Sárospataki Lapok, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-26 / 34. szám

719 SÁROSPATAKI LAPOK. 720 a »Magyar Állam«-ba, de azon nyilatkozatával, hogy a kálvinista diákok ünnepek alatt szanaszét barangolnak, agyonkoldulják a megyét, nemcsak azon ifjúságot sértette meg, nemcsak a sárospataki főiskolát dobálta meg sárral, hanem magát a zemplénmegyei papságot is compromittálni akarta , mert ha a legativba kibocsátott ifjak szerte kóborolnának s agyonkoldulnák a megyét, kiadhatnánk e mi jó lélekkel számukra oly bizonyítványt, hogy ők magukat tisztességesen viselték? Pedig nem hiszem, hogy valamelyik lelkész kényszerülve lett volna arra, hogy a hozzá küldött legátus zaklatásáról és koldulásáról tett volna jelentést a sárospataki főiskolának. Hadd mondjunk el azért egyet-mást Máthé urnak nagyobb okulására, hogy ha máskor is bántani fogja az írói viszketeg s tollat vesz kezébe, előbb gondolja meg, hogy mit ír, mert igaz, hogy sajtószabadságot élvezünk, írhat bárki bármit, de az is igaz ám, hogy e szabadsággal való visszaélés azt boszálja meg, aki azzal visszaélni merészelt. Azt írja Máthé úr a »Magyar Állam«-ban, hogy a kálvinista diákok összevissza kóborolnak ünnepek alatt és agyonkoldulják a megyét. Ez más szóval azt teszi, hogy Zemplén vármegye ki van téve a kálvinista diákok zaklatásának, a kik szanaszét koldulnak. Már most gondolkozzunk ! A megyében túlnyomó községben vannak a r. kath. és görög kath.-ok. Önnek tehát Máthé az, ha azon állítását, hogy a kálvinista diákok a megyét agyonkoldulják, — be akarja bizonyítani, — ki kell mutatni, hogy azon ifjak a megyét alkotó r. és különösen g. kath. híveknél is koldulnak, mert e nélkül ön, Máthé úr egy rút bűnt fog magán, mint lelkészen száradni hagyni. És ezt bebizonyítani bizonynyal nem fogja tudni, mert a kálvinista diákok, az ünnepek alatt még saját hitsorsosaiknál is, csak előzetes meghívás, az illető lelkésznél való bejelentés után szoktak látogatást tenni. A kálvinista legátus még prot.emberhez sem megy el előzetes engedelem nélkül. Ha ez így van, a minthogy erről kétségtelenül meggyőződhetett volna, ha cikkét alaposabb körültekintés, lelkiismeretes megfontolás után írja, mi köze egy g. kath. papnak a prot. egyház belső ügyéhez? E rendszer ellen, ha az idejét múlta volna, csak azon prot. egyháznak, vagy embernek van joga szavát felemelni, a kinek, vagy a melynek ez érdekeit érinti. De ők nem szólnak, sőt édes örömest áldoznak azokért az ifjakért, mert tudják, hogy jobb, ha azok hitsorsosaik pénzből neveltetnek, mintha orosz rubeleket vesznek igénybe; édes örömmel várják körükbe az ünnepi legátust, mert tudják, hogy azok a szabadság és hazaszeretet szent tüzét hordják széjjel a haza tájékain és bizony jó volna, ha azok az ifjak hazaszeretetek oltárának Veszta tüzéből önök közül sokaknak a házába is bevinnének egy szenet, mert a protestáns egyház jól tudja, hogy ezen legallok emeltek fel sokakat alacsony sorsból nemzetünk dicsekedésévé. Vagy ön Máthé úr nem tudná azt, hogy Kossuth, Jókai, Arany, Petőfi, Kerkápoly, Szász és annyi meg annyi ezer európai hirű tudós, államférfi, világhírű író és költő, bámult tanár egykor ilyen kolduló diákok voltak. Látja Máthé g. kath. pap úr, ön nemcsak keresztyéntelenül gondolkozik, — midőn nem ad, de még a más ajándékát is sajnálja, — hanem hazafiatlanúl is cselekszik és felettébb szűklátkörű. Most lássuk az érem másik oldalát. Az önök felvidéki hitsorsosai rendkívül szegények, ön is jól tudja. Ha a krumpli termés