Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958-2023 (Budapest, 2023)
A magyarországi jazztörténeti kutatás főbb területei
154 Simon Géza Gábor Simon Géza Gábor: Képes Magyar Jazztörténet / Hungarian Jazz History in Pictures. Kiállítási katalógus / Exhibition catalogue. 2015. november 12- 2016. április 24. / 2015, 12th November-2016, 24th April. A kiállítás kurátorai: dr. Bajnai Klára, Kiss Imre, Simon Géza Gábor. Fordító: Zipernovszky Kornél. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2015. november 12. A kötet, mint a címe is mutatja, az azonos című kiállítás katalógusa. Az Így írtam én... című kötetben a 132-133. oldalakon olvashatók apróságok a kötetről. Simon Géza Gábor (szerk.): Magyar Jazzkutatási Konferencia, Budapest, 2016. március 11. Magyar Jazzkutatási Társaság, Budapest, 2016. április 21. A konferencia lezajlása utáni 41. napon már meg is jelent konferenciakötet bevezetőjéből: ,,Amikor a Baranya megyei Művelődési Központban igazgatóhelyettesként dolgozó Stenczer Béla úgy gondolta, hogy az 1983. június 3. és 5 közötti időszakra össze kellene hozni a nem-zenész jazzrajongókat és amatőr jazztábort hirdetett, valószínűleg maga sem gondolta, hogy milyen sok érdeklődő lesz az ország minden sarkából. Azt talán még kevésbé gondolta, hogy az évek múlásával a hazai előadók és a komplett zenekarok mellett alkalmanként nem csak külföldi vendégzenészek, hanem vendéghallgatók is lesznek, akik már magyarul is gagyogattak és érdeklődésük középpontjában az egykori magyar jazz éppúgy szerepelt, mint az azokban a napokban megszülető élő jazz. Az 1989-ig évente megrendezett hét találkozón összesen több mint ezer hallgató és mintegy másfélszáz muzsikus közreműködő vett részt. Az előadók között mind az idősebb, mind a fiatalabb generációk képviseltették magukat. Többek között itt kapott szót és pódiumot Binder Károly, Szabados György, Szabó Sándor, akik a magyar kortárs improvizatív zene megalkotásával beírták nevüket a 20-21. századi magyar jazz történetébe. A Sikondán megrendezett I. Baranya megyei Jazztáborban kezdődött az a fajta jazzkutatási érlelődés, amely azután 199T1992-1993-ban a tatai jazztáborokban már lényegesen szélesebb kört érintően, többek között a zenei könyvtárosokat is, folytatódott. Ezekben a táborokban nőtt és izmosodott az az előadói gárda, az a magyar jazztörténettel komolyan foglalkozó tudósréteg, amelyből azután a rendszerváltás egyik folyományaként, mintegy »a sikondai jazzgondolat« továbbviteleként 1992. június 1- én Gál Gábor ötletére és javaslatára megalakult a világ mindmáig egyetlen nemzeti jazzkutatási társasága, a Magyar Jazzkutatási Társaság (MJKT). Ez a civil egyesület, valamint az 1994. január 30-án létrehozott Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány (JOKA) lett a jazzről másként gondolkodók