Sárospataki Lapok, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-15 / 33. szám

725 70,230 frt 238/10 kr, szaporodás 2138 frt 02 kr. Évi segély 120 frt. Litkei-féle lelkészi nyugdíjalap állása 1651 frt 60 kr, szaporodás 131 frt 09 kr. Közigazgatási pénztár állása 12230 frt 392 kr, szaporodott 642 frt 338/2 kr. Tűzkárbiztosítási alap állása 1738 frt 52 kr, szaporodás 231 frt 16 kr. Kéki egyház óvoda-alapja 11471 frt 24% kr, szaporodás 743 frt 81 kr. Pazonyi templomépitési alap 33250 frt 081/a kr, szaporodott 2255 frt 25% kr. Pazonyi szegény-alap 2069 frt 11 kr, fogyás 2 frt 5 kr. Pazonyi belhivatalnokok fizetés alapja 1223 frt 10/2 kr, fogyás 16 frt 89% kr. Bökönyi fiókegyház alapja 4409 frt 82 kr, szaporodás 91 frt 55 kr. Tanítói gyámpénztár 15089 frt 29 kr, szaporodás 567 frt 94 kr. A közpénztár költségelőirányzata a jövő évre: I. szükséglet: 1400 frt, II. fedezet: 2204 frt 36 kr, maradvány 804 frt 36 kr. Az országos közalaphoz folyamodott 15 egyház; kérnek 5656 frt segélyt és 19 lelkész 4200 frt segélyt. Ajánltatott 13 egyház 1700 frt segélyre, 19 lelkész 1800 frt segélyre. Államsegélyért folyamodott 14 egyház, 19 lelkész és 20 tanító. Bizony ezek nem nagyon örvendetes dolgok! Elhatározta az egyházmegyei gyűlés, hogy Geszteréden a legrövidebb idő alatt közlelkészséget állít fel. A díjlevél 715 írt. Nagy megbotránkozást keltettek a balkányi tekintélyes egyház zavaros ügyei, ahol az egyháztanács érdektelensége miatt minden pusztulásnak indul. Megtétettek a lehető erélyes intézkedések. Lelkészjelölő bizottsági tagokat választottak: Gencsy Albert, Elek Dániel, Görömbei Péter rendes, Ujfalusy Béla, Jármy Miklós, Nagymáté Albert póttagokat. Egyházkerületi világi pótképviselőküt megválasztattak: Ujfalusy Béla, Vay Péter, Szunyogh Bertalan, Péchy Béla. A fehér asztalnál, a jövő évi tisztújításra már kibontották a zászlót s különösen az elnökök iránt, kik helyüket mindenütt derekasan megállották, egyhangú és lelkesült ragaszkodás nyilatkozott. 1. 1. IRODALOM. * A „Protestáns Szemle“ ez évi ill. füzete 9 ívnyi terjedelemben jelent meg. Első közleménye: »Hugo Victor s a XIX. század pantheismusa« Várnay Sándortól beillik — kétségtelenül— e vállalat programmjának keretébe is, de ha már ide szánta a szerző, vagy szerkesztő, nem kellett volna fukarkodniok a szóval, mert ez a tanulmány — így amint van — nem eléggé élvezhető. Egy és más tüzetesebben kifejtve benne, vagy körülírva s talán zárjelben vagy a vonal alatt megmagyarázva — egészen mássá alakul a mű s a Szemle egész olvasó közönségére nézve értékessé válhatik vala, míg így csak kevesekhez szóló, ha úgy tetszik magas, ha úgy tetszik kissé szürke aesthetikai fejtegetés »a felvilágosodott szellemek korlátolt elitejének szánva«. A második közlemény egy egészen időszerű, fontos napi kérdés tárgyalása, címe: »A polgári házasság s a házassági bíráskodás, szerzője Dr. Bartha Béla sárospataki jogtanár, a Szemlének s a protestáns sajtónak buzgó támogatója. Ez a tanulmány külön lenyomatban is megjelent (1936.1.), s úgy a napi, mint a heti sajtó teljes elismeréssel fogadta, a mit minden ízében meg is érdemel. Ha latin, német, francia idézeteit magyarra fordítva közli, s az eredeti szöveget a nagyobb hitelesség kedvéért csak a vonal alatt vagy zárjelben mellékli, az olvasó közönség iránt való kiváló figyelmét árulja el a szerző. E tekintetben szintén a szerkesztő ízlése és körültekintése is határozó lehet. E tanulmánynyal még külön is óhajtunk foglalkozni. A harmadik közlemény