Sárospataki Lapok, 1893 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1893-11-13 / 46. szám
1015 SÁROSPATAKI LAPOK. KÖZÉLETÜNK. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület gyűlése. (folytatás és vége.) Az ifj. gr. Vay Ádám fiu gyermekének elkeresztelése ügyében tett felterjesztés, miután a törvényes eljárás még folyamatban van, a konventre fel nem küldhető ; azonban a felső-szabolcsi esperes felhivatott, hogy az ügyet figyelemmel kisérje s annak idejében ismét felterjessze. Az időközben választott tanárok: dr. Varga Bálint, dr. Gulyás István, Bosznai István és Tóth Mihály az egyházkerületi gyűlésben feleskeztetvén, nevekben dr. Varga Bálint mond köszönetet és tesz kitartó, hű munkára, haza, egyház és iskola érdekeinek szolgálatára ígéretet ; az egyházkerület részéről Tisza Kálmán azon reményének ad kifejezést, hogy a tanár urak hivatásuk magaslatán fognak állani s a haza és egyháznak, békében és nem szeretem napokban hű támaszai leendők. Az országos tanári nyugdíjintézetbe, az egyházkerület kebelében levő középiskolák tanárai, a debrecenieket is ideértve, mindnyájan — a kisújszállásiak és a mátúriak azonban csak bizonyos feltételek megtartása mellett — hajlandók belépni. Ez ügygyel kapcsolatban a debreczeniek hangsúlyozzák, hogy keressék meg a miniszter, hogy a tervezett nyugdíjintézetbe a bölcsészeti szak tanárait is vegye fel, továbbá a tanári nyugdíjintézeti szabályok vétessenek revistó alá. A javaslatok elfogadtattak. M.-Szigetről a vallástaniták összevonhatására engedély kéretvén, az egyházkerület a kért engedélyt a folyó iskolai évre megadja , de kijelentésével annak, hogy azt jövőre sehol meg nem engedi. A debreceni tanítóképezde és az itteni elemi iskolákra vonatkozó miniszteri kifogások olvastatván, az egyházkerület tanügyi bizottság javaslatára, az egyházkerület felterjesztést intéz a vall. és közokt. miniszterhez, melyben ki fogja jelenteni, hogy a kiküldött min. biztos az itteni viszonyokat felületesen s tévesen ítélte meg. A tanítóképesítési vizsgák jövőre mindig ápril elején és aug. végén fognak tartatni. A tanári változásokra nézve, a tanügyi bizottság javasolja, hogy úgy az ev. ref. mint az ág. ev. Convent, valamint a közokt. miniszter keressenek fel, miként úgy intézkedni méltóztassanak, hogy a tanári változások, lehetőleg mindenütt, az iskolai év vége előtt elintéztessenek s a tanár- csakis előleges felmodás mellett hagyhassák el állonyaikat. Ezen javaslatot az egyházkerület elfogadván, annak értelmében el fog járni. A kisújszállási és k.m.-vásárhelyi középiskolák álllami segélyezése folyamatban, van. H-Nánásnak a közokt. min. a segélyezést megtagadta. Azzal vétetnek tudomásul, hogy jövőre az államsegély iránti kérvények az egyházkerület útján küldessenek fel, mert különben odafent figyelembe nem vétetnek, vagy vissza és leküldetnek, mi időhalasztást okoz. Az esperesi kar konventi segélyre 79 egyházat s 87 lelkészt 12 549 frtra ajánlván, az ajánlat elfogadtatott. Rendkívüli államsegély iránt 97 kérvény adatvan be, ebből csak 57 találtatott szabályainknak megfelelően felszerelve; ezek között aztán 1596 frt kiosztatott. A rendkívüli államsegélyt igénybe venni óhajtó lelkészek pedig felhívatták, hogy kérvényeiket az 1892. évi augusztusi egyházkerületi végzés értelmében szereljék fel. B. e. Révész Bálint püspök arcképét Barabás Miklós megrajzolván, a kép a főiskolai könyvtárban elhelyeztetett. Ugyancsak a b. e. Révész B. emlékére begyűlt pénzről tétetvén jelentés, miután az özvegy püspökné azt jelentette, hogy a szellemi emlékről részben már a férje intézkedett s ő is intézkedni kíván, javasolja, hogy a begyűlt pénzből férje sírja fölé sírkő állíttassék , mi elfogadtatván, a kivitellel főt. püspök ur elnöklete alatt 9 tagból álló bizottság felhatalmaztatott. A „Csokonai kör“ azon felhívása, hogy Méliusz Péter első tiszántúli püspök sirja felkerestessék és sirja fölé, az egész egyházkerületben elrendelendő gyűjtés útján, a már meglevő 181 frt 91 kr. hozzáadásával, sirke állíttassék,----elvben ugyanpártoltatik, de a kivitele boldogabb időkre halasztatik. Az állami anyakönyvvezetés ügyében beadott indítvány a konventre felterjesztetik. A házanként való gyűjtés engedélyezése, minden község részére, egyszers mindenkorra beszüntettetik. Az egyes egyházmegyékben tapasztalt tanítóhiányról a konventre felterjesztés létezik. Az anyakönyvi kiigazítás tárgyában kiadott min. rendelet Szeremley József, György Endre, Széll Kálmán felszólamlásai után, Tisza István azon megjegyzése alapján, hogy e tekintetben gyökeres reform van folyamatban, egyszerűen csak tudomásul vétetik. A milleniumi bizottság egyebek mellett javaslatba hozza, hogy a tiszántúli egyházkerület története művelődési szempontból, nyilvános pályázat útján, a milleniumra írassék meg. Görömbei Péter, tekintettel arra, hogy a tiszántúli egyházkerület történetének művelődési szempontból való megírása nagyobb és nehezebb kérdés, mint a debreceni főiskola történetének a megírása; tekintettel arra, hogy ha a kisebb megírására, mint állittatik, nincs elegendő idő, a nagyobbra még úgy sincs . — azt javasolja, hogy csak a debreceni főiskola története írassék meg a milleniumra, még pedig megbízás útján, s ha erre egy ember kevés volna, küldetnék ki gr. Dégenfeld József elnöki lete alatt debreceni tanárok, lelkészek s világiakból egy küldöttség, mely még e gyűlés folyama alatt, e tárgyban egy tervezetet adjon, a debreceni főiskola történetének egy vagy több ember által, megbízás útján leendő megíratásáról. Ezzel szemben azonban, többek hozzászólása után, a milleniumi bizottság fentebbi javaslata fogadtatott el, oly hozzáadással, hogy a pályázat útján megírandó művek közül 2000 korona tiszteletdíj csak absolút becsű munkának adassék ki. Tárgyalás során Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző és levéltáros kijelentette, hogy „Adalékok“ c. művét legközelebb kiadandja, tehát annak pártolását kérelmezi. Ezen nyilatkozat a régiségek kedvelőit, de az egész egyházkerületet is igen kellemesen érintette s a jelenlevők a pártolást ígérték is. A dabóki egyház az iránt kérelmezett, hogy engedtessék meg iskolájának községi iskolává való átváltoztatása. Indokolta ezt azzal, hogy külön lelkészt s tanítót tartani nem képesek , mivel a hívek az állami adó l50°/0-t fizetik egyházi adóba, ez a helyzet pedig tarthatatlan. Másrészről a lelkészi állás be van töltve, de különben is inkább hajlandók feladni a tanítói, mint a lelkészi állást. Többen ugyan inkább szerették volna az iskolát államivá, mint községivé alakítani (Kiss Alb- 1016