Sárospataki Református Lapok, 1923 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-02 / 48. szám

48. szava. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK szükséges lesz elméleti szempontból és a gyakor­lati használhatóság nézőszögéből a kis káté ismer­tetése. Ám a szerző neve biztosíték arra, hogy nyereséges művel állunk szemben. Most felhívjuk a figyelmet rá és közöljük a megrendelési felté­teleket. A 168 oldalas könyv ára 3240 K. Portóra 320 K csatolandó. Egyházaknak 10 példánynál portómentesen. 10—25 példánynál portómentesen és 10°/0 engedménnyel. 25—50 példánynál portó­mentesen és 15°/0 engedménnyel. 50—100 példány­nál portómentesen és 20°/0 engedménnyel. 100 példányon felül portómentesen és 25°.engedmény­­nyel. Megrendelhető a Magyar Traktátus Társa­ságnál. Tahitótfalu, Pest-m. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Dóczi Imre jubileuma. Nov. 27-ikén ment végbe Debrecenben Dr. Dóczi Imre ünneplése középiskolai felügyelőségének huszonötödik évfor­dulója alkalmából. Az ünnepély, amely magasztos és magas színvonalú, époly bensőséges és szere­tetteljes volt s lefolyásában és jelentőségében országos jellegű. Az ünnepelt ma feltétlenül egyik legnagyobb büszkesége a magyar tanügynek s érdemei előtt elismeréssel hajolhat meg minden illetékes és hivatalos tényező. A kollégiumi kántus éneke után Dr. Baltazár Dezső püspök, konventi elnök üdvözölte az egyetemes ref. egyház, az egyetemes ref. tanügyi bizottság, az egyházkerület, az egyház és kollégium nevében, azután gróf Klebelsberg Kunó közokt. miniszter üdvözlő leve­lét olvasta fel s a maga nevében is üdvözölte Wajdinger min. osztálytanácsos. A Tisza István­­tudom­ányegyetem hittudományi és bölcsészeti kara nevében Varga Zsigmond dr. és Mitrovics Gyula dr. üdvözölte, a magyar paedagógiai társaság ne­vében Imre Sándor dr. államtitkár, a humanisz­tikus gimnázium barátai egyesületének nevében Darkó Jenő dr., a Csokonai­ Kör nevében Papp Károly, az országos középiskolai tanáregyesület nevében Ady Lajos tanker, főigazgató, az orszá­gos ref. tanáregyesület részéről Zsigmond Ferenc dr. beszélt. A tiszántúli testvérközépiskolák nevé­ben Hogyor József rk. főgimn. igazgató köszön­tötte, a tiszántúli ref. középfokú iskolák nevében pedig Veress István dr. A sárospataki ref. főiskola nevében Csontos József főgimn. igazgató üdvö­zölte, reámutatva arra, hogy ha az Alma mater nem is követelhet magának a kiváló érdemekből, mert azok egyéni szerzett érdemek, de mikép az édes­anyának szabad gyönyörködnie a saját fia nagyra nőttében, úgy az Alma maternek is szabad­­örömét kifejeznie afelett, hogy egykori növendéke országos büszkeséggé nőtte ki magát. A kerületi ref. főgimnáziumok nevében S. Szabó József és a ref. leányközépiskola nevében Koncz Aurélné üdvözölte még az ünnepeltet, ez utóbbi szép virág­csokrot is nyújtva át igazán szép és hatásos be­széd kíséretében. Az üdvözlő beszédek után az ünnepelt köszönte meg a sok irányú és sok szép gondolatot tartalmazó üdvözlő beszédeket a maga szokott ékes és klasszikus beszédmodorával. Az ünnepély nagyon szép, emelkedett és bensőséges volt, de igazán értékes és hasznos akkor lesz, ha a gondviselő Isten meghallgatva a sok jó kí­vánságot, a maga csudálatosan segítő kegyelmével az ünnepeltet teljes munkaerőben még sokáig megtartja és megsegíti! — Felolvasás: Dr. Gulyás József spataki fő­gimn. tanár nov. 28-án tartotta a Néprajzi Tár­saság ülésén székfoglaló értekezését „Népi és folklorisztikus elemek Csokonai költészetében“ címmel. — Javító érettségi vizsgálat. A miskolci és sárospataki ref. főgimnáziumi tanulókra nézve a pót- és javító érettségi vizsga dec. 10-én, az írás­beli vizsgálat dec. 6—8-án lesz Sárospatakon. — A kath. nagygyűlésen a protestantizmussal szemben elhangzott vádakat a debreceni Tem­plom Egyesület nov. 2-án tartott ülésén alapos cáfolatban részesítette dr. Révész Imre lelkész. Azután határozati javaslatot terjesztett elő, amely­­szerint a hitvédelmi szakosztály „szomorú meg­döbbenéssel értesül a kath. nagygyűlésen elhang­zott vádakról, amelyekből azt látja, hogy a kath. magyarság egyes irányadó tényezői a maguk egy­házának érdekeit fölébe helyezik a köz­­szeretet és a felebaráti béke nemzetépítő szempontjainak. A szakosztály rendíthetetlenül hiszi, hogy a ma­gyar protestantizmus tétele Isten akarata és ügye, aki ezáltal alapozta meg nemzetünk igazi egysé­gét, így visszautasítja a vádakat s reméli, hogy a kath. magyar testvérek zöme a rágalmakkal nem ért­ egyet.“ A javaslatot a szakosztály egyhangú helyesléssel s nagy tetszéssel elfogadta. — Budapestről. Kodály Zoltán zeneakad. tanár a Buda és Pest egyesítésének félszázados jubileuma alkalmából nov. 19-én este tartott Filharmoniumi hangversenyen Vág Mihály kecskeméti lelkész 1535-ben írott zsoltárszövegét (55 zsoltár, Mikoron Dávid nagy búsultában, Baráti miatt volna bánatban, Panaszolkodván nagy haragjában, Ilyen könyörgést kezde önmagában: Istenem uram! kér­lek tégedet, Fordítsad reám szent szemeidet, Nagy szükségemben ne hagyj engemet, Mert megemészti nagy bánat szivemet stb.) zenésítette meg. Műve, mint a Szózat bírálója írja, a modern értelemben vett magyar zene legtökéletesebb alkotásainak egyike. Magyar szerző tollát az őserejű Istenfélés és imádat szent érzése ilyen monumentális meg­nyilatkozásra még sohasem ihlette. Világért sem a kolostorok aszketikus levegőjében megtisztult és az önsanyargatás bűnbánatos hevületeiben erőt kapott vallásos érzés átszellemült túlvilági hangja ez. A Hadúrnak áldozó magyarság ősi, pogány ereje jajgat benne, fájdalom-szivettépően. Mesz­­szire hullik a prédikátor szava s a magyarság, mint egy kifeszített húr, viszhangozza sirámait, ismétli intelmeit és látnoki jóslatait. Kórus és ze­nekar tökéletes egységet alkotnak. Mindkettő együtt: a zsoltár lelke, érzelmi tartalma, telítve az istenség gondolatának szent extázisával, tisz­táit magasztos áhítatával.“ — Csernoch János esztergomi érsek az új belvárosi r. kath. pap be­iktatási ünnepélyén e szavakkal fordult a jelen­levő ünneplő közönséghez: „Keresztények, egy tá­borból“ Vajha megfogadnák szavait a r. kath. köz- és főpapok, hogy vállvetett erővel küzdhet­­nénk a hitetlenség ellen, akkor valamivel több sikert mutathatnánk fel! 155. oldal.

Next