Magyar Sakkélet, 1965 (15. évfolyam 1-12. szám)

1965. május / 5. szám

Kettős magyar győzelem a Nyberg-emlékversenyen A verseny 18 résztvevője közül Hend­riks, Babicki, Bürgi, Benner és Willner számított esélyesnek az első helyekre. Nagy meglepetést keltett a két magyar résztvevő fölényes győzelme. A verseny végeredménye: Dr. Bata J. és Spindler A. 16. Z. Willner (Lengyel­­ország) 12,5, F. Rémén (Csehszlovákia) és M. David (Izrael) 11,5, J. Bürgi (Svájc) és J. A. H. Hendriks (Hollandia) 11, L. Babicki (Szovjetunió) 10,5, H. H. Benner (NDK) 10, B. Moses (Izrael) 9,5, H. Feist (NDK) 9, E. Burger (NDK) 7, A. Prietz (NSZK) és E. Welling (Dánia) 4,5, C. V. Loeffler (Argentína) 4, R. Schmid (NSZK) 3, P. Schutt (Hollandia) 1,5, W. Skirl (NDK) 0 pont. A két magyar versenyző egymás ellen, dr. Bata Rémén ellen, Spindler Bürgi ellen döntetlenül végzett, többi játszmá­jukat mind megnyerték. Spindler Antalnak a verseny 3. helye­zettje, Z. Willner ellen nyert játszmáját már közöltük a Magyar Sakkélet 1963. évi 5. számában. Most a másik győztes­nek, dr. Bata Jánosnak egy játszmáját ismertetjük. Ellenfele ugyancsak Z. Will­ner, aki az előző hasonló verseny győz­tese volt. GRÜNFELD VÉDELEM Nyberg-emlékverseny, 1962—65 Dr. Bata J. Z. Willner (Dr. Bata János megjegyzéseivel) 1. d4, Hf6 2 .c4, g6 3. g3, Fg7 4. Fg2, d5 5. cd:, Hd5: 6. Hf3, 0—0 (6. —, c5-re 7. de:, Va5: 8. Hfd2, Vc5: 9. 0—0 volt a tervem.) 7. 0—0, c5 (Ez sötét legerősebb folyta­tása. Gyengébb 7. —, Hc6, amire 8. e4, Hb6 9. d5 következhet, vagy akár 9. Hc3, c5 10. d5, e6 11. Fg5 is.) 8. de:, Ha6 9. Hg5 1. Hdb4 10. Hc3, Hc5: (10. ), Vdl:-re 11. Bd1:, Hc5: 12. Fe3, He6 13. Bad, Hg5: 14. Fg5:, Hc6 15. b3, h6 16. Fe3, Fg4 17. h3, Fe6 18. Ha4, Bad8 19. Bd8:, Bd8: 20. Hc5 következett vilá­gos előnyével az 1954. évi magyar bajnok­ság döntőjén játszott Benkő—Navarovsz­­ky játszmában. Eltérés: 12. —­ Hca6 13. Bad, h6 14. Hge4, Hc6 15. a3, Hc7 16. b4, Najdorf—Pachman, Amszterdam, 1954., Magyar Sakkélet 1954. évi 249. oldal. A legjobbnak ismert 11. —, h6 lépésre lásd a Dalkó—Coolen játszmához fűzött meg­jegyzéseket.) 11. Fe3, Hba6 (11. —, Hca6-ra 12. a3, Hc6 13. Bel, h6 14. Hge4, Fe6 15. b4, Hd4 16. b5, Hc7 17. Hc5! világosra előnyös. Eliskases—Wexler, 1954.) 12. Bel, Va5 13. b4. (Ez a váratlan gyalogáldozat eldönti a játszmát.) 13. —, Hb4: (13. —, Vb4.-re 14. Hd5, Va5 15. He7:f, Kh8 16. Fc5:, Hc5: 17. Vd6 nyer, mert­­a tisztet védő 17. —, b6-ra 18. Va8:, Fb7 19. Hf7: matt következik.) 14. Hd5, He6 (15. —, Hca6-ra 15. He7:f, majd cserék c8-on és 18. Fb7:) 15. Fd2, Hg5: 16. Fb4:, Va2: 17. Bc2, Va6 18. Fe7:, He6 19. Ff8:, Ff8: 20. Vd2, Vb5 (20. —, Vd6-ra 21. Hf6:, Kh8 22. Vd6­, Fd6­ 23. Bfc­­ 21. Bfc­, Fc5 22. Hc7 — Sötét feladta (1:0). Az ICCF értekezlete Hamburgban A levelezési sakkozás nagy megbecsü­lését jelentette Tigran Petroszjan világ­bajnok részvétele­­a február 28-án tartott értekezleten. A világbajnokok érdeklő­désének előzményei vannak a levelezési sakkozás történetében. Aljechin egykori világbajnok vetette fel először azt a gon­dolatot, hogy világbajnoki versenyeket rendezzenek a levelezési sakkozásban is. A Stockholmban 1937. augusztus 10-én tartott értekezleten pedig, amelyen el­határozták Aljechin gondolatának meg­valósítását, részt vett dr. Euwe akkori világbajnok