Magyar Sakkélet, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-10 / 5. szám

Három új női mester Az első női nyiti bajnokságon a fia­tal mesterjelöltek kitűnően szerepeltek, közülük öten szerezték meg a mesteri címhez szükséges pontszámot. Most hár­man mutatkoznak be lapunk olvasóinak. náziumban végeztem, s azokban az években — néhány csapatbajnoki játszma kivételével — gyakorlatilag abbahagytam a sakkot. 1979-ben (szá­momra is váratlanul!) ismét feltá­madt bennem a sakkozás iránti ér­deklődés, életemben először elindul­tam az országos ifjúsági bajnokságon, amit a következő évben sikerült is megnyernem. 1982-ben első helyen vé­geztem a női középdöntőn, és a döntő­ben elfogadhatóan álltam helyt: 9. lettem. Ezt követően átigazoltam a Vasas SC-hez, ahol Flórián Tibor, Káposztás Miklós, M. Kovács László és Gasz­­tonyi Endre mesterek segítségével játékerőm nagymértékben erősödött. A tavalyi első nyílt bajnokságon a 4 — 5. helyen végeztem, s ezért a telje­sítményért, valamint 2035-ös Élő­értékszámomért megkaptam a mesteri címet. Sajnos, munkahelyi elfoglaltságom miatt csak kevés versenyen tudok el­indulni, ezek egy részén saját sza­badságom terhére veszek részt, így is köszönettel tartozom a Lombik Üveg­ipari Szövetkezet vezetőinek, hogy versenyzésemet támogatják. CSOM ETELKA: 1965. december 21-én Kaposváron születtem. A sakk­játék alapjait kilencéves koromban édesapámtól tanultam meg. Egy évvel később leigazolt a Meresztev SE, ahol Paréj Józsefnek, a szakosztály techni­kai vezetőjének irányításával pezs­gő sakkélet van, és ahol nagyon sok versenyzési lehető­séget biztosítanak. Először Rostás Péter és Keszi János, később Nagy János, Sápi János, majd Németh Zol­tán és Mészáros András, jelenleg pe­dig Horváth Imre és Katona Ferenc az edzőm. Többször bejutottam az úttörő­olimpia döntőjébe, és játszottam a kor­­osztályos bajnokságokon. Az utóbbi­ban 1980-ban a 15 éven aluliak cso­portjában a második helyen végez­tem. 1982-ben az országos ifjúsági baj­nokságon ezüstérmet szereztem, ta­valy sikerült megnyernem. Az első nyílt döntőn győztem, és elértem a mesteri címet. Ezután játszhattam a szuperbajnokságon, ahol, sajnos, gyen­gébben végeztem. Itt szeretném megköszönni mind­azok segítségét, akik fejlődésemet, ver­senyzésemet támogatták, elsősorban a Meresztev sportegyesületnek, valamint a tapolcai Batsányi János Gimnázium sakkszerető tanárainak. Az idén érettségizem, ezt követően szeretnék továbbtanulni. KOVÁTS BEATRIX: 1958. április 15-én születtem Pécsett. 12 éves vol­tam, amikor édesapám megtanított sakkozni, és hosszú éveken át ő foglal­kozot­t velem. Mára akkor nagy kedvet kapt­am a sakkozás­hoz, a városi és me­gyei úttörőbajnok­ság megnyerése után ugyanis az or­szágos döntőn 4. he­lyezést értem el. A következő évek­ben is városi és megyei bajnokságot nyertem, 1971-ben az országos úttörő­olimpia döntőjét is sikerült megnyer­nem. Középiskolás koromban többször játszottam az országos ifjúsági bajnok­ságon, 1974-ben 3. lettem, majd 1977- ben országos ifjúsági bajnokságot nyer­tem. Főiskolás koromban kevesebbet tudtam sakkozni, egyéni versenyeken alig játszottam. Örültem az OB I. női csapatbajnokság bevezetésének, hiszen nagyon kevés a női verseny, és így legalább állandó játéklehetőséghez ju­tottam. Kezdettől fogva játszom a női csapatbajnokságban, 1983-ban jó tel­jesítménnyel hozzájárultam, hogy a Tungsram SC csapata a 3. helyen végzett. 