Sokféle, 1832 (1. évfolyam, 1-70. szám)

1832-05-08 / 3. szám

(фIE. IP 1Ш 0Ы®) III szám Béts. Május 8-dik napján. 18З2 Artézi - ú­t íi k. Az Artézi vagy fiírott kutak (puits artesiens) neve­zetes tárgyai a’ köz figyelemnek. De meg is érdemlik ezek a’ nagy mélységre lefúrott kutak az Igazgató­­székeknek és Nemzeteknek figyelmetességét , mert hasznok nagy, és a’ fáradtságot, mellyel költséges készítések jár, bőven megjutalmazza. Ugyanis, egy az, hogy a’ fúrott kutak még a' száraz és vizetlen tá­jékokon is vizet adnak, még pedig tiszta friss ivó vi­zet, melly soha ki nem apad, sem meg nem zavaroso­­dik, télen nyáron egyforma; más az, hogy mivel az illyen kutaknak vize kiapadhatatlan, nem tsak a’ ker­teknek, réteknek ’s a’ t. öntözésére, hanem az erőmí­­veknek hajtására is állandóan lehet azokat használni; harmadik az, hogy mivel a’ nagy mélységből felfúrott vize az Artézi kutaknak télen nyáron egyforma tem­­peraturájú, t. i. mint a’ minő a’ mélységben fekvő földterü­leteké, az az, a’ mi éghajlatunk alatt körül­­belől io° Cent. (kútainké télben 8° Cent.); tehát azt a* fabrikákban, üvegházakban ’s a’ t. télnek idején fűtésre is használhatni; végezetre, azt is nyereségnek lehet tartani, hogy a’ fúrott kutaknak tsinálása alkal­mával, a’tájéknak mélyebb földterületei szorosan meg­­esmertetnek, és az által út nyithatik, a’kőszénnek, mésznek, sónak és más hasznos ásványoknak felfe­dezésére, ollyan helyeken is, hol azoknak léteket más különben még tsak gyanítani sem lehetett. Az Artézi kutaknak neve Frantzia országnak Ar­tois nevű megyéjétől jó, hol azok a’ múlt századnak közepe'táján nagyon szokásba jöttek, és tsak hamar .

Next