Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)

1900-01-28 / 5. szám

delemnek, megkönnyítvén, nagyot lendítvén a forgalmon. Néhány tisztességtelen szándékú rossz akaratú, gyors és könnyű módon pénzhez, jutni akaró kufár lelkű üzlet­ember miatt aztán megszenved a becsületes, munkás komoly kereskedő világ, a bizalom megdől, a hitelviszonyok megváltoznak, szóval minden irányban csak gátat, akadályt láthatunk, megcsappan a forgalom frissesége, lelohad nehézkessé válik a kereskedelmi ágak ügy­menete. Igazán üdvös lesz, ha a kereskedelmi törvények ide vágó szakaszait módosítják, szigorítván az elharapódzó csalárd üzletát­ruházások, hamis vagyon bukásukat a bűn­cselekmények büntetését. Az igazságügyminiszter megígérte a kül­döttségnek, hogy Hegedűs Sándor keres­­kedelemügyi miniszterrel együttesen fognak majd lényeges módosításokat eszközölni a kereskedelmi törvények erre célzó szaka­szain. Reméljük, hogy meglesz a kívánt eredmé­nye, ha létre jön akár egy új szakasz, akár egy módosított, s nem fog úgy dühöngeni, a romboló hatása csalárd üzlet­átruházás, hamis vagyonbukás s más efféle szörny. Ó­VODA: A siklósi kisded óvoda felügyelő bizott­sága f­ hó 23-án ülés tartott . Jelen voltak : Pammer Péter elnöklete alatt Tapazdi János, Szűcs Dániel, Tormássy Sándor, Dr. Kregey Ottó, Henfner Lajos óvoda felügyelő bizottsági tagok, — utóbbi úgyis mint a bizottság jegyzője. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása után, hitelesíttetett. I.) Az óvás kötelesek legutóbbi össze­­irán átnézetvén, kitűnik, hogy ilyen 167 van, s igy azok az 1891. évi XV. t­c. 4. §-a értelmében az óvoda járásra törvényes eszközökkel szoríthatók, de tekintve azon körülményt, hogy ezen intézmény még uj és szokatlan, Pammer Péter elnök indítvá­nyozza : Az óvoda kötelesek az óvodába járás iránt erősebb eszközök ne használtassanak Az óvodába járás inkább önként fejlődjék, nehogy erőltetés folytán népszerűtlenn váljék. Miért is annak idején a község­­. elöl­járósága ezen értelemben felkeresendőnek határoztatik. 2. Az óvoda házi rendjének megállapi­tása és írásbeli megszerkesztésére Dr. Kreg­ey Ottó saját ajánlata folytán, felkéretni ha­­tároztatott. 3.­­ Az immár elkészült és legkésőbb f. év tavaszán megnyitandó községi óvodá­nál a szükséges óvodai személyzetet a követ­kező módon állapították meg : u. m. a.) Egy képesített óvónő (lehetőleg gyermektelen özvegy, vagy hajadon. Évi fizetése 720 korona, 5 éves kor­pótlékkal, szabad lakás fűtés és világítással. b) Két (2) képesített dajka kik szintén gyermektelen özvegy vagy hajadonok kell hogy legyenek. Évi fizetésük egyenként 360 korona Szabad lakás, fűtés és világítás. c) Egy bejáró férfi cseléd évi 120 korona fizetéssel. Ezen megállapodás határozatilag a­­­­községi képviselő testületnek, onnan jóvá­hagyás végett a tanfelügyelőséghez beter­jesztendő lesz, honnan vissza­érkezvén, fog ezen állásokra pályázat hirdettetni.­­ Az óvoda 1900­ évre szóló költség­­vetése következő volna : a) Egy óvónő évi fizetése 720 korona­b) két dajka a 360 kor. 720 » c) egy bejáró férfi cseléd 120 » d) fűtés 500 » e) világítás 120 » f) az árnyékszékbe tűzfa 100 » g) az épületek tűzbiztosítása 34 » h) épület és inventár fentart 100 » Összesen 2414 korona Ezzel szemben a felügyelő bizottság minden egyes óvoda kötelesre a következő díjakat ajánlja megállapítani: 1) Teljesen vagyontalannak se­m­mni. 2. Óvodába járni kötelesekre havonként 20 fillér. 