Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999)

A magyar jazz aranykorszaka (1945-1950) - Martiny Lajos (1946-1948)

Martiny Lajos (1946-1948) A magyarországi swing kétségkívül legmarkánsabb egyénisége Martiny Lajos. Saját kisegyütteseivel és nagyze­nekaraival a II. világháború előtt és alatt ő készítette a leg­több jazzfel­vételt. Az amerikai hadifogoly táborban Martiny hangszerelt, betanított és sikert sikerre halmozott. Amerikai állást ajánlottak neki, hollywoodi filmkarriert, de ő haza akart jönni. Katonai szolgálata és amerikai hadifogsága ösz­­szesen egy esztendeig tartotta távol a hazai zeneélettől. Az amerikai hadifogságból 1946 közepén tért haza. Igen sok friss amerikai jazzlemezt, kottát és nem utolsósorban új impulzusokat hozott magával. Neki már az amerikai hadifo­goly-táborban sikerült jazz big bandet létrehoznia, és ennek hatására természetesen itthon is mindenekelőtt swinges big band zenét akart játszani. Hazaérkezése után rögtön nagyze­nekart szervezett, amellyel szenzációszámba menő felvéte­leket készített a budapesti Odeon-képviselet részére. Szex­tettjének felvételei jelentős visszhangot váltottak ki a szak­ma és a jazzt szerető nagyközönség körében. Saját nagyze­nekarával mai szemmel nézve óriási mennyiségű swing­­felvételt készítettek elsősorban a budapesti Odeon cég ré­szére. Ezek közül - a kor elvárásainak megfelelően - igen kevés volt a tisztán zenekari szám. Énekesei, ha lehet, még jobbak voltak, mint korábban: Fényes Kató, Gorody G. Antal és Vadas Zsuzsa igen jelentős átmenetet képviseltek a slágeres és a jazzes előadásmód között. Legtöbb felvételükön azon­ban a slágeresebb éneklés volt az előtérben. Ezzel szemben óriási dolog, hogy Martiny vérbő swing-hangszereléseket írt zenekara számára, amely ezeket az ötletes hangszerelése­ket profikhoz méltó pontossággal adta elő. Egyik-másik hangszerelését - jóllehet alapvetően tánchoz, a figurák ki­­táncolhatóságához készültek - pedig szinte nem is lehetett követni a táncosok lábával. Mindez - többek között - azt bizonyítja, hogy Martiny zenekarával tudatosan törekedett a pódiumra, a hallgatásra teremtett jazz előadására/előadatására: „Martiny feldolgozásai mind egyénibbek a külső szem­lélő számára. Aki csak évtizedekkel később hallja először ezeket a felvételeket, azok számára időnként egyenesen meghökkentők. Minél több Martiny lemezfelvételt hallga­tunk meg figyelmesen, annál inkább rá kell jönnünk, hogy Martiny Lajos legtöbb kortársától eltérően nem tánczenét akart játszani zenekarával. Jazz- és szimfonizáló törekvései egyaránt arra mutatnak, hogy Martiny elsősorban olyan ze­néket akart játszani, amelyeket hallgatni is lehet és csak gyakorlott táncosoknak szabad azokat a gramofon korong­jára feltenniük.”19 Külön meg kell emlékeznünk a Martiny együttes angol énekesnőjéről, Anita Bestről, aki már a 40-es években is sok jelentős Martiny felvételen működött közre. Az Open The Door, Richard! című lemeze 20 pedig kétségkívül a Magya­rországon készült egyik legjelentősebb jazzfelvétel. A Martiny Sextett önálló fejezetet érdemel a magyar jazz történetében. A Váradi György (klarinét, tenorszaxo­fon, ének), Radics Gábor (hegedű), Beamter Bubi (vibrafon, dob), Martiny Lajos (zongora), Horváth Sándor (gitár), Schlotthauer József (bőgő), összetételben játszó együttes 1946/47-ben hat olyan felvételt készített, amelyek méltán hasonlíthatók a hazai szakzsargonban „amerikai kismeste­rek” jelzővel illetett zenészek felvételeihez. Az Avalon, a Swingtime In F, a Sing Sing, a Let’s Call, a Skala, és a Sheik of Araby budapesti stúdiófelvételei 21 a körülbelül ugyaneb­ben az időben készült igazi swing big band felvételekkel (Liza, Dark Eyes, Midnight In Munich, Trumpet Blues, Chickery Chick)11 egyetemben európai színvonalú jazzmu­­zsikát tárnak a hallgatók elé. A Skála jelen kötet első CD mellékletének 20. trackjeként kerül újra kiadásra. Az Martiny Lajos, Anita Best, Beamter Bubi Kurz Károly, Alács Lajos (40-es évek) Irwéltt körút 28. ftn szövegírók, zeneszerzők és zenehakudók szövetkezete udapest, ív» ajKB-L.OC­ZY-y.Tca a 18B_30« .POSTATAKAtR'lUUKaZSBOni: —------­MARS BUDAPEST ALAPITASI ÉV: 1007 Badapni, 194?«lagLl­s~21-­....... Bstmtsr Jsnö zeneszsrsö urnák Budanist. Tisztslsttel értesítjük,hogy Igazgatóságunk Önt,mint jogdíjjogosult zeneszerzőt 1947.március 1-ei hatállyal ,felvette. (Alapszabály 56.§.) * Kiútfí^tis­ztelettel: n-M 19 Nemes Nagy Péter: Martiny Lajos és a magyar swing. Jazzkutatás 3 (1999. szeptember). Pannon Jazz (H) JK 3 (CD-ROM) 20 Odeon (H) XY 190 (78) 21 Odeon (H) MF 133, MF 134, MF 135, MF 153 (78s) 22 Odeon (H) MF 114, MF 126, MF 136 (78s)

Next