Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

2 incsési tömegre­ világosító politikai kulturális feladatok megold­ásától függetlenül és azoktól elválasztva próbálják megoldani. Vivrtsi párti szerveiinek egy bot­­hatáb­o­­r:4b­m villá­gfcns'aji leszögezték és utasí­tásokat adtak a pártbizottságok, párt­­vezetőségek és aíaipsztereventek számára hogy a Párt legjászségels növekedésiét ,­ép­pen a m­agy országépít­ő líletadat­aikba­ l­ kívülit legjobb pártonkív­­ü­li dolgozóik, munkások, dolgozó para­szk­oik és értel­miségiek, díjaik és ruöik legjobbjainak a párttagság sokadba való bevonásával kell buzztosítatni. Csak ezen az úton ér­hetjük el azt, hogy 'behozzuk elma­radó suliikat, ami 'klülön­ Dzsein falusi párt­­sz'em­ze'tieink tag- és 'taigijjelölti felveMli munkájában, továbbá ailitiaillában az if­júság, a nők, az olyan fontos ipari munkások, mint az építőm­unkáso­k, a bányászok, az értelmiségiek legjobb­jainak a Pártba való bevonása terén m­i­ndezidei­g tap­aszta­lk­otnk. — Egy további ok, amely közíró ját­szolt egy sor pártszervezetünknél a fog­ás tagjaitöltiPeli vételi munka elmaradá­sában, éppen a t­agjellölt fokozat beve­­skedés ennelk meg nem értéséből ered. Az történt, hoigy pártifunnkicionáriusaim­i­k egy része csak fallig wntel­te meg az ugye­­etűzési kongresszus idevonatkozó ha­tározatát. Azt megértettek ezek az eliv­­társaimík, hogy tuent "Itehet válogatás nélkü­" derüre eborura mendientót fel­­vet­­nni a Pártba, h­a azt me­m értették meg, hogy igenis erősíteni kell a Párt sorait azokból, akik kérik a Pártba való felvételüket, kifogás alá semmi te­kintetben nem esnek. ■— elfogad­­ják­ a Párt politikáját, akik ennek a termelésben kiváló teljesítménye az áll­ammal szembeni példás k­öte­­lesség-tel­jesí­tése­, a dolgozók közti felvilágosító munkával kifejezést adnak. ■— Ne zárjuk szűk csigahéjba a Pár­­íírt sehol a tag- és 'tagliftPöl­tfeltétel tekintetében sem, h­anem folyt­­assuk a harcot sok 'szervezetüinkben még meg­levő, a Párt egészséges növekedését gátló in zlektáns politika, élten. — Beszélnem kelll a szervezeti ve­­rtet­és trum­ikáljában mutatk­kozó néhány kirívó hiányosság,oil is. A szervezési mimika általában wresze elmarad a Párt politikai m­unkájának színim nedűt cd Lehetetlen a Párt harcát is sikerrel vin­ni, h­a a tömegek­­ között végzendő po­­litikai munkától­ elvál­a­sztva végezzük a­­ szervezési feladatokat, vagy külön­­ö­sen, ha csupán a szervezést sa­ akarjuk beteljesíteni a poli­ikai munkát. .— A Központi Vezetőség osszltáliyaii­­p.aik — el­sősorban­ a Párt és tömegszer­­vezetek osztályainak — nem megfelelő munkájára vezettető vissz­a, hogy párt­­bizotságaink egy része a különböző fel­adatokat, gyakran a­ politikai felvilá­gosító munka elhanya­golásával], csupán szerv­ez­éssiel akarják imipgolatni. Ez oda vezet, hogy megyei bizot­tságainnik a kü­lönböző falusi kampányokban gyakran a helyi viszonyokat nem ismerő egy­kori napra mozg­ós­ító­ ht. városi aktáváik­­kal akarják a feladatokat megoldni. Hegyesebb, ha arra veszik az irányt m­­egyei és juhássi pártbizottságaink, hogy a falusi pártszervezeteik titkárai­nak é­s vezető­»égeinek megadva­­ a szük­séges segítségeit, mindeneik előtt helyi pártszervezetük saját erejére túlmiaisz­­kedva cuM’jáik meg a feladatokat. — További nagy hiba munkánkban, hogy az ut­asítások tömegét adjuk ki pártbirMtságainak és Végső fokon alap­­szervez­etein­k felé anélkül, hogy­­a vég­­r­eh­aju­láshoz szükséges támogatást, a megfelelő instrukciókat, a hasznos tapaszt­alh­atókart ikefllő intértékben párt­szervezeteink és pártaktíváiinfk rendel­kezésére bocsájtanának a feladatok megoldásának megkönnyíttése érde­ké­­ben. Járási