1979-ben férjhez mentem. Férjem Sax Gyula nemzetközi nagymester, aki edzőm is. Magyar — történelem szakos általános iskolai tanár vagyok, 1984 januártól a Budapesti Honvéd SE színeiben versenyzek. Az elmúlt évben a női nyílt baj­nokság döntőjében nagy örömömre tel­jesítettem a mesteri normát. Eddigi eredményeim elérésében sok segítséget kaptam szüleimtől és fér­jemtől, akiknek ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. HORVÁTH JÚLIA: Budapesten születtem 1960. november 2-án. Mint legtöbben, én is édesapámtól tanul­tam meg az első sakklépéseket, pálya­futásom viszont rendhagyóan foly­tatódott. Nehezen kedveltem meg ezt a szép játékot, ezért apukám elein­te „szülői szigort” alkalmazott, ké­sőbb órabért fize­tett, hogy rávegyen a játékra. 1969-ben — minden ber­zenkedésem ellenére — elvitt az MTK női edzésére, ahol Karakas Éva vett „védőszárnyai alá”. Néhány versenyen elindultam, de úgy éreztem, hogy keveset halad­tam előre, ezért 1975-ben átigazoltam a Labor Vasasba (ahol édesapám ed­ző és intéző volt), gondolván, hogy itt csak a magam kedvtelésére ját­szom. Középiskoláimat a Madách Gim­ Könyvet keres - kínál Négyesi György (1119 Budapest, Pór Ernő u. 4.) keresi a Budapesti Sakk­szemle 1895. évi évfolyamát, a Mun­kássakk 1932/1 —2. számát, a Ma­gyar Sakkvilág 1928/3. számát, vala­mint minden 1946 előtt megjelent ma­gyar sakkújságot és könyvet. MAGYAR SAKKÉLET 117 Az olvasó hozzászól A MSE 1984/3. számában a Hon­fi— Portisch játszmához az elemző néhány merész kijelentést fűzött. Már fontolgattam magamban, nem hagyom szó nélkül, hogy az 1. e4 e5 2. Fc4 Hf6 3. d3 c6 4. Fb3 d5 5. Hf3 Fd6 6. Hc3 dxe4 7. dxe4 Ha6 8. Fg5 Hc5 9. Hd2 0 - 0 után 10. Hc4 lépésemet a vesztés okának tartja, hiszen ezt a manővert évek óta a Holmov elleni játszmám javításának szántam, és előnyt remél­tem tőle, ha nem is sokat. Portisch nagymester finom játékvezetése hamar kiábrándított ugyan a légvárak építé­séből, de hogy hátrányosan állnék, azt még jó darabig nem éreztem. Az elemző szó nélkül hagyta a további 10. Hc4 Fc7 11. Vf3 He6 12. Fxf6 Vxf6 13. Vxf6 gxf6 14. He2 Hc5 15. Hg3 a5 16. He3 b5 utáni 17. a4?! lépésemet, holott helyette 17. a3!? Hxb3 18. cxb3 Fe6 19. Bel Ba6 20. Hh5 Fd8 21.0-0 Fxb3 22. Hg4 után aligha lehet a sötét állást jobbnak tartani. Mégis, ha csak ennyi lenne a mondanivalóm, aligha ragadok tollat! Az ok a következő volt: Barcza nagy­mester azzal a hírrel lepett meg, hogy a játszmát megnyerhettem volna, még­hozzá jóval később, 11 lépéssel az ál­talam hibásnak vélt 17. a4?! után. Sötét 27. lépése után a következő állás jött létre: Honfi K. - Portisch L. A játszmában történt 28. Hgf5f ? helyett szintén rossz volna 28. Hxe6 Bxa4 29. Hxc7 Balf 30. Kh2, mert a4 után a huszárok tehetetlenek a sza­badgyaloggal szemben. Barcza nagy­mester felfedezése viszont az eredeti elemzés felkiáltójelét sötét utolsó 27. — Ba2 lépése után kérdőjellé változ­tatja: 28. Heföf! Kf6 28.­­ Kd7 29. Hxe6 után sakk-bástya védi az a4 tor­nyot, 28. — Kd8-ra vagy 28. — Kf8-ra sakkal lóg az e6 futó. 29. He8f Kg5 30. Bxa2 Fxa2 31. Hxc7 a4 32. He7 a3 33. Hxc6 Fb1 34. Hb4 a2 35. Hxa2 jöhetett volna, és az anyagi előny érvényesítése nem gond. Blokált gyalogállásnál nem is olyan rossz figurák a lovak, csak nálam jobb szakemberre kell bízni őket! Honfi Károly

Next