Sakkélet, 1994. március-december (44. évfolyam, 1-12. szám)

1994-09-10 / 7-8. szám

230 * SAKKÉLET A Pesti Sakk-kör megnyitóján Vész János üdvözölte a megjelente­ket, majd tanácskozási játszmát in­dítványozott. Ezt Cseresnyés István tábora nyerte Erkel Ferenc csapatá­val szemben. A két tábor más-más teremben tanácskozott, a javasolt lépéseket hírvivők vitték az ellenfél­hez. A játszma - megszakításokkal - három délutánon keresztül folyt... KIRÁLYCSEL­E 33 Erkel tábora-Cseresnyés tábora Pest, 1864. október 16. 1. e4 e5 2. f4 exf4 3. Ic4 ®h4t 4. ®>f1 g5 5. £c3 Ag7 6. <£f3 #h5 7. £ld5 <S>d8 8. d4 c6 9. &c3 d6 10. h4 h6 11. ®g1 g4! 12. £>h2 f3! 13. g3 b5 14. JLb3 b4 15. £>a4 £}f6 16. e5 £>e4 17.1M d5 18. £}c5 f5 19. a3 bxa3 20. mxa3 _g.f8 21. Ia5 ®f7 22. £>f1 ®c7 23. ®a1 £)xc5 24. dxc5 JLe6 25. #e1 £>d7 26. _&e3 ®xe5 27. ®b4 ®b8 28. #d4 Hg8 29. Ih2 jüg7 30. ®a4 ®b7 31. c3 ®e7 32. Id2 _&e5 33. _g.c2 ®c7 34. JM _g.xf4 35. gxf4 g3 36. £ie3 <2>f6 37. Ia6 JLd7 38. Ixf5 £>e4 39. Ixd5!? cxd5 40. &xd5t ›S›d8 41. £ixc7 JLxa4 42. ^.xe4 f2+ 43. ›S›g2 ›S›xc7 (_g_d7!) 44. Ixa4 Sge8! 45. ›S›f1 Sxe4! 46. Hxe4 lg8! 47. Fg2 Hd8! 48. Sd4 He8! és világos feladta (0:1). 1865. január 22-én 32 tag jelenlé­tében tartották a sakk-kör alakuló közgyűlését. Erkel Ferenc elnöki megnyitójában megemlékezett Szén Józsefről, mint az addigi legerősebb sakkjátszóról. A választások során elnöknek - közfelkiáltással - gróf Széchenyi Ödönt választották. Titkos szavazás útján a következők kerültek tisztségbe: alelnök: Erkel Fe­renc, titkár: Cseresnyés István, pénz­tárnok: Ginter Károly, választmányi tagok: Vész János Ármin, Capdebo István, Spitzer Lipót, Zaáry Zsigmond, Vidor Zsigmond, Hay Orbán. A sakk-körnek 1865-ben 72 tagja volt. Minden rendes tag a belépés­nél egyszer s mindenkorra 4 forintot, azon felül évi 6 forintot fizetett. Vaj­da Árpád így ír erről az időszakról: „Itthoni viszonylatban idegen sakklapok járatásával, Béccsel való érintkezéssel, a Vasárnapi Újság sakkrovatával, a feladvány­szerzés istápolásával kezdte meg a Sakk-kör a fejlesztést. Összetartott az elnyo­más alatt és 1864. őszén teljes re­ménnyel vette fel az új munkát.” 1865. novemberében Széchenyi Ödön lemondott elnöki tisztéről, he­lyébe Erkel Ferenc lépett. A Pesti Sakk-kör 10 éves, Erkel Ferenc arcképe lelepleztetett, tiszte­letére lakoma rendeztetett. Éjfél után oszlott fel a kedélyes társaság, maradandó emléket vivén a szép es­télyről." - írta a Vasárnapi Újság 1874-ben. 1894. december 22-én a Pesti Sakk-kör fuzionált a Budapest Sakkozó Társasággal, és megala­kult a Budapesti Sakk-kör. Az István főherceg Szálloda kávéházába köl­töztek. Ez jelenleg is áll az Akadé­mia utca 1. szám alatt. Indítványozom, hogy hirdesse emléktábla a méltán világhírű ma­gyar sakkozás úttörőinek nevét, a sakk-kör megalapításának helyét és idejét az egykori magyar sakkfelleg­várakon: Wurm (1839.), Európa (1859.), Velence (1864.). Ami bizonyosan sorra került: a Fővárosi Zenekar előadta Erkel ün­nepi nyitányát, Kőszegi Teréz és La­­urisin Lajos, az Operaház tagjai énekeltek, Dullien Klára hegedült, Mednyánszky Ágnes és Henriette, az Opera balettkar tagjai pedig tánc­­bemutatóval szerepeltek. Abonyi István, a Magyar Sakkszö­vetség ügyvezető elnöke köszöntöt­te dr. Sipőcz Jenőt, a magyar sakk­élet egyik legfőbb támogatóját és pártfogóját. Kempelenről és a sakkautomatáról dr. Vargha Gyula emlékezett meg. Heltai Jenő ez alkalomra írt verses prológját Kiss Ferenc, a Nemzeti Szín­ház tagja, a kitűnő sakkozó mondta el, azután üdvözölte a megjelenteket is (Sipőcz és Maróczy élénk ünneplését kiváltva), majd sor került az est szen­zációjára: élősakk-mutatványként színre került az automata Napóleon ellen, 1809-ben nyert játszmája. Bottlik Iván: Élősakk-bemutató a Vigadóban Késve rendezték meg az 1734-ben született Kempelen Farkas emlékver­senyét Budapesten. Dr. Balogh János írta a versenybeszámolót a Magyar Sakkvilágban. E cikkben szerepel a késedelem oka: „...a Magyar Sakkszö­vetség főleg anyagi okokból csak 1935. április 15.-május 5. közt tudta meg­rendezni.” (A versenyről most csak az élmezőnyt említjük meg: 1. Steiner Lajos, 2. Gereben Ernő, 3. Steiner Endre, 4-5. Koródy Keresztély és G. Réthy Pál.) A hiányzó pénz előteremtésének érdekes módját, egyúttal egy figyelemre­méltó társasági és sakkeseményt ismertetünk most, a Magyar Sakkvilág 1935. évfolyamának 1-2. és 3., a Pesti Hírlap 1935. március 23-i, illetve a Színházi Élet 1935. évi 14. számai nyomán. 1935. március 22-én, pénteken es­te a pesti Vigadóban a Magyar Sakk­­szövetség nagyszabású ünnepséget rendezett dr. Sipőcz Jenőnek, a Szö­vetség díszelnökének tiszteletére, akit ekkor neveztek ki főpolgármes­ternek. Az ünnepségen ugyanakkor idéz­ték Kempelen Farkas, a zseniális polihisztor emlékét is. Teljes részletességgel nem is­mertetjük az est gazdag műsorát, annál kevésébé, mivel a Sakkvilág 1935. évfolyamában a 39-40. oldala­kon közölt előzetes program (amely egyébként a Városi Színházba, a mai Erkel Színházba tervezte a mű­sort) és az eseményről szóló beszá­molók közt eltérések vannak, ráadá­sul ez utóbbiak - sajnos - nem adják meg teljes részletességgel a prog­ramot. Az azonban látható, hogy el­tértek az írásban is rögzített eredeti elképzelésektől.

Next