Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1871
A vegytan elmélete rövid foglalatban. A középtanodai értesítményekben megjelenni szokott értekezések tisztelt közrebocsátói különféle szempontoknak látszanak hódolni azok megírásánál. Egyik tudományos műveltsége által sugallott emelkedettséggel szakmájának lehető magaslatáról látja czélszerűnek szóllani, mert a kortársak közül sokan szeretik az ily értekezéseket az illető avatottságának, ismeretkörének fokmérője gyanánt tekinteni. Másik inkább a helyi pl. Flora-Faunaviszonyok ismertetését véli szükségesebbnek közölni, miből igen helyes nézete szerint idővel hazánkra nézve egy kívánatos hiánynélküli egész lenne egybeállítható. Ismét más e vagy ama tudományág hasznáról vagy a gyakorlati életre való szükségességéről kívánja lelkesítő szavakban meggyőzni az olvasót, stb. E sorok írója határozottan eltér ezen fölemlített s többé-kevésbbé uralomra vergődött s talán eléggé is indokolt nézetek szemmel tartásától, midőn a vegytan elméletét röviden tárgyalva tüzetesen tanítványaihoz szólt, mint a kik ez értesitvényt kezeikhez kapják; mert nézete szerint az ily tudósitványok elsősorban is a tanulókért hivatvák létezni. Szolgáljon e rövid bevezetés irányadóul azoknak, kik az alább következőket talán más álláspontból birálnák meg. — A folytonos és kiváló megelégedésemmel találkozott érdekeltség, melylyel a vegytani előadásokat kísértétek, s a tehetségtekhez mérten elégséges szorgalom, melyet e tantárgy elsajátítása körül tanúsítottatok, kedvesen szolgáltak nekem szeretett tanítványaim okul arra, hogy a vegytan elméletét rövid foglalatban ugyan, de rendszeresebben és alaposabban mint azt tankönyvetekben találjátok, azon hő óhajtással adjam kezetekbe, vajha azt szerzett ismereteitek gondos megőrzésére minél sikeresben fölhasználni törekedjetek. Azon tudomány, mely a testeknek oly állandó sajátságait vizsgálja, melyek akkor észlelhetők, ha a testek egymással szoros érintkezésbe jönnek, vegytannak neveztetik. Ha ként hevítünk, ez cseppfolyó majd gőzalakú lesz, s ha most a kéngőzbe vékony rézlemezt tartunk, ez izzóvá válik. Tapasztaljuk ekkor egyszersmind, hogy itt egy jelenség mutatkozik, mely állandó, mert az előbb könnyen hajlítható rézlemez nemcsak hogy szikét változtatta, de a szoros érintkezés folytán egyesülvén a kénnel rézkéneget adva, törékenynyé, porhanyóvá változott. A testek ilyetén egyesülése vegyülésnek vagy vegyfolyamnak mondatik, melynél tehát a jelenségek állandók ; míg a physikai jelenségek csak addig tartanak, ameddig az azokat előidéző hatás működik. Hogy a kén a köbehatás következtében cseppfolyó és gőzalakú lett, ez physikai jelenség, mert a köbefolyás megszűntével a gőzalakú kén ismét cseppfolyó , majd természetes szilárd állapotába tér vissza. A vegyész feladata kísérleti uton tanulmányozni mindazon tüneményeket, melyek általa előidézett és észlelhető különféle körülmények alapján a testeken véghez mennek. Hyszerű észlelések nyomán a testek két csoportra osztatnak, összetettekre t. i. és egyszerűekre. Vegyünk pl. egy darab rézgaliczot s bontsuk azt fel alkatrészeire, és pedig 1-ször kénsavra, 2-szor egy fekete testre, rézélegre, és 3-szor vízre. De a kénsav is felbontható a) kénre és b) élenyre. A rézéleg pedig a) rézre és b) élenyre választható szét. A víz továbbá a) könenyből és b) élényből áll. E szerint a rézgalicz, mely többféle akatrészt tartalmaz, összetett test, míg az azt alkotó más négy test, melyek többé már föl nem bonthatók, egyszerűnek vagy elemnek vagy ősanyagnak mondatik. Az elemek számát a legtöbben 63-ra teszik. Maguk az elemek is két csoportra oszthatók, fémekre t. i. és fémdékekre. Azon elemeket, melyek egymáshoz kiváló hasonlatosságot mutatnak, ugyanis fémes fényűek, átlátszatlanok, a villanyosságot és hőt jól vezetik, fémeknek nevezzük. Azokat pedig, melyek e felsorolt tulajdonságokkal nem bírnak, fémdékeknek mondjuk. A dárdány és kamany azon két elem, melyeket bizton meghatározni nem lehet, ha váljon fémek-e, vagy fémdékek. A Carbonium, mely mint szén s különösen mint Cox és graphit a villanyosságot jól vezeti vegytani tulajdonságainál fogva a fémdékek sorába tartozik.