Magyar Sakkélet, 1964 (14. évfolyam 1-12. szám)
1964. október / 10. szám
MAGYAR SAKK ÉLET Erkel Ferenc elhunyt 1893. június 15-én. A Pesti Sakk-körben 1893. okt. 30-án rendkívüli közgyűlésen emlékeztek meg róla. Dr. Vidor Zsigmond mondott nagy gyászbeszédet. Azután a tisztikart újra választották; Vingár Ignác lett az elnök, Bláthy Ottó Titusz az alelnök, titkár: Erkel Lajos, pénztáros: Feldmann Gyula, választmányi tagok: dr. Jacobi, Lichtenberg, Pfeifer, dr. Győri, Ehrenstein. A BST tisztikara ugyanekkor, a májusi közgyűlésen választva így festett: Elnök: K. Jónás Ödön, alelnök: Lehner Vilmos, titkárok: Havasi Artúr, Schuster Zsigmond, pénztáros: Flessig Sándor, könyvtáros: dr. Exner Kornél, választmányi tagok: Diener Hugó, Ehrenstein Mór, Heller Ármin, dr. Jacobi Samu, dr. Kanyurszky György, gróf O’Donnel Henrik, Österreicher Miksa, dr. Pick Mór. Taglétszám: 109 fővárosi, 38 vidéki. A Pesti Sakk-kör utolsó közgyűlését a Mocoa-kávéházban tartota 1894. január 26-án. A két sakkegylet egyesülésének eszméje ismét felvetődött. Tárgyalások után a két körvezetőség 1894. február havában, közös helyiséget bérelt az István főherceg Szálloda kávéházáan (Akadémia u. 1, Béla u. sarok), ahol 1894. dec. 22-én, illetve dec .9-én folytatott közgyűlésen a fúzió létrejött, és megalakult a Budapesti Sakk-kör. Az új név azonban a régi mozgalom folytatását jelenti. NIMZOINDIAI VÉDELEM Szocsi, 1964. Antosin Gi. Garcia I. d4, e6 2. c4, Hf6 3. Hc3, Fb4 4. Hf3, c5 5. d5, b5?! Az ismert folytatásokra lásd a Magyar Sakkélet idei 53. és 90. oldalán közölt Szabó—Lengyel és Antosin—Barcza játszmákat, illetve ezek elemzését. A játszmalépéssel hozott gyalogáldozat emlékeztet a Blumenfeld cselre és a nálizoindiai védelem leningrádi változatának egyik kockázatos elágazására, a mostani formájában azonban még nem tárgyalják a tankönyvek. 6. de:, fe: 7. eb:, d5 8. e3, He4 9. Fd2, Hd2: 10. Vd2:, 0—0 11. a3? A gyalogáldozat stratégiai elgondolása a sötét futópár erejére épül. Ezért kár a b4 futót tempóval hozzásegíteni a támadó c7-felálláshoz. II. Fa5 12. Fe2, Hd7 13. 0—0, Fb7 14. Babl, Fc7 15. b4 Elvileg következetes, mert a levegőben lógó d5—d4 áttörést akarja meghiúsítani. Gyakorlatilag azonban hiba, mert figyelmen kívül hagyja, hogy — minden valószínűtlensége ellenére is — éppen ebben a pillanatban megvalósítható az átérés. Világos azonban már mindenképp kényelmetlenül áll, mert a játszmában megvalósult áldozatot elhárító 15. 03-ra pedig a támadás 15. —, Bf6-tal folytatható, az 1839-ben megindult sakk-kör egyenes folytatását. A Bp-i Sakkozó Társaság beolvadt a Pesti Sakk-körbe és az felvette az új nevet, amit már 1839-ben is felvehetett volna, mert akkor is voltak budai lakos tagjai. A fúzió idején már szerepet vivő tagok (Fleissig, Havasi Artúr, Bláthy, Exner, Maróczy, Pottomnyay), a 20-as években is mindig úgy nyilatkoztak, hogy a Bp-i Sakk-kör a PSK egyenes folytatása, nem 1894-ben létesült nem 1864-ben, hanem 1839-ben! Az ötvenes évek illegális sakkozását is szabályos közéletek tartották. Erkel Ferencről mindenki nagy tisztelettel beszélt ezen nagy öreg sakkozók közül, bár játszani őt már nem látták, csak beszélni hallották, és kibicelni igen ritkán. Egyhangú dicséretük amellett bizonyít, hogy a tradíció Erkel-párti volt. A sakkozás társadalmi megbecsülése nem állt még hazánkban olyan fokon, hogy merészebb sakk-kör vezetés, tartósan, visszahatás nélkül folytatható lett volna. A kör tagjai sakkrovatokat is vezettek, a vidéket is járták és a vidéki sakk-körök megalakítása nagyrészt a PSK működésének volt folyománya. Ha a kör ebben az időben (1864—94), nem is mutat fel nagy eredményeket, el nem ítélendő, feladatát szerény keretben elég jól intézte. Dr. Vajda Árpád Látszólag minden rendben volna, hiszen 19. —, Vh2.t-ra a világos király szökhet a bajból fl-en át, 19. —, Vh3-ra pedig 20. 