pártbizottságoknál gyakori, hogy 'a falusi alap,szervezeti vezetőségek sz­é­tevéiben, telefonon kiadót utasí­tásokká' de­ fóznak, amelyekben csak az elvégzendő feladat van megjelölve. Csak az esetek 'kisebbségében tapasztal­juk azt in t­üh­eimias, de mind ennek elő tt­ hálás m­uinkát, amikor megfelelő taná­csokkal 'és segítséggel' rávezetik a fa­lusi vezetőséget saját feladatának ön­­önálló és helyes elvégzésére. — A pártm­unka minőségét kell mindenekelőtt megjavítani. fliesen fel kell vennünk a harcot to­vábbá a pártm­unkában helyennként elég gyakran megmutatkozó bürokratikus, hivatalnok szemrenmmel szemben. Az utóbbi idlőlktben fokoztuk a központitól a pártszervezeteikhez valló kiiutazásokat. A központból megjelentő elvtársik azo­nban nagyon ritkán közlik észb­e­­vé­eleiket és véleményüket a megláto­gatott pártbizottság,ozekart. Sokszor úgy n­éz ki valahogy a dolog­, mintha nekik nem a jó kezdeményezések bátorítása és kifejlesztése, nem a hibák megaka­dályozása, hanem csupán az elkövetett hibák számbavétele lenne a feladatuk. Igen jellemző még, az is, hogy a Köz­ponti Vezetőség osztályainak munka­társai arány­ilag legkevésbé ismerik a budapesti pártszervezeteink munkáját. Majdnem kivétel nélkül hasonlító a­ helyzet a megyénél is. A megyei pártbi­zottságok viszonylag kevesebbel foglal­koznak a megye székhely­én lévő párt­szervezetek munkájával. Mégis a kér­dés nem­­ teljesen­ azonos, mert míg budapesti­­ pártszervezet­ein­k kétségtele­nül egész Pártunk 'legfejlettebb és leg­erősebb p’árt's­zerveztei, addig az esetek többségében a megyeszékhelyi párt­szervezeteik viszonylag rosszabbul, gyengébben dolgozó­­ pártszervezetei közé tartoznak­­ és elhanyagolásuk ká­rosan és súlyosan h­at ki a megyék dol­gozóinak­­ és pártszervezeteinek álltal­­á­­nos politikai fejlődésére. — Sztáilin elvt­árs azt mondotta, hogy h­a a helyes politikai vonal ki nem dolgozva, ha a helyes hatlák­oztatások megvannak,, a­k­kor a Párt politikájának megvalósítása a szervezési munkán­ múlik. Javítsuk tehát a szervezeti veze­tés, általában a szervezési munka színvonalát, minőségét és ezzel is segítsük Pártunk helyes, az egésé ■ munkásosztály, a mlagyi­ir dolgozó nép túlnyomó többsége által elfo­gadott és támogatott politikájának sikeres megvalósítását. Igyekezzünk ezen a i­léren is megközelí­teni dicső p­éldai képjün­ket, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját. Ezután Kozma Lajosné (iMindszent) egyénileg dolgozó parasztasszony szó­­lall­t fel, majd a Csehszlovák Ko­mmu­­nist­a Párt üdvözleteit William Siroky tí­vtárs, miniszterelnökhelyettes, kül­ügyminiszter, a­ Csehszlovák Kommu­nista Párt politikai Biztotságának tagja tollmácsoll­a­ fenntartására. Jellemző, amit az Egyesült Államok hadigazdaságának vezetője, Wilson ámídott: ,,Vég­eredményben a hadiipar termelésé­nek csökkennie kell, ha nem lesz háború és hogy akkor mi történik, azt nem szeretném látni, egyáltalán nem is szeretnék jelen lenni.“ így vélekedik Wilson úr. Az imperialista országokban hadigazdálkodásra való áttérés tel­­­jesen eltorzítja a termelést és a dolgozók életszínvonala mindenütt igen gyors ütemben romjl­ik. Az Egyesült Államokban a földműve­lésügyi minisztérium hiat, a koreai háború közlése szó­kitörésétől ez év június 15-ig a mezőgazdasági cikkek ára 25 százalékkal emelke­­dett Kanadában a helyzet a szé­pítő hivatalos megélhetési index 10 százalékkal nőtt. Angliából na­pról - napra érkeznek hírek a fogyasztási cikkek áremelkedéséről, Franciaor­szágban az élelmiszerárak 1950 fo­­lyamán hivatalos adatok szerint is 18 százalékkal emelkedtek. japán kormány január 1-én az élel­­­miszerek árát 8,5 százalékkal emel­te, de