Simon Géza Gábor - Bajnai Klára - Borsos Tibor: Chappy, a magyar jazzkirály - mint sajátos példa a műfaj hazai meghonosodásának folyamatára (Budapest, 2019)
Világégés után az új világrend kialakulása 1944 - 1950
120 Simon - Bajnai - Borsos - Milyen hangszeren játszol? - Dobolok, de kicsit zongorázok és kicsit trombitálok is. - Mihez értesz még? - Főleg a téli sportokhoz. [...] - Ki a kedvenc zeneszerződ? - Bartók Béla. Amikor először hallottam Concertóját, a verejték csurgóit rólam, annyira hatása alatt voltam. Az orosz szezők közül Hacsaturján az ideálom. - Mi a véleményed a magyar könnyű muzsikáról? - Nagyon jó. Európai viszonylatban a legelsők között vagyunk. Amerika sovinizmusa miatt magyar szerzők számai nemigen érhetnek el odakint sikert. Egyébként én állítottam össze 1928-ban az első magyar jazz-zenekart. - Melyik a legkedvesebb szerzeményed? - »Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én«, ezt a feleségemhez írtam."626 Ide kívánkozik Fischer László 627 készülőben levő kötetéből egy idézet: „Szülés Még nem voltam házas, ezt csak azért írom, hogy az időpontot nagyjából be tudjam határolni, mikor voltam először szem- és fültanúja egy szülésnek. Azóta sem voltam, de mit lehet tudni? Már annyiszor gondoltam, hogy valamit utoljára csinálok, például nem tudom hányszor vásároltam meg utolsó autómat, vagy hányszor voltam utoljára Lignanoban? Ez a bizonyos szülés valamikor 1944 előtt történt és pillanatnyilag azt sem tudom, hogy hol? Vagy a Brazil, vagy a Rosmary eszpreszó teraszán. Ugyanis, nem emlékszem pontosan, melyik volt a kettő közül az Andrássy út és Liszt Ferenc tér sarkán? Mert valamelyik a túloldalon a Jókai tér sarkán volt. Az biztos, hogy én a Liszt Ferenc téri sarkon lévő presszó 628 teraszán ültem Lőrinc Gyuri barátom és Zsüti azaz Gutmann György társaságában. Lehet, hogy még volt velünk valaki, beszélgettünk. Egyszercsak jött Chappy, lánykori nevén Obendorfer Jenő, karmester, »showman«, jazz dobos, stb., leült asztalunkhoz és azt mondta: Dini, mert Zsüti, akkor még Dini volt, reggel egy remek melódiára ébredtem, figyelt és elkezdte énekelni rekedtes hangján, hogy: »vá-vava-vavava, majd vavavá-vávava«, satöbbi, a refrén pedig: vavavvávi-váviva és valahogy így danolászott. Jó, mi tovább beszélgettünk, kis idő elteltével Zsüti megszólalt: énekeld el mégegyszer! Chappy rákezdte: vá-vava-vavava...újra eldúdolta, és Zsüti máris mondta hozzá a szöveget: »Ezt a nagy szerelmet Tőled kaptam én..«629, vagy talán, azt, hogy »Nem vagyok egy tedd ide, tedd oda legény...«, nem emlékszem, hogy melyik, de az egyik Chappy szám így született! így voltam egy sláger születésének tanúja! Ugyebár, Chappy azt mondta, reggel remek melódiára ébredt, valahogy újabban velem is ilyesmi történik: valamelyik régi emlékemre ébredek! Az álmaimat rendszeresen elfelejtem, emlékeimet viszont gyorsan leírom mielőtt elfelejteném! Csak tudnám, hogy miért?”630 626 Dr. Hegedűs Tamás: A könnyűzene mesterei: III. „Azért szeretnék halhatatlan lenni...”, Magyar Vasárnap, Bp., 1948. november 7.,p.2. 627 Fischer László (Laci bácsi) (1924-) 17 éves korától Chappy rajongó, majd napjainkig Chappy Baba életének figyelemmel kísérője 628 Brasil kávémérés, Bp., VI., Andrássy út 47., Liszt Ferenc tér 12. 629 Ez Zsüti szövege, a másik Chappy szövege 630 Fischer László: Szülés. Kézirat, Bp. 2019. október