Sakkélet, 1998. március-december (48. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-09 / 9-10. szám
SAKKÉLET # 295 63 ÉLETPÁLYA ÉS AZ ALKOTÁS MŰVÉSZETE Úr Benkő Franciaországban, Amiensben született 1928. július 15-én, magyar szülőktől. Mérnök édesapja akkor ott dolgozott. 1932-ben tértek vissza Magyarországra. 1942-ben kezdett a Zugló Sakkkör tagjaként versenyezni. Egyéni és csapatversenyeken játszott: 1942-1943- ban a második, 1943-1944- ben már az elsőben, a 2. táblán. 1944- ben a leventékkel nyugatra vitték, de az osztrák határ előtt megszökött. Mikor visszatért, édesapja és bátyja szovjet hadifogságban volt, s ott voltak még 1946-ban is, édesanyja pedig 1945-ben elhunyt. Minimális létfeltételei sem voltak biztosítva. Szegedi ismerősei jöttek segítségére (elsősorban Mák Ernő), akik egy középiskolai kollégiumi helyhez segítették 1946-ban. Szegeden érettségizett 1947-ben, azután tért vissza Budapestre. A nagymester sokoldalú és kivételes sakktehetségének jellemzésére sokatmondó esetet idézünk fel szegedi évéből, amelyet dr. Mosonyi Kálmán őrzött meg. „Benkő egy makói szimultánján vett részt Mosonyi, s utána együtt mentek ki a vasútállomásra. Volt nála a Chess-ből két példány, amelyeket Benkő a vonatra várva elkért és nézegette, fejben „olvasgatta” az angol jelzéssel írt játszmákat, majd felhívta Mosonyi figyelmét az egyik játszmára. Közel egy év múlva egy csapatmérkőzésen Mosonyi Mák Ernő ellen játszott, beáldozott 15-ön egy huszárt, melyet ellenfele leütött, Mosonyi pedig exf5-tel folytatta és vesztett. Benkő jelen volt és szigorúan kérdezte, hogy miért nem a jó 1950-től kezdve a változó világbajnoki rendszerek „hivatalosan” produkáltak világbajnokjelölteket. A világbajnok kihívási jogáért küzdő legjobb 8 vagy 10, egyszer pedig 15 nagymester között mindig voltak magyarok: Portisch Lajos nyolcszor, Ribli Zoltán, Adorján András és Sax Gyula pedig egy-egy ciklusban érték el a világbajnokjelölt megtisztelő címet. Hozzájuk csatlakozik az 1950-ben világbajnokjelölt, akkor külföldön élő Lilienthal Andor és Benkő Pál is, aki 1959-ben és 1962-ben jutott be a világbajnokjelöltek 8 fős versenyére. Benkő Pál életútja meglehetősen mozgalmas volt. A család Erdélyből származik, az I. világháború után települtek Budapestre, „árkosi Benkő” a teljes nevük. Árkos a székelyföldön van, Háromszékben, a Benkő-forrás máig őrzi a család nevét. A magyar tudománytörténetbe is bekerültek: árkosi Benkő Zsuzsanna volt Bolyai Farkas felesége, Bolyai János édesanyja. A nagymester sosem beszélt, noha természetesen tudott erről; a lexikonok őrzik és hozzáférhetővé teszik az adatokat... Moszkvai találkozások 1949 tavaszán. Balról jobbra Szimagin és Averbah társaságában