14. B18 31. Ve3 hárítana. Sötétnek azonban rendelkezésére áll egy nagyon erős közbeiktatás, amely elhárítja az ellen játék megadott lehetőségét. 19. — — 20. Vd2—el 21. Hc3—ef, 22. Kgl—hl Fc7—f4! Vh4—h3! Ff4Xh2f Ff 2—c7f! Ezzel sietni kell, mert különben világos 23. Víl-gyel fontos tempót nyerne a védelemhez. 23. Khl—gl Ba8—f8! Sokan azt hitték, hogy a kubai mester meg fog elégedni az örökös sakkos döntetlennel. Ám — mint hamarosan kiderül — az előzetes vereségsorozat nem szegte sem kedvét, sem átütőerejét a kedvére való támadó állásban. 24. Bbl—b3 21. f 1-re Ff4: 25. Hg3, Fg3, 26. Hg3, Bf3 dönt. 24. — — Fc7—h2+! Nagyon tetszetős, hogy a futó, amelynek 3 lépéssel korábban el kellett hagynia f4-et, most meg visszatér az egy hagyott mezőre. Hogy miért, 2 lépés múlva derül ki. 25. Kgl—hl Fh2—f4f! 26. Khl—gl Bf8—f5 Ha a c7 futóállás mellett, két lépéssel korábban történt volna 24. —, Bsf5, akkor 25. Hg3, Bg5 26. f4 még védene. A játszma változat viszont már hatástalanítja világos bS-bástyáját, s az f4 futó természetesen nem üthető Bg5f, majd matt miatt. 27. He2—g3 Bf5—g5 28. Ve1—f1 Vh3—h4 29. Bb3—b2 Ff4Xg3 30. f2Xg3 Bg5Xg3t 31. Bb2—g2 Bg3—h3! Világos feladta (0:1). A Csigorin emlékverseny szépségdíját ezzel a győzelmével a sötét bábokat vezető kubai mester nyerte. (B. G.) SZICÍLIAI VÉDELEM Szekszárd, 1964. Sántha István Bilek Istvánné I. d4, g6 2. e4, c5 3. c3 (A g1 futó átlójába kerülő d4 pontot, illetve gyalogot szeretné megerősíteni. Ez azonban az adott folytatás mellett csak a futóátló felől lesz biztonságban, egyébként — a gyalogalakulat elmerevedése folytán — visszamaradt szerkezeti gyengeséggé válik. Ezért vagy a szicíliai védelem sárkány változatába 3. Hf3-mal való áttérés az ajánlatosabb, vagy a játszmában alkalmazásra kerülő felépítést kellene két lépés múlva módosítani.) 3. —, cd: 4. cd:, d5! 5. e5? (Bármennyire következetlennek látszik a d4 gyalogot elvileg gyöngítő 5. ed., mégis nagyon számításba jön, mert 5. —, Vd5-re 6. Hc3-mal jó tesztjátékhoz jutna világos, 5. —, Hf6 6. Hc3, Fg7-re pedig 7. Fb51-kal a Caro—Kann-védelem Panov változatából ismert módon kaphat jó esélyeket világos.) 5. —, Fg7 6. f4 (6. Hf3, Fg4 7. h3, Ff3, 8. Vf3,, Hc6 9. Vdl, f6-ra lásd a Bisard—Bilekné játszmát a Magyar Sakkélet 1962. évi 81. oldalán.) 6. —, He6 7. Hf3 (A múlt évi, Bad Neuenahr-i női zónaverseny Lazarevics—Bilekné játszmájában 7. Hc3, Hh6 8. Fe3, Hg4 9. Vd2, 0—0 10. Hf3, He3 11. Ve3, Fg4 12. Bdl, Ff3, 13. Vf3, Vb6 14. Vf2, e6 15. Fb5, He7 16. 0—0, a6 17. Fd3, Hc6 18. Fb1, f6-tal sötét nagy fölénybe került, s csak később, többszörös pontatlansággal rontotta vesztésre a nyerésre álló játszmát.) 7. 1, Fg4 8. Fe2, Ff3:! (Ez a dl gyalogot gyengítő csere a kulcsa sötét stratégiájának. Ellene a Hf3 lépés előtt húzandó 7. h3 sem elég hatásos, mert ez esetben még Ff5, majd Fe4-gyel kezdhető ki az f3 huszár állás.) o Ff3:, e6 10. b3, Va5f! 11. Fd2 (11. Kf2-re Vb6 12. Fb2, f6 után kétszeres ütés fenyegetne e5-re. A játszmalépésre azonban szintén szaporodnak a d4 pont körüli gondok.) II. —, Vb6 12. Fc3, Hge7 13. Fg4, h5 14. Fh3, Bc8 15. 0—0, Hf5 16. Ff5, gf 17. Kh1, Kd7! (Világos számára a kedvezőtlen végjátékba való menetelés már előreveti az árnyékát. Ezzel szemben sötét egyetlen gondja, hol helyezze biztonságba királyát. Ez a királylépés annak a felismerésnek a jegyében történhet, hogy „végjátékban igen gyakran erős figura a király!”) 18. a4? (A bl huszár persze nem mozdulhatott mert Ha3-ra He5 után védtelenül maradt volna a c3 futó. De nem megoldás a játszmalépés sem, mert most meg végzetesen meg- 15. ---16. e3Xd4 17. Fe2Xf3 18. g2Xf3 19. Bf1—d1 d5—d4! Fb7Xf3 Bi'8Xf3! Vd8—h4 153