3) Olyanoknál kik gyermekeiket az óvodába járatni nem kötelesek, de azért gyermeküket oda járatni óhajtják, havonként 1 korona-Ezen költségvetés a községi képviselő testület elé további intézkedés végett beter­jeszteni határoztatott. 5­] Az óvoda felügyelő bizottság hiány­zó két tagjának a képviselő testület által leendő megállapítása iránt következőket hozza javaslatba. A községből eltávozott Szabó Ferenc helyére Marits István. Elhalt Stokkert he­lyett Dürr Ferencet. 6) Végül a fenti határozatoknak a községi képviselő testület és kir. tanfelü­gyelőség által reménylendő elfogadása után az óvodai személyzet betöltésének pályázat útján való betöltését f. é. márc. hó 15-ére, az óvoda megnyitását pedig ugyanazon hó 31. kitűzni javasolja. Az ülés határozatainak egy jelentésbe foglalása és a község, képviselete elé le­endő terjesztésével a bizottság elnöke és jegyzője megbizatik. Más tárgy nem lévén az ülés feloszlott. De hiábavaló minden reményünk. Hiába akar nálunk örömet, mert én nem bírok neki örvendeni könnyelmű fiú. Nem lehet rája számítani. Ámítani jobban tud, mint igazán szeretni. Irma ne vála­szolj neki . . . — Hiszen azt írja, hogy holnapután már itthon lesz, jó anyácskám . . . — Hát csak várj. Holnapután ! Majd haza­vetődik. Csak lesz, szegény Irma. Lásd, én job­ban bele tudok látni a szívekbe. Az a fiú ámított minket, játszott velünk, megcsalt bennünket. Ki tudnád-e még verni fejedből ? A kis leány hallgatott .... — Látod, engem is boldogtalan szerelem öl meg. Ha te nem vagy, eddig sem tart .... Kató néni összetette a kezeit. Az isten szent szerelmére kérem nagyságos asszony, már megint gyötrődik . . Jaj, ne beszéljen róla, nézze nagyságos asszony, milyen fiatal gye­reke van . . . A beteg keserűen mosolygott. — Ugyan nem tart már soká, Kató. Érzem, hogy ma el kell mondanom, ezt a nagy titkot. Jer közelebb Irma . . . A siró leányka az ágy szélére ült s rózsa­színű lágy kis kezével simogatta anyja fehér, szá­­raz homlokát. Én is szeretem egykor. Ez a mi sorsunkk. Sokszor átok lesz belőle. A­kit én szerettem az az egyetlen ember, a te apád volt . . . Hol van most ez az ember ? Hát van benne csak annyi szív is, hogy ma idehaza lenne, mikor örökre elhagyom s ő újra szabad lesz , talán boldogabb is. Mi nem értettük meg egymást. A­mit ő adott, azt mint itt hagyom. Ezt a kastélyt, ezt a kastélyt, ezt a jólétet, a­hova fölemelt, de a­hol elkárhoztam. Nekem semmim sincsen, mert ő sem az enyém. Éli világát már tizenöt év óta, tőlem elszakadva Istenem, ha most látna téged milyen nagy, milyen szép, milyen jó vagy . . . ígérd meg, hogy tanulni akarsz, sorsomból . . . ígérd meg, hogy hiven fogod követni végső akaratomat . . . Hát ne szeress soha . . . Ha meghaltam el fognak jöni érted az apácák és te elhagyod ezt a kihalt kastélyt és elmegysz lakni az Isten kas­télyába örökre . . . Megígéred ! . . . Irma nem tudott felelni. Milyen érzelmek küzdöttek az ő kis szívé­ben ! Kató néni zokogva tette össze a kezeit: — Nagyságos asszony, az istenért, mit tudja még ez a gyermek, hogy mit akarnak vele . . . — Felelj gyermekem . . . felelj gyorsan .. . A boldog aszony lázasan nézett küzködő gyermekére. Irma szóhoz jutott. — Anyám édes jó anyám, vigy el magaddal inkább, hogy ne átkozz engem . . . — Hát nem ! — Nem, anyám. Én szeretem Aladárt, s ha csak egy napig is boldogít, úgy fogok tenni, mint te, megadással viselem életemet egész a sír meg megváltásáig. — Igazán Szereted ? . . . — Igazán . . . — Hát követni akarod ! —• Követni. — És ilyen z­yomorultan akarsz elmúlni, mint után ? — Nem rettegek még ettől sem, mert sze­retek. Nem tudok mást tenni . . . — A haldokló mégegyszer gyermekére né­zett. Nem a határozattan, nem az elhagyott, ha­nem az állhatatos, a szilárd akaratú szerelmes Irma állott előtte. Nem kell ennek a jövőjét éltem . Rátette .