g6 2. e4, c5 3. c3 (A g1 futó átlójába kerülő d4 pontot, illetve gyalogot szeretné megerősíteni. Ez azonban az adott folytatás mellett csak a futóátló felől lesz biztonság­ban, egyébként — a gyalogalakulat elmerevedése folytán — visszama­radt szerkezeti gyengeséggé válik. Ezért vagy a szicíliai védelem sár­kány változatába 3. Hf3-mal való áttérés az ajánlatosabb, vagy a játsz­mában alkalmazásra kerülő felépí­tést kellene két lépés múlva módo­sítani.) 3. —, cd: 4. cd:, d5! 5. e5? (Bár­mennyire következetlennek látszik a d4 gyalogot elvileg gyöngítő 5. ed., mégis nagyon számításba jön, mert 5. —, Vd5­-re 6. Hc3-mal jó teszt­­játékhoz jutna világos, 5. —, Hf6 6. Hc3, Fg7-re pedig 7. Fb51-kal a Caro—Kann-védelem Panov válto­zatából ismert módon kaphat jó esé­lyeket világos.) 5. —, Fg7 6. f4 (6. Hf3, Fg4 7. h3, Ff3, 8. Vf3,, Hc6 9. Vdl, f6-ra lásd a Bisard—Bilekné játszmát a Ma­gyar Sakkélet 1962. évi 81. oldalán.) 6. —, He6 7. Hf3 (A múlt évi, Bad Neuenahr-i női zónaverseny La­­zarevics—Bilekné játszmájában 7. Hc3, Hh6 8. Fe3, Hg4 9. Vd2, 0—0 10. Hf3, He3­ 11. Ve3­, Fg4 12. Bdl, Ff3, 13. Vf3­, Vb6 14. Vf2, e6 15. Fb5, He7 16. 0—0, a6 17. Fd3, Hc6 18. Fb1, f6-tal sötét nagy fölénybe került, s csak később, többszörös pontatlansággal rontotta vesztésre a nyerésre álló játszmát.) 7. 1, Fg4 8. Fe2, Ff3:! (Ez a dl gyalogot gyengítő csere a kulcsa sö­tét stratégiájának. Ellene a Hf3 lé­pés előtt húzandó 7. h3 sem elég hatásos, mert ez esetben még Ff5, majd Fe4-gyel kezdhető ki az f3 huszár állás.) o Ff3:, e6 10. b3, Va5f! 11. Fd2 (11. Kf2-re Vb6 12. Fb2, f6 után két­szeres ütés fenyegetne e5-re. A játszmalépésre azonban szintén sza­porodnak a d4 pont körüli gondok.) II. —, Vb6 12. Fc3, Hge7 13. Fg4, h5 14. Fh3, Bc8 15. 0—0, Hf5 16. Ff5­, gf­ 17. Kh1, Kd7! (Világos szá­mára a kedvezőtlen végjátékba való menetelés már előreveti az árnyé­kát. Ezzel szemben sötét egyetlen gondja, hol helyezze biztonságba ki­rályát. Ez a királylépés annak a fel­ismerésnek a jegyében történhet, hogy „végjátékban igen gyakran erős figura a király!”) 18. a4? (A bl huszár persze nem mozdulhatott mert Ha3-ra He5­ után védtelenül maradt volna a c3 futó. De nem megoldás a játszmalépés sem, mert most meg végzetesen meg- 15. ---16. e3Xd4 17. Fe2Xf3 18. g2Xf3 19. Bf1—d1 d5—d4! Fb7Xf3 Bi'8Xf3! Vd8—h4 153

Next