Sárospataki Református Lapok, 1922 (17. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-15 / 3. szám

3. szám. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 11. oldal: — Lelkészválasztási mozgalmak Debrecenben. A debreceni ref. egyház presbyteriuma elhatározta, hogy a Jánosi Zoltán elmozdításával megüresült lelkészi állásra Porzsolt István újfehértói lelkész meghívását fogja az egyh. közs. közgyűlésnek ja­vasolni. E javaslattal szemben, mint az Uj Nem­zedékben olvassuk, Jánosi régi hívei újra reá akar­nak szavazni és őt, lelkészüknek megválasztani. Újév napján pedig egy száztagú munkásküldöttség járt Baltazár D. püspöknél s arra kérte őt, hogy írja alá perújítást kérő kérvényüket s addig is ha­lassza el a lelkészválasztás megejtését. A püspök kijelentette, hogy a kérvényt alá nem írhatja , mint a konvent elnökének kötelessége, hogy a konventi bíróság ítéletét végrehajtsa. — Rövid hírek. A békésbánáti egyházmegye, az elhunyt Futó Zoltán utódjául, Harsányi Pál gyomai lelkész, egyh.­megyei főjegyzőt választotta egyhangúlag esperesévé. — A szegedi gyülekezet presbytériuma Bakó László budapesti s. lelkészt, a Bethlen Gábor-Kör elnökét, Bakó László szín­művész fiát, hívta meg lelkészéül — A skót egy­ház a budapesti skót missziói egyház vezetőjévé William Beveridge newdeeri lelkészt nevezte ki, aki félévi itteni működése alatt nemcsak egyházunk­nak, hanem hazánknak is igaz barátja lett s már eddig is nagy szolgálatokat tett egyházunknak. — Felhívás az alsózempléni ref. egyházmegye lelkészeihez. Felkérem lelkésztársaimat, hogy az 1921. év folyamán családjukban beállott változá­sokat (születés, halálozás és házasság) nyugdíj­ügyben bélyegmentes anyakönyvi kivonatokkal igazolják. Igazolási határidő 1922. év január hó 20. Bartha József esperes. — írásbeli tételek az 1922. évi szeptember havi lelkészképesítő vizsgálatokra. A) Az első lel­­készképesítő vizsgálatra: 1. Egy szakértekezés a következő három tétel valamelyikéről: a) A kér. hittanból : Az eredendő bűnről, b) Az ó-szövetségi tudományos írásmagyarázatból: Mikeás V—VI. fe­jezetei fordítva és magyarázva, c) Az újszövetségi bibliát theologiából: A Szentlélek az újszövet­ségi iratokban. 2. Egyházi beszéd. Textusa: Róm. XII 15. B) a második lelkészképesitő vizsgálatra: 1. Egy szakértekezés a magyar prot. történetéből: Az antitrinitárius irány hazánkban a XVI. század­ban. 2. Egy gyakorlati bibliamagyarázat. Textusa : János ev. V. 1—9. 3. Egyházi beszéd. Textusa: I. Thess. V. 16. A dolgozatok egy-egy füzetbe tisztán, olvashatón írva 1922 július 1-ig adandók be; az első vizsgásokéi a dékáni, a második vizs­gásokét az egyházkerületi főjegyzői hivatalhoz. Az egyházi beszédeket és a bibliamagyarázatot jól meg kell tanulni és a vizsgálaton előadni. Sáros­patak, 1922 jan. Marton János, theol. dékán. — A lelkészi és tanítói földek vagyonváltsága. Az ingatlanok vagyonváltságáról szóló 1921. XLV. t.-c. 2. §-ának 3. pontja értelmében „Nem esik vagy­on vált sáv alá az egyházközségek rendes tiszt­viselői és alkalmazottai javadalmi földjeinek 1000 (ezer) h­­át, tiszta jövedelem aluli része.