Sárospataki Lapok, 1893 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-13 / 46. szám

1015 SÁROSPATAKI LAPOK. KÖZÉLETÜNK. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület gyűlése. (folytatás és vége.) Az ifj. gr. Vay Ádám fiu­ gyermekének elkereszte­­lése ügyében tett felterjesztés, miután a törvényes eljá­rás még folyamatban van, a konventre fel nem küld­hető ; azonban a felső-szabolcsi esperes felhivatott, hogy az ügyet figyelemmel kisérje s annak idejében ismét felterjessze. Az időközben választott tanárok: dr. Varga Bálint, dr. Gulyás István, Bosznai István és Tóth Mihály az egyházkerületi gyűlésben feleskeztetvén, nevekben dr. Varga Bálint mond köszönetet és tesz kitartó, hű mun­kára, haza, egyház és iskola érdekeinek szolgálatára ígé­retet ; az egyházkerület részéről Tisza Kálmán azon re­ményének ad kifejezést, hogy a tanár urak hivatásuk magaslatán fognak állani s a haza és egyháznak, bé­kében és nem szeretem napokban hű támaszai leendők. Az országos tanári nyugdíj­intézetbe, az egyházke­rület kebelében levő közép­iskolák tanárai, a debrecenie­ket is ideértve, mindnyájan — a kisújszállásiak és a má­túriak azonban csak bizonyos feltételek megtartása mel­lett — hajlandók belépni. Ez ügygyel kapcsolatban a debreczeniek hangsúlyozzák, hogy keressék meg a mi­niszter, hogy a tervezett nyugdíj­intézetbe a bölcsészeti szak tanárait is vegye fel, továbbá a tanári nyugdíj­intézeti szabályok vétessenek revistó alá. A javaslatok elfogadtattak. M.-Szigetről a vallástani­ták összevonhatására en­gedély kéretvén, az egyházkerület a kért engedélyt a folyó iskolai évre megadja , de kijelentésével annak, hogy azt jövőre sehol meg nem engedi. A debreceni tanítóképezde és az itteni elemi isko­lákra vonatkozó miniszteri kifogások olvastatván, az egyházkerület tanügyi bizottság javaslatára, az egyház­kerület felterjesztést intéz a vall. és közokt. miniszterhez, melyben ki fogja jelenteni, hogy a kiküldött min. biztos az itteni viszonyokat felületesen s tévesen ítélte meg. A tanítóképesítési vizsgák jövőre mindig ápril elején és aug. végén fognak tartatni. A tanári változásokra nézve, a tanügyi bizottság javasolja, hogy úgy az ev. ref. mint az ág. ev. Con­vent, valamint a közokt. miniszter keressenek fel, miként úgy intézkedni méltóztassanak, hogy a tanári változások, lehetőleg mindenütt, az iskolai év vége előtt elintéztesse­­nek s a tanár-­­ csakis előleges felmodás mellett hagy­hassák el állon­yaikat. Ezen javaslatot az egyházkerü­let elfogadván, a­nnak értelmében el fog járni. A kisújszállási és k.­m.-vásárhelyi középiskolák ál­­llami segélyezése folyamatban, van. H-Nánásnak a köz­okt. min. a segélyezést megtagadta. Azzal vétetnek tu­­domásul, hogy jövőre az államsegély iránti kérvények az egyházkerület útján küldessenek fel, mert különben odafent figyelembe nem vétetnek, vagy vissza és lekül­detnek, mi időhalasztást okoz. Az esperesi kar konventi segélyre 79 egyházat s 87 lelkészt 12­ 549 frtra ajánlván, az ajánlat elfogad­tatott. Rendkívüli államsegély iránt 97 kérvény adatvan be, ebből csak 57 találtatott szabályainknak megfelelően felszerelve; ezek között aztán 1596 frt kiosztatott. A rendkívüli államsegélyt igénybe venni óhajtó lelkészek pedig felhívatták, hogy kérvényeiket az 1892. évi augusz­tusi egyházkerületi végzés