a legfontosabb tömegélelme­­zési cikk, a rizs­ 15 százalékkal drágult. Az életszínvonal csökkenté­se természetesen a munkásság ellen­állásába ütközik. A hadigazdálko­dásra áttérés következtében erősö­dik az osztályharc az imperialista országokban, ez akadályozza az im­perialistákat a háborús terveik meg­valósításában. Az imperialista országok ma gaz­dasági háborút folytatnak a szo­cializmus útján haladó országok el­len. Az Egyesült Államok és csatló­sai blokádgyűrűvel akarják körül­venni a Szovjetuniót és a népi de­mokratikus országokat, hogy ezek ne kaphassanak fontos nyersanya­gokat a kapitalista világból. Ily mó­­don szeretnék zavarni a Szocia­lizmus építését. Az amerikai ügynö­kök ezrei hemzsegnek Nyugat- Európában, akik összevásárolják az árakat, hogy ne maradjon eladni való a Szovjetunió és a népi demo­kráciák felé. De akárhogyan eről­ködnek, Truma­n él, és zsold­osaik, ez az ellenünk irányuló gazdasági háború csúfos kudarcba fog fullad­ni. Hiszen a béketábor országai 800 millió embertartalékkal és olyan, gazdasági területtel­ rendel­keznek, amely Berlintől Kantonig terjed, ezek az országok olyan állam és olyan ipari hatalom köré csopor­tosulnak, mint­ a Szovjetunió és béke­tábor országai szorosan együtt­a működnek a kölcsönös segítség j­e­gyében. Az Októberi Forradalmat követő években is kísérleteztek az impe­rialisták a blokádi eszközével ésni­­s vereséget szevedtek, pedig akkor a szovjet hatalom még fiatal, gazda­ságilag gyenge volt és egyedül állta és verte vissza a gazdasági i­titu­­dást.. Mennyivel könnyebb a m­i helyzetünk, akik nem vagyunk egyedül, akik a Szovjetunió leljes támogatását élvezzük, akik ismer­jük és érezzük Sztálin elvtá­­r támo­gatását, akik szorosan együ­­tműkö­­dü­nk a baráti népi demokráciáidal. De tudatában kell leírnunk annak, hogy gazdasági háború foly.k. elle­nünk és a támadás vts.­­oi trzsére meg kell feszíteni erőnket. Ha az imperialisták nem adnak gépeket — megcsináljuk magunk, ha nem ad­nak vegyszereket —, elkészítjük magunk, — ha nem adnak nyers­anyagot — gondoskodunk arról, hogy saját termékeink pótolják azo­kat. De ezenkívül takarékoskodnunk is kell, különösen azokkal­ az anya­gokkal, amelyekből behozatalra szo­rulunk és nem kétséges, hogy népi demokráciánk — Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével — ezen az erő­próbán is győzelmesen állja meg a helyét. Az elnöklő Apró Antal elvtárs ezután bejelentette, hogy a román küldöttség vezetője, elv­társ akar beszólni a Chisinersschi kongres­­­szushoz. Nagy taps fogadta a mik­rofonhoz lépő Ioszif Chisnervschit, a Román Munkáspárt Köz­ponti Veze­tőségének titkárát és Miron Constan­­tinescut, Párt Politikai Bizottságá­nak tagját. A­ magyarországi délszlávok üdvözlete A magyarországi délszlávok üd­vözletét Kaszapovics András elvtárs baranya megyei küldött, Kossuth­­díjas dolgozó paraszt, országgyűlési képviselő adta át a kongresszusnak. A magyarországi nemzetiségek jes egyenjogúságát mutatja az jel­is, hogy a felszólaló nyelvén mondta el.beszédét anya­utalt arra, hogy a baranyamegyei délszlávok békésen és szabadon, a legnagyobb barátságban élnek a magyar dolgozó néppel. Ugyanúgy kaptak földet, mint magyar testvé­reik, ugyanazon jogaik gyermekeik anyanyelvükön vannak, tanul­nak iskoláikban, vannak kultúrott­­honaik, kultúrcsoportjaik, amelyek déllszláv nyelven adják elő műsoru­kat. A délszláv dolgozók mindenből úgy részesülnek, mint magyar test­véreik. Baranya megyében 32 dél­szláv község közül­ 15 községben van termelőszövetkezeti csoport. Ezután a Tito-fasiszták elleni harcról beszélt. — Nagyon jól tudjuk­ — mon­dotta —, hogy a délsz­lávoknak leg­elvetemültebb ellensége a gonosz