Sokféle 8. (Győr, 1801)

A Magyar Nyelvet és Szókat illető Jegyzetek

SOKFÉLE VIII. DARAB. idi ’s XVII századbeli Könyveinkben ’s Iratunkban találtatnak, ’s különbben is a Nyelvünkkel sem, mi közök nintsen, mint például ezeknek r BU­csak, Burnót, Hambár, Kávé, Mecset, Turba , Tzula, Tzuladár, ’s t­. al. úgy méltán kételked­hetünk a magyar Eredetükről. Midőn Kollár ezeket irá: ,, Idioma Hungarorum ut ab omni­bus Európáé reliquis diveritim est, ita cum Lin­­guis Orientis affinita­em maximam habet, cum­ Turcica inprimis, fi ingenium utriusque Lin­i­i. .­­ . quae & frrutturam Oratiunis spestes. ” akk­or valóban kimutatta , hogy ha talán a Török Nyel­vet vóltaképen értette (egy Török Nyelvköny­vet közönségessé tévén) a Magyarban m­eg is tu­datlan vala. Mert noha a Kazul és Török Nyelv­vel egynéhány Szavakban megegyezünk, melyek­kel a közel vagy együtt Lakás, a’ Nyelvünket megajándékozta, de a Grammaticalozix, felettébb különbbözünk tőlök. ALAK régtől fogva nálunk annyit tesz mint Báb, Pupa, Puppe, Kinderdocker kihez képest Ala­koknak neveztettek ama fából való felöltözött Moz° gatványok is, mellyek deákul Neurofotra nevez­tetnek , németül pedig Marionetten , ’s a mellyek­­kel való Játékot görögül nevezik Neurospa­hn, németül pedig Marionettenspiel, Puppenspiel. Hogy az Alak Szavunk a Deák Gövem* Szóból ere- L dett.

Next