Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958-2023 (Budapest, 2023)
A magyarországi jazztörténeti kutatás főbb területei
120 Simon Géza Gábor sen új szemlélettel dolgozta fel a magyar jazz történetét. Feldolgozásában nagy figyelmet szentel a műfaj amerikai gyökereinek bemutatására, majd azt a folyamatot mutatja be, milyen áttételeken kezdett el a hazai zenei életbe beszivárogni a kezdetben »tánczenének« nevezett jazz, a magyar swing, mint a szabadság szimbóluma az ötvenes évektől. A szerző felvázolja a modern jazz - mainstream, avantgárd és jazzrock hazai térhódításának feltételeit a kiváló zenészek munkásságán keresztül. Szinte leltárba veszi a hazai combokat, jazzformációkat, a műfaj meghatározó hazai együtteseit (a Kis Rákfogótól kezdve a Syriuson, a Minin keresztül a Dimenzióig, a Trió Midnightig), a kiváló jazzénekesnőkig (Bontovics Kati, Fábián Juli, Harcsa Veronika). A kötet komoly részt szentel a tatabányai jazzéletnek a jazztáboroktól a Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetig, amely a hazai jazzélet egyik meghatározó kezdeményezése volt. ”207 Egy igazi jazzfant kapott tollvégre a Figyelő újságírója: „KOZÁK ÁKOS : Fogyasztásszociológus piackutatóként a társadalmi rétegződés változása foglalkoztatja, ám emellett Thomas Mannért és a magyar jazztörténetért egyaránt rajong Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató ügyvezetője. [...] - Éppen szabadságról jött. Milyen szórakoztató kötetet vitt a bőrödben? - Most olvastam el Jávorszky Béla Szilárd A magyar jazz története című alkotását. Nagy élmény volt, mert ismerem is a könyvben szereplő neveket. Bár talán még a kortársaim nagy részének sem tűnhet mindegyik zenész ismerősnek, de nekem, aki a jazzel nőtt fel, nagyon tetszett. A szerző végigvette a műfaj XX. századi hazai nagyjait, az összeállítás jól eligazít a tekintetben, hogy kik voltak a stílus meghatározó személyiségei. Mindezt úgy, hogy a jazztörténet őshazájának, Amerikának a zenei korszakait is hozzáteszi, áttekinti. Megmutatja, hogy ezekből mi lett itthon, mi a magyar vonatkozás. Kitűnő és olvasmányos könyv mindenkinek, aki hallott már Beamter Bubiról - hogy az egyik legismertebbet mondjam de szerepel Dés Lászlótól egészen Presser Gáborig minden, a műfajt itthon meghatározó személyiség a kötetben. Ha valaki nem is ismeri az 1950-60-as évek nagy zenei figuráit, de egy kicsit is érdeklődik a jazz iránt, annak szívből ajánlom. De azért ez sem strandra is való könnyed, vicces olvasmány? Ha nem is vicces, de könnyed stílusú, jó kis kikapcsolódás a víz partján is. ”208 A Magyar Idők röviden írt Jávorszky kötetéről ,dkz elmúlt időszak jazzszakirodalmi szempontból két kiemelkedő könyvvel büszkélkedhet. Az egyiket Jávorszky Béla Szilárd újságíró, zenei szakíró jegyzi, könyvének címe: A magyar jazz története. A kiadvány a hazai jazz fontosabb korszakaiba, markáns személyiségeinek jelentős munkásságába nyújt betekintést élvezetes, lehengerlő stílusú ismertetőkben. ”209 207 Veizer Tamás (V.T.): Kritikus szemmel. Jazz: Színesedő világ(zene). Komárom-Esztergom megyei 24 óra, Tatabánya, 2015. április 18, p.4 208 Szirmai S. Péter: Szellemtörténet. Figyelő, Budapest 2015. július 9., p.27 209 A.G.: Örök jazz kezdőknek és haladóknak. Magyar Idők, Budapest, 2015. szeptember 3 .,p. 17