is. Petroszjan a február 28-án tartott ICCF sajtókonferecián így nyilatkozott: „Rész­vételem az ICCF értekezleten több ,a szo­kásos udvariasságnál. Azért jöttem ide, hogy kifejezzem ezáltal nagyrabecsülése­met és tiszteletemet a levelezési sakko­zás és a világ minden levelezési sakko­zója iránt.” A világbajnok felülvizsgálta egyes füg­gőjátszmák értékelését, és részt vett a minősítő bizottság ülésén is,­­amelyen beosztották az új minősítő jellegű ver­senyek résztvevőit, és megállapították azok sorrendjét. A sorsolás és besorolás eredménye a következő: Az V. olimpia döntőjének résztvevői: 1. Svédország, 2. USA, 3. Nagy-Britannia, 4. NDK, 5. Törökország, 6. Szovjetunió, 7. NSZK, 8. Csehszlovákia, 9. Ausztrália. A VI. olimpia középdöntőjének részt­vevői : Az A-csoport résztvevőit áprilisi rova­tunkban már ismertettük. B-csoport: 1. Lengyelország, 2. Ausztrá­lia, 3. Norvégia, 4. NSZK, 5. Finnország, 6. Spanyolország, 7. India, 8. Románia. C-csoport: 1. USA, 2. Ausztria, 3. Ja­pán, 4. Dánia, 5. Jugoszlávia, 6. Svájc, 7. NDK, 8. Törökország, 9. Belgium. Az V. egyéni világbajnokság döntőjé­nek résztvevői: 1. R. Arlauskias (Ausztrá­lia), 2. J. Hybl (Csehszlovákia), 3. dr. J. Richter (Csehszl.), 4. J. Nielsen (Dánia), 5. J. Esztrin (SZU), 6. V. Zagorovszkij (SZU), 7. R. Altsuler (SZU), 8. K. C. Mes­­sere (Nagy-Britannia), 9. A. Ericson (Svédország), 10. H. Berliner (USA), 11. St. Nyman (Svédország), 12. H. de Car­­bonnel (NSZK), 13. K. Husák (Csehszl.), 14. dr. M. Abramson (SZU), 15. G. Bori­­szenko (SZU), 16. L. Endzelins (Ausztrá­lia), 17. dr. J. Rochlin (SZU). A minősítő bizottság nemzetközi levele­zési nagymestereknek ismerte el az alábbi versenyzőket: V. Zagorovszkij és G. Bo­­riszenko (SZU), R. Arlauskas (Ausztrá­lia). Nemzetközi levelezési mesterekül­­az alábbiakat ismerte el: Igbul Ahmad (Pakisztán), H. de Carbonnel (NSZK), J. Coolen (Belgium), Dalkó Nándor, J. Esztrin (SZU), Lim Hong Gie (India), K. Husák (Csehszl.), J. Hybl (Csehszl.), St. Nyman (Svédország) és A. Tolus (SZU). Az értekezlet elhatározta az első táv­irati kupaverseny megrendezését. Ezen részt vesz az NSZK, Csehszlovákia, Ju­goszlávia és a Szovjetunió 3—­3 városa. Mindenik város egy-egy játszmát játszik a többi állam egy-egy városával. Magyarország — Lettország 6:6 Bár még mindig voltak be nem feje­zett játszmák az 1961. szeptember 1-én indult mérkőzésen, ezek közül kettőnek a kimenetele már nyilvánvaló volt, a 2. és a 7. táblán folyó játszmák eredményét pedig, amelyek korai szakaszban félbe­maradtak, a viták elkerülése végett bé­kés 1:1-ben állapítottuk meg. A részletes eredmény: 1. Bárczay L. - I. Solanov 0,5:0,5 2. Alföldy L. - J. Udris 0,5:0,5 3. Vándorffy J. V. Suravlov 0,5:0,5 4. Székely S. — J. Selinski 0,5:0,5 5. dr. Turi S. — N. Suravlov 1 :0 6. Schardtner A. - P. Schadurski 0 :1 7. Túri I. — J. Mileka 0,5:0,5 8. dr. Papp K. — M. Mickevic 0,5:0,5 9. dr. Karafiáth J. - V. Ivanov 0 :1 10. Igaz Z. — G. Priedeu­s 0 :1 11. Kudar K. — F. Circenis 1 :0 12. Kovács Z. - J. Ulp 1 :0 Kísérleti csapatunk jól helytállt, a vég­eredménnyel mindkét fél elégedett. Hazai bajnoki versenyek csoportjainak befejezési időpontja: Május 31-én fejeződik be a verseny az I. 30., a II. 46. és a III. 62. csoportban. A be nem fejezett játszmákat június 15-ig kell beküldeni