Sakkélet, 1992. március - 1993. február (42. évfolyam, 1-12. szám)

1992-12-10 / 8-9. szám

S ÉLETPÁLYÁK A SAKKVILÁGBAN­­ - És a többiek? Később erősödött a női mezőny, amikor Hönsch Irén, Láng Edit, Honfiné Gurszky Lujza is bajnokságot nyert. - Ők, de Sinka Brigitta is jól ját­szottak, már ahhoz képest, amilyen szinten ebben az időben a női sak­kozás állt. - Kit tartott nehéz ellenfélnek? Ki­vel vívta a legnagyobb csatákat ab­ban az időben? - Honfinéval! Nagyon nagy ellen­felem volt. Tehetséges, jó játékos, sok meccsem volt vele. Sokáig ma­radt az élvonalban. - A hölgyek szakfelügyelője, Al­­földy László, ez idő tájt terjedelmes tanulmányban elemezte női sakko­zásunk helyzetét. Aki számított, min­denkit név szerint sorra vett. - Hogy rólam mit írt? - Csupa jót. Egyebek között, hogy átlagon felül kombinál és jól vezeti a végjátékot. - Alföldy László nagyon intelligens ember volt, több nyelven beszélt és sokat foglalkozott a saját játékosaival, mert lassan az elmélet is tért hódított. Persze kevés könyv volt. A kávéhá­zakban szegényebb sorsú sakkozók árultak füzeteket, bulletineket játsz­mákkal, kombinációkkal. Bizony nem volt könnyű akkoriban a tanulni vágyó fiatalnak sakkanyaghoz jutnia. - Térjünk vissza a versenyekre. Magyar bajnokként, 1954-ben a lipcsei zónaversenyről továbbjut, és mint vi­lágbajnokjelölt képviseli a magyar szí­neket 1955-ben Moszkvában. Sok él­ménye maradt erről a tornáról? - Mindjárt az indulás „élmény­­nyel" kezdődött, mert Benkő Pál lett volna a szekundánsom, azért csak volna, mert a repülőtéren „lekap­csolták" mellőlem. Adtak egy politi­kai kísérőt, aki ugyan tudott sakkoz­ni, de a magasabb versenysakkhoz nem értett. Az oroszok már akkoriban is na­gyon jól játszottak. Rubcova győzött, s az 1-5. helyezettek közzé csak a német Keller-Hermannak sikerült beékelődnie. Őt megvertem, és élen végzők közül nyerésre álltam a 2. helyezett Volpert ellen is, aki remit ajánlott, ami én kishitűen elfogad­tam. Volt mit hallgatnom, hogy hogy tehettem ilyet. Hát úgy, hogy ez volt életem első nagy világversenye, ta­pasztalatlan voltam. A jugoszláv hölgyek, Lazarevics és Nedelkovics már rutinosak voltak. Sonja Graf Amerikát képviselte, ő nem sok vizet zavart. Hogy volt-e összejátszás? Nem is lehet haragudni, ha valaki­nek mondjuk az utolsó fordulóban ezen múlik a világbajnoki címe, hát persze, hogy le fog adni a pontot.­­ Rangos külföldi tornák, olimpiák, újabb zónaversenyek következnek. Karakas Éva járja Európát és győzel­mekkel, kiváló szimultán­ eredmé­nyekkel is öregbíti a magyar sakko­zás világhírét. Engedje meg, hogy ne ezekről kérdezzem, hanem arról mi­lyen érzés férfiakkal játszani? - Sajnos az emberben van egy ki­sebbségi érzés. Legalábbis ben­nem. Egészen más nőkkel, meg fér­fiakkal sakkozni. - Ha már a férfiakról beszélünk, kiknek a játszmáit szerette? - Szégyen vagy nem bevallani, hogy azokat a sakkozókat tartottam mintaképemnek, akik a játszmában mindig tisztet áldoztak és nyertek. Tál játéka tetszik a legjobban a mai napig. Természetesen Fischeré is. Például Barcza stílusa számomram nehéz volt. Szabó kombinatív játék­­vezetése jobban tetszett. - A magyar televízióban 1966-tól 1983- ig a „Támadás a