Tito és aljas bandája. Tito üldözi a jugoszláv népet, de — ha módja lenne — bennünket, délszlávokat is ugyanúgy üldözne, mert gyűlöli munkásokat, gyűlöli a népiét, gyű­­­löli a délt szlávokat. A kongresszus Kaszapovics And­rás elvtárs beszédét hosszantartó lelkes tapssal fogadta. Háy László elvtárs az imperialisták gazdasági háborújáról Háy László elvtárs, külkereske­delmi miniszterhelyettes felszólalá­­sában adatokkal bizonyította, hogy az imperialista országok ütemben áttolják gazdaságukat gyors a­ hadigazdaság vágányára. A szo­cializmus útján haladó országok gazdasági tervei abból az elgondo­lásból indulnak ki, hogy sikerül megvédeni a békét Ezzel szemben az imperialista országok vezetőinek gazdasági elgondolásai arra épülnek föl, hogy háború lesz és aggodalom­mal gondolnak a békés állapot SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 1. Ch­isinevsch­i elvtárs: A román dolgosok úgy örülnek a magyar nép eredményeinek, mint a sajátjuknak Chisinevschi elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége testvéri üdvözletét adta át a Ma­gyar Dolgozók Pártja kongresszu­sának. A román dolgozóik úgy örülnek a magyar eredményeknek, mint a sajátjuknak —mondotta. — A testvéri román-magyar barátság a világ békefrontjának, amelynek élén a Szovjetunió halad, jelentős ténye­­zője. Az, hogy a kongresszuson testvéri pártok ennyi küldötte jelent­­ meg, a proletárszolidarítás nagy­szerű megnyilvánulása. A továbbiakban ismertette a ro­mán népgazdaság fejlődését. kommunizmus nagyszabású építke­­­zéseinek kibontakozása a Szovjet­unióban, valamint a népi demokra­tikus országok széleskörű tevékeny­sége a szocializmus építésében, szocialista front országai békeaka­­­ratának világos bizonyítékai. Ez a békeakarat egybekovácsolódott a Sztálin elvtárs felbecsülhetetlen a Rövid szünet után elvtárs, a Budapesti másodtitkára vette át a elnöklést. Elsőnek Németh Károly elvtárs, zalamegyei pártbizotság ágit. prop. a titkára szólalt­ fel. Pártunk megnö­vekedett befolyásáról szólva a me­gyében, rámutatott a hibákra is. Nem folyik elég éles harc a kulák­­ság ellen. Ennek egyik oka az elméleti munka elhanyagolása. A pá­rtfunkcionáriusok és párttagok legfokozott­abb éberséggel az impe­rialista háborús provokátorok gyil­kos támadó politikájával szemben, az amerikai és angol imperializmus különféle lakájainak , mint Tito fasiszta klikkjének, vagy az athéni és ankarai fasiszta kormányoknak mesterkedéseivel szemben. A ma­gyar népnek, a román népnek, akár a több­i békeszerető népek szilárd elhatározása, hogy a béke erőinek világfrontjában­­— élen a Szovjet­unóval —■, ezentúl is tevékenyen részt vesz a béke megőrzésének ne­mes művében. Chisinevischi elvtárs, a Párt, Rákosi elvtárs, Sz­tálin elv­­társ és a magy­ar–román­ barátság éltetésével fejezte be beszédét. Chisinevschi elvtárs beszédét Constantinescu elvtárs tolmácsolta magyar nyelven. A beszédet a kon­gresszus lelkes tapssal és ünneplés­sel fogadta. lenc ilyen „jó kulákot“ kellett eltá­volítani a lenti járási termelőszövet­kezetekből. Hiba, hogy a nemzet­közi kérdések megmagyarázása nem foglal el kellő helyet az agitá­­cióban. Pedig a megye dolgozói lel­kesen támogatják a békeharcot. Sztálin elvtárs nyilatkozata felbe­csülhetetlen segítséget nyújtott a népnevelők számára. Amikor a zala­megyei Szentmihály községben nyilatkozatot ismertették, az egész a község dolgozó parasztsága, kétszáz család, kétezer katcasztrális hold földdel,termelőszövetkezeti község lett. Balogh Ferenc elvtárs a Győri Fonoda sztahanovistája a munkaerő vándorlás megakadályozásánál elért eredményekkel foglalkozott, majd bejelentette, hogy az üzem dolgozói­nak 103 százalékos