Sárospataki Lapok, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-22 / 25. szám
551 SÁROSPATAKI LAPOK zetésére az utasításokat megadni, annyival is inkább, mivel általánosan tudott dolog, hogy egyházainknál erre súly fektetve nincs. Amint én ismerem vagyonkezelésünket, a pénztárkönyvbe az adatok csak nagyobb tételekben íratnak be, nem törődve a bevétel, vagy kiadás idejével, nem — sok esetben — az adatok pontos megnevezésével sem. Pedig a pénztárkönyv vezetésénél a fő kellék az, hogy minden legkisebb számtételt, a bevételi forrás, illetőleg a kiadási cím és idő pontos megjelölésével, amint előfordult, azonnal könyvelni kell. És pedig semmit le nem venni és semmit ki nem adni, míg könyvelve nincs, ez a főszabálya a pénzkönyvelésnek, így a tévedések, zavarok, mindig kikerülhetők; s ha esetlegesena pénzkezelés ellen kételyek támadtak, azok a legkisebb krajcáros tételre nézve is azonnal eloszlathatók. És ha a pénzkezelőnek kötelességévé van téve az adathűséghez és pontossághoz való ragaszkodás, ezáltal, míg egyrészről meg vannak kötve kezei arra nézve, hogy a pénzt, az annak megfelelő célokon kívül egyébre felhasználhassa, addig másrészről, a legérdekesebb és leghűbb történeti feljegyzéseket készít az egyház életére nézve; annyira, hogy magából, egy pontosan vezetett pénztárkönyvből, meg lehet írni bármely egyháznak a történetét. Ez esetben a lelkésznek is igen meg van könnyítve a helyzete, az ellenőrzés szempontjából, a pénzkezelővel szemben. Neki egyszerűen a pontos könyvelést kell sürgetnie, a mikép aztán, mindig tisztán áll, hogy micsoda összeggel rendelkezik az egyház; mert a pénztárkönyv bevételi és kiadási tételeinek különbözete, a pénztár állására nézve, mindig felvilágosít; míg e nélkül a pénztár állását, egyedül a pénzkezelő ismerheti, ha ugyan ő is ismeri. Miből kifolyólag, nagyon sok esetben megtörténik, midőn dacára annak, hogy volna miből, az egyház szükségletei nem fedeztetnek pontosan; pedig csak egy adófizetési ráta elhanyagolása is, mennyi felesleges költséget okozhat az egyháznak? Továbbá a bevételi idő pontos feljegyzésének hiánya miatt, a tőketermészetű bevételeknek több havi kamatától, hány esetben esik el, egyik vagy másik egyház ? Ki tudná azt megmondani ? A pénztárkönyvről szólva, vártam annak a kiemelését is, hogy — tekintet nélkül a bevétel vagy kiadás természetére, abba mindennemű pénztári adatnak, ami csak az egyháznál előfordul, be kell jegyezve lenni. A mai gyakorlat az, hogy ahány természetű a pénz, annyifelé kezeltetik. A mint p. o. az ismertetés alatt levő munkában is látható: külön kezeltetik a közpénztári pénzektől az orgona alap, külön az iskolaépítési költség, sőt még az adószedési naplóba befolyt pénz sincs abba átvezetve. Kell-e illusztrálnom, hogy menynyire meg van ez esetben az ellenőrzés nehezítve ? Mindenik pénztárkönyv — mondhatni — egy-egy alkalom a pénz elkallódására. Ellenben ha a pénzkezelés egy könyvben van összpontosítva, az ellenőrzés (amire én mindig nagy súlyt fektetek) a rend és pontosság fenntartása sokkal könnyebb. Fel lehet ugyanez ellen hozni azt az ellenvetést, hogy ha mindennemű pénz együtt kezeltetik , megemészti azokat a közpénztár, vagyis nem fognak azok a nekik megfelelő célokra fordíttatni. Ez általam ajánlott rendszer, a könyvviteltan vívmánya. A könyvviteltannak pedig épen az a feladata, hogy a pénzkezelésben olyan rendszert hozzon létre, amely míg egyrészről a pénzvagyon-kezelésnek ellenőrzésére a legkönnyebb módot nyújtja, addig másrészről, annak minden részletére megadja a szükséges, könynyen érthető felvilágosítást. Erre vonatkozólag hivatkozom, az általam már előbb közölt zárszámadási mintára (lásd az 533. lapon), a mely azt hiszem igazolja a könyv- Leltár a n.-i ev. ref. egyház összes vagyonáról 1890. jan. 1. napján. 1819 „ melléképületek . A n.-i 11. sz. 366 hrsz.” 800 a lakházat 3. fent isk. e. a. tagosbirtok 20 hold 202 drb vaskályha és 1 drb takarékkonyha .... viteltan céljairól itt mondott szavaimat. Ha abba bárki is betekint, annak a pénztárnak évi forgalmáról, minden irányban megkapja azonnal a felvilágosítást s ez feltünteti, ellenőrzi azt is, hogy a befolyt pénzek, a nekik megfelelő célokra lettek-e fordítva ? Az az idő pedig, hogy minden egyház ilyen zárszámadást készítsen, azt hiszem, nagyon közel van, mert a költségvetés, amelyet pedig a törvény követel, e nélkül értéktelen semmi ! II. Lelkész használatában levők. 12A n.-i 12 sz. tjk. 24 hrsz. a. álló belsőség 2 h. A n.-i 12 sz. tjk. 365 hrsz. tagbirtok 56 hold . . . 163 drb vaskályha és 1 drb takarékkonyha .... Összehasonlítás. A vagyon főösszege . . 13 ., lakház ....n 2000_ 14 ., istálló s többi melléképületek . is I Összes vagyon Összes teher c 2 *n Érték© _ -© •aiN«5 Megnevezésért ^ m 2 bD w a 2 « •03 *02N Egyenkint Összesen ›©I» EH GJ 1 rO 1frt !kr| frt 'kr -LÜ A) Vagyon. I. Egyház használatában levők. Ingatlanok. A n.-i 10. sz. tjk. 23 hrsz. a. álló templomhely 1 hold becslés 300 2 ., templom és berendezés számadás 5000— 3 A n.-i 10. sz. tjk. 364 hrsz. tagosbirtok 32 h. 100 fel ös becslés 3200_ 41 A n.-i 10. sz. tjk. 120 hrsz. temető 5h...... 5001 5A. n.-i II. sz. tjk. 26 hrsz. a. álló iskola és berendezése számadás 1500—■10500—1. a részt. Ingók. 6Orgona-alap ... számadás,$oo— [ 7Takarékmagtár , 50 mm. rozs á 6 ft...................... 300 1. a r. lelt.8Úrasztali készletek , becslés 1009Iskolai könyvtár .... számadás 120-10 Lelkészi könyvtár 80—t 1 11 drb szekrény s 1 drb kétkulcsos láda .... n 115_ms— becslés 600_ ‹ 1 001-0 ·· 5600 számadás 70-9770 III. Tanitó használatában levők. 17 A n.-i 11. sz. tjk. 26. hrsz. a. álló belsőség 1 h. becslés 3°o 2000— számadás 5° 3150-11 1 24525-B) Teher. Adóhátrányok .... számadás 80— 2Templomépitésre vagy kölcsönért N. N.-nek . »? 2000 2080— 12686| 24525— A teher főösszege . 2080— Tiszta vagyon 1890. jan. 1. 22455 1 552)