király ellen", a „Csata fekete-fehérben" és a „Sakk-Matt" című műsoroknak is ve­zetője, szövegírója volt, majd 1974- ben megjelent „Támadás a király ellen" című könyve, amely három kiadást élt meg. Az utolsó, az 1986- os kiadás is már régen elfogyott... - A tv-hez érkezett sok-sok levél indított a tankönyv megírására. A célom az volt, hogy segítsek a fiataloknak abban, hogy rövid idő alatt elsajátíthassák a sakk alapjait. - Újra a magyar bajnokságról kér­dezem arról, amikor tanítványaival, Ivánka Máriával és Kas Ritával együtt játszott. - Marikát egy iskolabajnokságon láttam először játszani. Az ellenfél alapsoron álló bástyáját akarta kiüt­ni bástyájával, de a picike leány ke­zével csak a tábla feléig ért el. Fel­állt, átment ellenfele oldalára, levet­te a bástyát, majd visszajött a helyé­re és lépett. Komoly kislány volt. Megtudtam a címét, írtam az éde­sanyjának, hogy szívesen tanítom, minden honorárium nélkül, ha leiga­zolhatom a Vörös Meteorhoz. Na­gyon örültek és igent mondtak. Kas Ritát 9 éves korától tanítot­tam. A tv-nél kartonlapot vezettem mindenkiről, aki levelet, megoldást küldött. Rá azért figyeltem fel, mert nemcsak jók voltak megoldásai, de nagyon szépek, rendezettek voltak a sorok. Behívtam őt a tv-be és ugya­núgy tanítottam, mint Ivánka Marit. Háromszor egy héten, de volt, hogy négyszer is több órán át. Nekem mindkettő egy-egy csoda volt... - És Polgár Zsuzsa ? - Ő volt a harmadik csoda. Nála más volt a helyzet, mert ő napi 4-5 órát is tanult. Biztos voltam és va­gyok abban, hogy Polgár Zsuzsából olimpikon illetve világbajnok lesz. Később a második kislányt, Zsófit is tanítottam, majd Juditot is. Őt már négyéves korában. - Hálásak a tanítványok? - Nem mindegyik, de a többség igen. Kas Rita nagyon kedves, Iván­ka Mária is. Neki köszönhetem, hogy mesteredzői címet kaptam. Legked­vesebb emlékeim közé tartozik, az a gyönyörű levél, melyet Amerikából írt nekem. Polgárékról is csak a legjobbakat mondhatom. Ott voltam az Oscar-díj átadásánál, amit Jutka kapott. Édes­anyja akkor beszélt meghatóan ar­ról, hogy Karakas Éva mondta, le­gyen egy harmadik gyerek is, de fel­tétlenül lány legyen, mert így lesz teljes a magyar női olimpiai csapat. Öröm számomra, hogy a villám- és a rapid-világbajnokság tiszteletbeli elnökének is felkértek Polgárék. Pintér József nagymesterünk is biztos emlékszik még rám. Ő mondta egyszer, hogy én voltam az egyetlen edzője, aki önzetlenül tanította. Azt hiszem Kállai Gábor, Forgács József, Kurucsai Ilona és Zsögöny Ilona is szívesen emlékezik rám. Nagyon sok fiatallal foglalkoztam és jólesett, ami­kor az MTK jubileumán örökös bajno­ki címet kaptam a klubtól. - Hogyan telnek napjai? - Mindig volt operabérletem, sze­retem a zenét, színházba is járok. Időnként bridzselek, olvasok, tv-t né­zek. Imádom a keresztrejtvényt. Könyvem negyedik, bővített kiadá­sán is dolgozom. - A sakktól nem lehet szabadulni ? - Nem. Biztos, hogy meghívást kapok, miután aranyérmet nyertem, a következő szenior világbajnokság­ra is. - Leírhatom számmal is, hogy mi­lyen alkalomból beszélgettünk? - Nyugodtan. A sakk világában ke­vés titok van. Hetvenedik születésna­pomat ünnepeltük a közelmúltban. Szokács László

Next