be nem üt, mindjárt adakozási aciót kell indítani számukra. Az önök egyházai sem gazdagok, templomra, toronyra minden éven öt-hat csoport kéregető ember jár Zemplénben. Minden évben bejárja Felső-Zemplén tereit, az önök kötéllel átkötött barátja valahonnan Homonna tájékáról. Már ezek igazi kéregetők, felekezeti különbség nélkül mindenki segítségét kérik. Azért kinek jutna eszébe, hogy lármát csapjon, kirohanjon, a Magyar Államhoz levelet írjon, hogy az oroszok agyonkoldúlják a megyét, vagy kinek jutna eszébe, megkérdezni az ajtónk előtt álldogáló koldusoknak származását, vallását, a kiknek pedig sajnos gS°/0 g. kath. A szeretet nevében kérnek, a szeretet nevében megnyitjuk számukra erszényünket, éléstárunkat. És bizonyos, hogy most sem említjük ezt fel, — mert tudjuk az evangyéliom mondását: »Ne tudja a te balkezed, mit cselekszik a jobb*. — ha az ön türelmetlensége minket arra nem kényszerít. Ön pedig Máthé úr a más ajándékát is meg akarná tagadni. Látja hova viszi önt lelkésztársul a türelmetlenség. Mily képtelen állapot, hogy egy pápai áldással dicsekvő lapban, nem az apostolt követik, aki ezt mondta: »Nincsen közöttünk sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabados, hanem mindnyájan egyek vagyunk a Jézus Krisztusban«, —hanem folyton egymásra irigykedünk és egymást kisebbítjük, ad majorem Dei glóriám. Péter Mihály ev. ref. lelkész. — Az orvosok és természetvizsgálók gyűlése és a felvidéki protestáns iskolák. Dr. Berzeviczy Albert, a magyar orvosok és természetvizsgálók Bártfán tartott XXXI. naggyűlésének díszelnöke, nagyszabású megnyitó beszédében hosszasabban ismertette a felvidéki protestáns iskolák működését, kiterjeszkedvén azokra a küzdelmekre, melyeket fennmaradásukért folytatniok kellett. A nagyközönség folytonos feszült figyelemmel hallgatta Bártfa, Eperjes, Kassa és Sárospatak iskoláinak a hazai közművelődés érdekében folytatott munkáját s azokat a zaklatásokat, melyeket ezek az intézetek a múltban, a r. katholikusok meg-megújuló zaklatásai miatt szenvedtek. Megnyitó beszédében felhívta az orvosok és természetvizsgálók figyelmét arra is, hogy a tudománynak és a vallásnak, illetőleg egyháznak egymás mellett kell haladni, úgy hogy a közös czél érdekében mindenik használja a maga eszközeit, nem zavarván egymásnak nemes törekvéseit. (b.) — A gesztelyi ev. ref. egyház örömünnepe. Szeptember 8-ik napján az alsó-zempléni ev. ref. egyházmegyéhez tartozó gesztelyi gyülekezet híveinek boldog ünnepük lesz. Ugyanis ekkor fogják ünnepélyes szertartás mellett használatba venni újonnan épített templomukat. Az előre is szépnek ígérkező ünnepélyen jelen lesz Kun Bertalan püspök is. Az alkalmi szónoklatot Zitás István takta-szadai lelkész fogja tartani. — Nyílt kérdést intéz hozzánk a „Kath. Hitvédelmi Folyóirat“ ez évi 7. számában valaki, hogy mit szólunk ahoz, hogy a cinkotai iskolai járás ág. ev. lelkészi kara julius 11-én papi gyónást tartott Sárkány Béla úrnál? . . . Mit szólok? azt, hogy az ev. ref. egyház symbolikus könyvei a gyónást pápista babonának tartják! Én is annak tartom. — Dr. Tüdős István. — A pápa infallibilitása ellen nyilatkozik a »Magyar Állam«, a mikor 182-ik számában ezt írja Strossmájer Józsefről: „ . . . hamis cégérrel hízelegte be magát Rómában, vitte keresztül a glagolit misét.“ Tehát a Krisztus földi helytartójának tartott pápát az ügyes csalóként feltüntetett Strossmájer úr vallási dologban megcsalta? . . . S még vannak, akik tudják a »Magyar Állam«-ban is védeni a pápát!