címe: »A ref. templomi énekes könyv története«, szerzője Szathmáry József tanárképezdei növendék, volt sárospataki szenior. Épen most, mikor énekes könyvünk reformjával foglalkozunk, kétszeresen érdekes e sok utánjárással, összevetéssel s ismerjük el, hogy kiváló tárgy-szeretettel készült tanulmány, amely bizonyosan újabbakat is fog maga után vonni s énekes könyvünk történetében mindenkor nevezetes adalék marad. Még folytatása következik, tehát nem mondhatunk róla egyebet, mint hogy örülünk megkezdődésének, s kíváncsian várjuk a méltó folytatást. A negyedik közlemény — a »János evangélium világnézete« Stromp László pozsonyi tanártól — egészen theologiai folyóiratba illő értekezés; még nincs befejezve. Kár hogy szerzője túlságosan szereti az idegen szavakat, még oly összeköttetésekben is, ahol kitűnő magyar szókkal helyettesíthetők. P. o. probléma, par excellence, evangélium (a már bepolgárosult evangyelium helyett), anonym, pamphlet, eminens, attribútum, skala, princípium, ideális, stadium, abstrakt, doxa, sphora, specialis, centralis, Universum, schema, genialis, universalis, absolut, identitás, absurdum, monstruosus, objectiv, individualitás, reflexió, contemplatio, Charakter, correspondente, personificatio, rhetorikai, poétikai (máskor költői, rhetorikai, lásd 361.) contrast, orientalis, occidentalis s még temérdek ilyen. Nem kívánunk lehetetlenséget, csak annyit, hogy a különben is sok sajátos kifejezéssel bővölködő theologus nyelvből azokat mellőzzük, amelyek könnyen mellőzhetők. Ezeken felül is marad még abban igen sok idegen elem. A »Prot. Szemlé «-nek az is egyik szép feladata, hogy nyelve — lehetőleg — magyar legyen. A theologusok örülnek rajta, hogy a Szemle ezt a tanulmányt is felvette; az olvasóközönség egyik fele azonban aligha fog benne gyönyörködni. Az 5-ik közlemény Id. Buchholtz György és korai Weber Sámueltől (eddig inkább csak »Samu« volt). Terjengősen, krónikás módon indul, de nincs befejezve, tehát még a bírálati véleménynyel is várhatunk. A 6-ik közleményben Dr. Kvacsala János pozsonyi tanár ismerteti a külföldi legújabb Comenius irodalmat. Jó gondolat volt ez ismertetés s kívánatos, hogy teljes s legyen s kiegészítésül a magyar is kövesse, tekintettel a különböző lapokban, folyóiratokban megjelent nagyobb értekezésekre is. A füzetet — szokás szerint — hazai és külföldi irodalom zárja be. Gyurátz F. Gusztáv Adolf Svéd királya, Csiky L. Szertartástana, Tüdős Zwinglije, Benke Comeniusa, Kovács Gyula »Latin elemek a magyar nyelvben« című műve jutottak be — ezúttal — a „hazai” sorozatba komoly, tárgyilagos megjegyzések kíséretében. A több tekintetben érdekes füzetet melegen ajánljuk. * „A Magyar Prestáns Irodalmi Társaság évkönyve. Szerkesztette Kenessey Béla titkár 1892. Budapest, Hornyánszky Viktor.“—című 58 lapnyi füzet a IV-ik rendes közgyűlésen elmondott elnöki beszédet, titkári jelentést, a pénztári kimutatást, a tagok és választmány névsorát s az újonnan megerősített alapszabályokat öleli magába. A társaságnak 32 pártfogó, 242 alapító, 459 rendes és 490 pártoló tagja volt 1892. március 26-ig. A tagok névsorából mindenki megtudhatja, hogy menynyivel adós! * „A Prot. Almanach“ című, a két prot. egyház mostani jeleseit képekben és életrajzokban megörökíteni akaró vállalatból megjelent a 2-ik füzet is. Elején leginkább az első füzetbeli képekhez tartozó életrajzok találhatók, utolján, vagy második felében pedig a gróf , Tisza Lajos, Szász Károly, Radó Kálmán, Karsay Sán- SÁROSPATAKI LAPOK: 726