Bajnai Klára dr.: Eufon. Gyár- és gyártmánytörténet (Budapest, 2023)
Eufon Részvénytársaság
23 Eufon 1907-ben egy kifejezetten igényes prospektust készíttettek a Jókai nyomdában. A kiváló minőségű nyomtatványt, illetve annak címlapját a Grafikai Szemle 1908. augusztusi számában külön kiemelték, onnan ismerjük nevét az alkotóinak: „... Müller Sándor tervezte és szedte meg a maga bravúros léniaszedési technikájával, és Schimek Ferenc szaktársunk nyomtatta ki három színben [...] A kitűnő papirost a Péterfalvi Papírgyár budapesti raktárának köszönhetjük. ” A Magyar Nyomdászat 1908. júliusi száma számol be arról, hogy a prospektuson kívül ebben a nyomdában készült egy hirdetés is, - ez a grafika került könyvünk címlapjára - melyet a szaklapban kiemelve a többi közül „graciózus finom munká”-nak minősítettek. Az első üzleti év nehezen indult, de az 1908/1909-es időszakban alkalmazott korrekciókkal sikerült elérni, hogy működésüket erre az évre veszteség nélkülinek tekintették az augusztus 31-i közgyűlésen, noha a mérleg szerinti eredmény 19.777,70 korona veszteséget mutatott. Ennek okát egyedül és kizárólag a szállítói magatartásban és hozzáállásban látták, akik kötelezettségeiknek nem voltak képesek megfelelni, főleg a külföldi piacokra történő szállítások kapcsán. Ez a körülmény önmagában is tetemes veszteséget jelentő elmaradt hasznot eredményezett. Az igazgatósági jelentés bizakodó hangú volt: „A gyártás helyes bevezetése és a fokozatos terjeszkedés lehetőségével, nemkülönben az eladás megfelelő szervezésével reméljük, lefektettük alapját további működésünk egészséges és céltudatos irányának, mely a folyó üzletév már letelt egyharmadának positív eredményében máris kifejezést nyert. ” Bizalomra adott okot, hogy a bécsi üzlet sokkal több készüléket tudott forgalmazni, mint azt remélték, s az új szezonra is már több ezer készülékre vonatkozó fix megrendelésük volt. Továbbá nem tartották elhanyagolható körülménynek a keletre, Angliába és a tengerentúli államokba való megrendelések mennyiségét sem. Itt kívánjuk megjegyezni azt a tényt, hogy a mérleg jövedelmeket feltüntető oszlopában csak a készülékekből befolyt összeg szerepel, hanglemez nem került említésre. Az eladások megszervezésével kapcsolatban ki kell térnünk egy, az Euron névvel szorosan összefüggésbe hozott kereskedőre. 1908. június 5-én a IV. kerületi iparhatóságon kértek és D.55/908 számon kaptak iparengedélyt Fuszek Elemik Ede (Budapest L, Alkotás u. 7/b.) és Gernedl Franciska Mária (Budapest IV., Váczi u. 67.), hogy „Eufon részvénytársaság képviselősége Fuszek és társa” néven beszélőgépek, ezek alkatrészei, hanglemezek és általában a beszélőgép szakmába tartozó árucikkek kereskedésére üzletet nyithassanak. A megkapott iparengedély birtokában cégbejegyzésért folyamodtak (480/1908 szám)2 a királyi Törvényszékhez, ahol első menetben kérelmük elutasításra került azzal az indokkal, hogy a „kért czégben előforduló »Eufon 12 12 BFLVII.2.e. Cg. 480/908