­ két kezét a siró leányára. — Hát legyen úgy, a­hogy szived akarja. . . Isten áldása veled . . . majd imádkozni fogok érted odafönt . . . Az áldókezek ráfagytak a kis leány fejére. A szerencsétlen asszony meghalt. * Aladár megérkezett, s már csak a ravata­lon látta azt a fehér, szép szobrot a ki soha se akarta megáldani szerelmét. Hanem azóta már nem hagyta el Irmát, a­ki véghetetlen fájdalmában véghetetlen vigaszt talált, szerelmében. A kis Irma nagyon boldog lett azzal, a­kiért haldokló anyjával olyan nagy küzdelmet vívott K. L. H­ÍREK. • A siklósi iparos ifjak önképző egyletének táncvigalma reményen felül szépen sikerült, a­mit az alábbi eredmény is igazol : Jelen volt leányok. Badicz Jolán Szerdahely) Badicz Ilka Békási Ida Burgert Róza Cvenics Mariska, Csányi Juliska, Eisner Gizella, Elbinger Anna, Fodor Flóra, Hegedűs Mariska, Hammerschmidt Mariska, Illés Juliska, Illés Er­zsike, Körmendi Ilonka, Kozma Róza, Kozma Juliska, Luc Adél, Nagy Juliska, Oszuskó Mariska Pozsonyi Mariska, Rázsó Emma, Ritter Mariska, Ritter Gizella, Skribanek Hermin, Stepanek Ma­riska, Sonnenfe­ld Regina, Sonnenfeld Berta, Stei­ner Hellén, Spitzer Janka, Weisz Anna, Zeke Iduska. Assz­onyok: Badicz Györgyné (Szerdahely) Békási Nándorné, Burgert Ádámné, özv. Cvenics Mátyásné, Csányi Józsefné, Csapó Mari, Eisner Mórné, Elbinger N.-né, Fodor Pálné, Goldberger Rezsőné, Hesz Edéné, Hamerschmidt Károlyné, Hegedűs Pálné, özv. Hirschler Józsefné, Hrisztovits Istvánné, ígért Ödönné, Illés Istvánné, Körmendi Lajosné, Kozma Józsefné, Nagy Fe­­rencné, Oszuszkó Lajosné, özv. Pozsonyi Antalné, Ricsula Antalné, Rázsó Sándorné, Ritter Ferenc­­né, Skribanek Károlyné, özv. Stepanek Istvánné, özv. Sonnenfeld N.-né Szül­sbeck Károlyné, Spit­zer Samuné, Werndorfer Lajosné, Weisz Mórné, Zeke Lajosné, özv. Zemlyák Jánosné. A következők fizettek felül : Krasznay Mihály Gombos György, 4—4 korona. Thor András 3 korona Ft. Vargha Vitus 2 kor. 80 fillér. „Siklós és Vidéke“ szerkesztősége, „Siklós és Vidéke“ kiadóhivatala, Özv. Mérai Ferencné, Weiszrmann Miksa, Weisz Sándor, Pejts Dezső, Kiss Gyula, Kóróm Gyula Lővén Kein Lipót, T »Wik S­mdo«, Szabó István, Pakuszy Gyu­l, Dr. Fenk­y Ignác, id. Zakariás Antal, Morovics Gyula, Pintér István, Klein Béla, 2—2 korona Cvenits József­­ kor 80 fillér. Weisz Zsiga, Steiner Jenő, Guttmann János, Mére István, Somlay Géza, Riszt­ics Sándor, Heis­ler József, Nemes Ferenc, Fischer Teodor Cvenits Ferenc, Acsai József, Almásy Béla F­ischer József Mayer Gyula, Hamburger Kálmán, ifjú Szügyi István, ifj. Zakariás Antal, Schwarc Károly, Schip­pert János, Bézi Gusztáv, Berger Imre és József I kor. 10 fillér I kor. 20 fillér, Fürst Gyula 1 kor. 8 fillér, Fürst H. Ármin, Weisz Lipót, ígért adón, Eisner Mór, Wendorfer Lajos, Schwarc Ottó, ifjú Ricsula Antal, Schwabach Izidor, Breuer Hermann, Böbl Nándor, Fürst Adolf, Tarnócy Lajos 1—1 kor.

Next