“ A lel­készek és tanitók javadalmi földjeik után tehát csak akkor fizetnek vagyonváltságot, ha összes javadalmi földjeik kát tiszta jövedelme az 1000 koronát eléri s ebben az esetben is csak az 1000 koronán felüli rész, ha pl. a kát. tiszta jövedelem 1200 K, csak 200 K után. Az a lelkész és tanító, akinél a javadalmi földek összesített kát. tiszta jövedelme 1000 koronán alul van, e földek után vagyonváltságot egyáltalán nem fizet. — A református tudóstársaság, melynek esz­méjét a kunhegyes­ konferencián Kováts Andor kecskeméti jogakad. igazgató vetette föl s újabban (a Kálvinista Szemle 48. számában) Muraközy Gyula kecskeméti lelkész sürgette meg, közeledik a megvalósuláshoz. Gonda Béla nyug­­miniszteri tanácsos (a spataki főiskola egykori tanítványa), a Bethlen Gábor r.­t. igazgatója, nagy lelkesedéssel fáradozik ebben a kérdésben, ami már maga is jelentős biztosíték, miután ő volt az, akinek tett­ereje egyfelől az Adria-egyesületet, másfelől a nagy egyházi és irodalmi hivatást teljesítő Bethlen Gá­bor nyomdai r.-társaságot is életre hívta. A tudós­társaságnak négy osztálya terveztetik, 60 rendes és 30 levelező­ taggal, akik a Tud. Akadémia ref. tagjaiból, valamint az ezek által fölvételre mélta­­tottakból alakulnának. Szép, szép a terv, de csak egy újabb eszköz lesz kicsi országunk széttago­­lására! — A sárospataki egyházközség első presbiteri ülését az új évben jan. 8 an tartotta. Az elnöki széket Filep Gusztáv helyettes-lelkész, aki a beteg Bálint Dezsőt helyettesíti és dr. Kiss Sándor ügy­véd, az újra megválasztott főgondnok tölti be; a presbiterek, — most emelte az egyházközség a presbiterek számát — és az egyházfiak, akiknek tisztét újra rendszeresítette az egyházközség, csak­nem teljes számban jelen voltak. A gyűlést az anyagi és erkölcsi- vallási feladatok áttekintése, amelyek az új évvel felmerültek, foglalkoztatta. Napirend előtt a reverzálisok kérdésében, amely Sárospatakon, mint erősen vegyes felekezetű he­lyen különösen nehéz, a múlt évi statisztikai ada­tok alapján, Harsányi István szólalt fel és hívta fel a megnövekedett presbitérium figyelmét azokra a teendőkre, amelyeket az egyházkerületi szabály­­rendelet megkíván a presbitériumtól. A kérdés tárgyalás közben annyira fontosnak mutatkozott, hogy elintézését külön ülés körébe utalták. Élénk hozzászólásokat váltott aztán ki az egyházi adó­zási rendszer, amely itt szinte azt mondhatni , a boldog békebeli számokkal operál, aminek az lett a következménye, hogy tömérdek anyagi termé­szetű ügy intézése folytonosan tovább odóztatott s most csak az az egyedüli vigasztalás, hogy min­denki belátja az adózás megváltoztatásának szük­ségességét. Nagyobb számú bizottság vette kezébe az ügyet, amelyben lehetőleg minden társadalmi osz­tály és minden városrész, tanya és hegyvidék képvi­selve van. A baptizmus terjedése megszűntnek te­kinthetői; az újra megkeresztelt, hűtlenné lett egyház­tagok nem tartották szükségesnek az egyházból ki­lépni, az adó fizetését is tüntetően vállalják. A moz­galom a helyettes-lelkész különös gondjaiba ajánl­­tatott s a pásztori munka meghiúsulása után az egyházközség fegyelmi úton jár el a tőle elsza­­kadtakkal szemben, már csak a tiszta helyzet te­remtése szempontjából is. A szekta különben jó­formán csak Kispatakon nyert egy néhány hívet magának, amit a kispatakiak, mint akik a község­ben felekezetileg a legegységesebb tömböt képezik és az ősgyülekezeti jelleget is a leghívebben ér­

Next