Sárospataki Lapok, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-05 / 18. szám
Harmadik évfolyam. 18. szám. Sárospatak, 1884. május 5. SÁROSPATAKI LAPOK. Előfizetési dij: Helyben és vidékre, postai szétküldéssel, egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr. A protestáns egyházi és iskolai élet köréből. A SÁROSPATAKI IRODALMI HÖR KÖZLÖNYE. — Zséví meg-jelen minden. s kétfő m.. — --------Hirdetések díja: | 4 hasábos petit sor többször I* való közlésnél 5, egyszeriért 7 kr. sorra. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. » A TARTALOM : „Sötét pillantás a magyar protestantismus jövőjébe.* Egy prot. „A sárospataki főiskola elleni küzdelmek.“ Kerészy B. „Sírvirágok “ (Vége). Radácsi Gy. „A tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése.“ „A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület közgyűlése.“ Mitrovics Gy. „A Sárospataki Lapok szerkesztőjéhez.“ Czelder M. „Vegyes közlemények.“ Sötét pillantás a magyar protestantismus jövőjébe. 0 navis referent in mare te növi Flnetus. 0 quid agis? Portiter oecupa Portum I A magyar ref. egyház a Calvin-elvek alapján foglalván történelmi állást hazánkban, mitől sem iszonyodott inkább, mint a hierarchia árnyalatától, melyet a világ szelleme betörésének tartott a Krisztus egyszerű egyházába mindig. Az őseredeti ref. evangéliumi egyház, Calvin és Knox, a két vezéregyéniség elveinek alapján más szervezetet nem nyert, mint presbyteri zsinatot. Itt nyoma sincs a püspöki hivatalnak. Náluk a presbyterium végezett mindent, így volt ez az apostoli korszaki egyházban is. Hazánkban, hol a reformátusok kátexében kálvinistáknak neveztettek el, a superintendensi hivatal csupán történelmi körülmények fejleménye s nem alapszik alaptanainkon. A világi kormány által több, mint két századon át folytatott elnyomási kísérletek szükségessé tették a keletkező egyházak azon solidaritását, nagyobb tömegben való szerveződését, melyből a superintendensi hivatal nőtte ki magát. Ez a könnyebb, kölcsönös védelem szempontjából történt, lévén a nagyobb tömegnek minden időben nagyobb erkölcsi súlya is. De a superintendens akkor sem volt soha több, mint „primus inter parest*; maradt közönséges lelkész, élt saját lelkészi hivatala beneficiumából, s e tekintetben egyházán kívül, a rendes lelkész engedelme nélkül, semmi functiót nem teljesíthetett. Csupán a közigazgatás terén, mint a közgyűlés elnöke s a határozatok végrehajtója, brit fölénynyel. Továbbá, miután az evangéliumi ref. egyházban nincs ordo, mely örök jelemti, nincs dignitas, hanem csak hivatal, diakonia, a szolgálat munkája, annálfogva a szent nép szabadon választotta hivatalnokát, s így minden hivatal tisztán csak megbízatás, mandátum volt, bizonyos időlustrumra. Vagyis a hivatalnok viselte hivatalát, míg a megbízatásnak megfelelni képes volt és akart is. A hivatal megbízatás lévén, tovább a bizalomnál nem is tarthatott. A lelkész püspöki hivatalának ez elvi alapja. A gyakorlat azonban, részint kegyeletből, részint az elvek iránt az emberekkel annyira közös indolentiából vagy megszokásból, az egyszer megválasztott püspököt — tan-differentiák esetén kívül — rendesen ott hagyta ülni elnöki székén, aminek azután sokszor meg is jön adva ára. Azonban az élethossziglani hivataloskodás soha kimondva nem volt, mert akkor letenni sem lehetett volna azokat, kik a közbizalmat eljátszották; már pedig ezen eset is előfordult az előkori egyházban is. Maga a debreceni zsinat, azon határozatával, hogy a püspök élethossziglan választandó, elismerte indirecte, hogy az másként is történhetik, és hogy azon prot. alapelv, mely szerint e hivatal csupán megbízatás, s mindenki a közbizalmi mandátummal csak addig élhet, míg a bizalomnak, melynek tételét köszöni, megfelel: másra jogosítja fel a protestáns egyházat. Mert utóvégre is az elv szentebb, fontosabb minden egyénnél. Ezen elvi jogáról a prot. egyháznak — fájdalom ! — lemondott a debreceni zsinat. De miután elvről van szó, ki kell mondanunk — ha kell, az egész világgal szemközt is — hogy az roszul történt. Kimondhatjuk mi, protestánsok ezt, annyival inkább, mert mi a zsinat csalhatatlanságában — amit a baseli atyák decretáltak egykor — sohasem hittünk és nem is hiszünk. 5g£5if* Lapunk jelen számához egy félív melléklet van csatolva. “gyW