értelmében szereljék fel. B. e. Révész Bálint püspök arcképét Barabás Mik­lós megrajzolván, a kép a főiskolai könyvtárban elhe­lyeztetett. Ugyancsak a b. e. Révész B. emlékére begyűlt pénzről tétetvén jelentés, miután az özvegy püspökné azt jelentette, hogy a szellemi emlékről részben már a férje intézkedett s ő is intézkedni kíván, javasolja, hogy a begyűlt pénzből férje sírja fölé sírkő állíttassék , mi elfogadtatván, a kivitellel főt. püspök ur elnöklete alatt 9 tagból álló bizottság felhatalmaztatott. A „Csokonai kör“ azon felhívása, hogy Méliusz Péter első tiszántúli püspök sirja felkerestessék és sirja fölé, az egész egyházkerületben elrendelendő gyűjtés útján, a már meglevő 181 frt 91 kr. hozzáadásával, sirke állíttassék,----elvben ugyan­­pártoltatik, de a ki­vitele boldogabb időkre halasztatik. Az állami anyakönyvvezetés ügyében beadott indít­vány a konventre felterjesztetik. A házanként való gyűjtés engedélyezése, minden község részére, egyszers mindenkorra beszüntettetik. Az egyes egyházmegyékben tapasztalt tanítóhiány­ról a konventre felterjesztés létezik. Az anyakönyvi kiigazítás tárgyában kiadott min. rendelet Szeremley József, György Endre, Széll Kálmán felszólamlásai után, Tisza István azon megjegyzése alapján, hogy e tekintetben gyökeres reform van fo­lyamatban, egyszerűen csak tudomásul vétetik. A milleniumi bizottság egyebek mellett javaslatba hozza, hogy a tiszántúli egyházkerület története műve­lődési szempontból, nyilvános pályázat útján, a mille­­niumra írassék meg. Görömbei Péter, tekintettel arra, hogy a tiszántúli egyházkerület történetének művelődési szempontból való megírása nagyobb és nehezebb kérdés, mint a debreceni főiskola történetének a megírása; tekintettel arra, hogy ha a kisebb megírására, mint állittatik, nincs elegendő idő, a nagyobbra még úgy sincs . — azt javasolja, hogy csak a debreceni főiskola története írassék meg a mille­­niumra, még pedig megbízás útján, s ha erre egy em­ber kevés volna, küldetnék ki gr. Dégenfeld József elnök­­i lete alatt debreceni tanárok, lelkészek s világiakból egy­­ küldöttség, mely még e gyűlés folyama alatt, e tárgyban­­ egy tervezetet adjon, a debreceni főiskola történetének egy­­ vagy több ember által, megbízás útján leendő megíra­­­­tásáról. Ezzel szemben azonban, többek hozzá­szólása után, a milleniumi bizottság fentebbi javaslata fogadta­tott el, oly hozzáadással, hogy a pályázat útján meg­írandó művek közül 2000 korona tiszteletdíj csak abso­­lút becsű munkának adassék ki. Tárgyalás során Tóth Sámuel egyházkerületi fő­jegyző és levéltáros kijelentette, hogy „Adalékok“ c. művét legközelebb kiadandja, tehát annak pártolását ké­relmezi. Ezen nyilatkozat a régiségek kedvelőit, de az egész egyházkerületet is igen kellemesen érintette s a jelenlevők a pártolást ígérték is. A dabók­i egyház az iránt kérelmezett, hogy enged­tessék meg iskolájának községi iskolává való átváltoz­tatása. Indokolta ezt azzal, hogy külön lelkészt s taní­tót tartani nem képesek , mivel a hívek az állami adó l50°/0-t fizetik egyházi adóba, ez a helyzet pedig tart­hatatlan. Másrészről a lelkészi állás be van töltve, de különben is inkább hajlandók feladni a tanítói, mint a lelkészi állást. Többen ugyan inkább szerették volna az iskolát államivá, mint községivé alakítani (Kiss Alb- 1016

Next