értékelésre. Június 15-én fejeződik be a verseny a II. 47. csoportban. A be nem fejezett játszmák beküldési határideje Június 30. Egyik fél sem kap pontot azok után a játszmák után, amelyek eredményét egyikük sem közli! ELEKES DEZSŐ (1889 — 1965) Nemrég emlékeztünk meg róla abból az alkalomból, hogy 1964. november 11-én betöltötte 75. életévét. Most vettük a szo­morú hírt, hogy április 7-én, hosszas be­tegség után elhunyt. Dr. Elekes Dezső munkásságának csak kis részét töltötte ki a sakk. Nyugdíjba vonulása előtt a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke volt, egyetemi tanárként is működött, s számos tudományos köny­vet és tanulmányt írt. Irodalmi tevékeny­sége azonban kiterjedt a sakkra is: 1926- ban kitűnően szerkesztett, vonzó tartal­mú műve jelent meg „Sakkozók kincses­könyve” címen, később pedig cikkek és elemzések írásával tanúsította a sakk iránti érdeklődését. Gyakorlati sakkozással fiatalabb korá­ban foglalkozott, a levelezési sakkozás­nak azonban élete alkonyáig lelkes híve maradt. Legszebb sikerét az 1952-ben le­velezési világbajnokságot nyert magyar válogatott tagjaként érte el, a hatodik táblán 6 játszmából szerzett 5,5 pontjával csapatunk legjobb pontszerzője volt. Sakkbeli sokoldalúságát feladványszerzés­sel is megmutatta. Ebben legjobb ered­ménye az 1936. évi müncheni sakkolim­piával párhuzamosan rendezett feladvány­verseny végjátékosztályában elért II. he­lyezése. Április 16-án a Farkasréti temetőben számos sakkozó rótta le kegyeletét. Szö­vetségünk nevében Dalmadi Jenő mon­dott búcsúbeszédet. ______________________________________(B. G.) Tanulj kombinálni ! (Ábrák a 69. oldalon) I. Mures (Szovjetunió) — Michielsen (Belgium): 1. hg:f, Hg6: 2. Hegef!, fg: 3. Fg6:1, és most hg: nem megy 4. He5f miatt. Következett: 3. —, Kf8 4. Hg5:, e5 5. Hh7:f, Bh7: 6. Vh7: és világos nyert (1:0). II. Stanciu (Románia) — Vriesen (Hol­landia): 1. Bf6:a, Fdl: 2. Bf7:1, Fh5 3. Bg7:f, sötét feladta (1:0). HI. Hansen (Luxemburg) — Cigoj: 1. —, Hb4! 2. Fb4:. Vb4: 3. Ve3 (3. Be3-ra is ugyanaz a folytatás nyer.) 3. —. Bd3:! — Világos feladta (0:1). IV. Schrancz — Suta (Románia): 1. Hf6t!?, gf: 2. Vg6f, Kh8 3. Vf6:f, Kh7 4. Bd6:? (4. Vd6:!, Vg7f 5. Kf3, h5 6. h3, Vg3! 7. Ke2 nyert.) 4. —, Fh4! — és az erőre kapott szabad gyalogjával sötét hamarosan nyert (0:1). SAKKÉLET A Magyar Sakkszövetség lapja Megjelenik havonta. Szerkesztő bizottság: Szerényi Sándor (elnök), Szabó László (szerkesztő), Barcza Gedeon (főmunka­társ), Bán Jenő (szakszerkesztő), Flórián Tibor, Földeák Árpád, Gábor Zoltán, Né­­gyesy György, Páros György, Schneider Miklós, Szily József, Vécsey Zoltán. Szer­kesztőség: Budapest, V., Néphadsereg ut­ca 10. Levélcím: Budapest, 502. Pf. 52. Telefon: 312-790. Kiadja a sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat, Budapest, XTV., Ist­­vánmezei út 3. Telefon: 140-034. Kiadásért felel Ungár Imre igazgató. Egyes szám ára 3,— Ft. Előfizetési ár egész évre 36,— Ft, fél évre 18,— Ft. Előfizethető bármely postahivatalban vagy a Posta Központi Hírlapirodánál: Budapest, V., József ná­dor tér 1. Telefon: 180-850. Csekkszámla­­szám 61 230. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vál­lalat, Budapest, I., Fő u. 32., és a Kul­túra külföldi képviselete. INDEX: 25 556. 65. 2070 BNYV, Kecskemét

Next