Sokféle 8. (Győr, 1801)
A Magyar Nyelvet és Szókat illető Jegyzetek
SOKFÉLE VIII. DARAB. idi ’s XVII századbeli Könyveinkben ’s Iratunkban találtatnak, ’s különbben is a Nyelvünkkel sem, mi közök nintsen, mint például ezeknek r BUcsak, Burnót, Hambár, Kávé, Mecset, Turba , Tzula, Tzuladár, ’s t. al. úgy méltán kételkedhetünk a magyar Eredetükről. Midőn Kollár ezeket irá: ,, Idioma Hungarorum ut ab omnibus Európáé reliquis diveritim est, ita cum Linguis Orientis affinitaem maximam habet, cum Turcica inprimis, fi ingenium utriusque Linii. . . quae & frrutturam Oratiunis spestes. ” akkor valóban kimutatta , hogy ha talán a Török Nyelvet vóltaképen értette (egy Török Nyelvkönyvet közönségessé tévén) a Magyarban meg is tudatlan vala. Mert noha a Kazul és Török Nyelvvel egynéhány Szavakban megegyezünk, melyekkel a közel vagy együtt Lakás, a’ Nyelvünket megajándékozta, de a Grammaticalozix, felettébb különbbözünk tőlök. ALAK régtől fogva nálunk annyit tesz mint Báb, Pupa, Puppe, Kinderdocker kihez képest Alakoknak neveztettek ama fából való felöltözött Moz° gatványok is, mellyek deákul Neurofotra neveztetnek , németül pedig Marionetten , ’s a mellyekkel való Játékot görögül nevezik Neurospahn, németül pedig Marionettenspiel, Puppenspiel. Hogy az Alak Szavunk a Deák Gövem* Szóból ere- L dett.