átlagteljes­ít­é­­nye a kongresszusi versenyben 136 százalékra emelkedett. Az üzem dol­gozóinak háromnegyed része dolgo­zó nő, akik mind a múlt esztendő­­benn, mind a mostani feszített terv­évben bebizonyították, hogy olyan termelési eredményt tudnak elérni, amelyi­ekett sokszor a férfidolgozók sem érnek el. Hiányolja azonban, hogy az üzemben szinte alig lehet látni a műszaki vezetésben dolgozókat. A pártszervezet és női a vállalatvezetőség arra hogy a versenyben kitűnt törekszik, dolgozó nőkkel többet fogllakozzék és ezek szakmai és politikai nevelésével elérje, hogy műszaki vonalon minél több úőj vezető legyen az üzemben. nyilatkozata seg­ítség­et nyújtott a népnevelők számára Nagy Mária­­ nem tanulmányozzák elég alaposan Pártbizottság nagy tanítóink írásait. A pártszer­vezetek munkájában a pártoktatás nem foglalja el azt a helyet, amely joggal megilleti. Ezért beszélnek a megyében „szorzószámos“, „köz­­igazgatási“, „jó“, „rossz“ kulákról, vagy „tönkrement“ kulákról. A helytelen politika az oka annak, hogy a fenti járásban több kulák bekerült a termelőszövetkezeti csoportokba. Néhány hét alatt ki~ Nagy taps fogadta a Bolgár Kom­munista Párt képviselőjének, Rajka Damijanov elvtársnak, miniszterel­nökhelyettesnek, a Párt Politikai Bizottsága tagjának felszólalását, aki a Bolgár Kommunista Párt Köz­­p­onti Bizottsága és Vikor Cservenko elvtárs főtitkár legforróbb üdvözle­tét adta át. — A vér — mondotta — amelyet a magyarok és bolgárok közösen ontottak a hitlerista Németország ellen vívott harcban, örökre megpe­csételte a bolgár és a magyar nép testvéri barátságát. Az amerikai és angol imperialisták és a Tito-fasisz­ták veszedelmes ügynökségei — a Rajk Lászlók és Trajcso Rosztovok megsemmisítéséért folytatott harc­ban kifejtett közös erőfeszítés még jobban megszilárdította ezt a szo­ros barátságot. — A Magyar Dolgozók Pártja és a Bolgár Kommunista Párt népeik létérdekeit védelmezik. Céljaik kö­zösek és közös az igyekezetük is, hogy megvédjék a békét és berakják a szocializmus alapjait. E pártok ve­zetésével országaink szilárdan és­ megingathatatlanul állnak a béke és­ demokrácia hatalmas táborában, amelyet a nagy Szovjetunió és láng­eszű vezére vezet. — Nem kétséges, hogy a bolgár és a magyar nép harcos élcsapatuk vezetésével és szoros barátságban valamennyi békeszerető néppel, élü-Fehér László elvtárs ózdi üzemi párttitkár, az ózdi üzemi pártszer­vezet munkájában jelentkező ered­ményekről és hibákróll beszélt. Amikor Ózd a mal esztendőben nem tudta megszerezni az élüzem­­jelvényt, az üzemi pártszervezet ar­­ra törekedett, hogy a termelésben mindinkább betöltse feladatát. Megjavították a pártmunkát, az együttműködést a vállalatvezetővel és az üzemi bizottsággal, többet kön a szovjet néppel. Sztálin elvtárs bölcs útmutatása szerint harcolnak a békéért: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe ve­szik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A bolgár küldött beszédét több­ször szakította félbe lelkes taps. A kongresszusi küldöttek melegen üd­vözölték a bolgár és magyar nép megbonthatatlan barátságát, foglalkoztak a műszakiakkal, mint azelőtt. Elérték, hogy a műszaki ér­telmiség a kongresszusi felajánlá­soknál előkészítette azt, hogy az egyik üzem biztosítsa a másiknak az anyagot. Megindították a sztahano­visták szakmai és politikai képzését. A pártbizottság tagjai most már idejük nagy részét az üzemben töl­tik, így jobban tudják ellenőrizni, az oktatási munkát, megjavult a dolgozókhoz való viszonyuk. l­tamjaisov elvtárs: A Magyar Dolgosok Pártja és a Bolgár Kommunista Párt népeik létérdekeit védelmezik Az ózdi üzemi pártszervezetek munkája a termelés frontján

Next