Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
2 incsési tömegre világosító politikai kulturális feladatok megoldásától függetlenül és azoktól elválasztva próbálják megoldani. Vivrtsi párti szerveiinek egy bothatábor:4bm villágfcns'aji leszögezték és utasításokat adtak a pártbizottságok, pártvezetőségek és aíaipsztereventek számára hogy a Párt legjászségels növekedésiét ,éppen a magy országépítő líletadataikba l kívülit legjobb pártonkívüli dolgozóik, munkások, dolgozó paraszkoik és értelmiségiek, díjaik és ruöik legjobbjainak a párttagság sokadba való bevonásával kell buzztosítatni. Csak ezen az úton érhetjük el azt, hogy 'behozzuk elmaradó suliikat, ami 'klülön Dzsein falusi pártsz'emze'tieink tag- és 'taigijjelölti felveMli munkájában, továbbá ailitiaillában az ifjúság, a nők, az olyan fontos ipari munkások, mint az építőmunkások, a bányászok, az értelmiségiek legjobbjainak a Pártba való bevonása terén mindezideig tapasztalkotnk. — Egy további ok, amely közíró játszolt egy sor pártszervezetünknél a fogás tagjaitöltiPeli vételi munka elmaradásában, éppen a tagjellölt fokozat beveskedés ennelk meg nem értéséből ered. Az történt, hoigy pártifunnkicionáriusaimik egy része csak fallig wntelte meg az ugyeetűzési kongresszus idevonatkozó határozatát. Azt megértettek ezek az elivtársaimík, hogy tuent "Itehet válogatás nélkü" derüre eborura mendientót felvetnni a Pártba, ha azt mem értették meg, hogy igenis erősíteni kell a Párt sorait azokból, akik kérik a Pártba való felvételüket, kifogás alá semmi tekintetben nem esnek. ■— elfogadják a Párt politikáját, akik ennek a termelésben kiváló teljesítménye az állammal szembeni példás kötelesség-teljesítése, a dolgozók közti felvilágosító munkával kifejezést adnak. ■— Ne zárjuk szűk csigahéjba a Páríírt sehol a tag- és 'tagliftPöltfeltétel tekintetében sem, hanem folytassuk a harcot sok 'szervezetüinkben még meglevő, a Párt egészséges növekedését gátló in zlektáns politika, élten. — Beszélnem kelll a szervezeti vertetés trumikáljában mutatkkozó néhány kirívó hiányosság,oil is. A szervezési mimika általában wresze elmarad a Párt politikai munkájának színim nedűt cd Lehetetlen a Párt harcát is sikerrel vinni, ha a tömegek között végzendő politikai munkától elválasztva végezzük a szervezési feladatokat, vagy különösen, ha csupán a szervezést sa akarjuk beteljesíteni a poliikai munkát. .— A Központi Vezetőség osszltáliyaiip.aik — elsősorban a Párt és tömegszervezetek osztályainak — nem megfelelő munkájára vezettető vissza, hogy pártbizotságaink egy része a különböző feladatokat, gyakran a politikai felvilágosító munka elhanyagolásával], csupán szervezéssiel akarják imipgolatni. Ez oda vezet, hogy megyei bizottságainnik a különböző falusi kampányokban gyakran a helyi viszonyokat nem ismerő egykori napra mozgósító ht. városi aktáváikkal akarják a feladatokat megoldni. Hegyesebb, ha arra veszik az irányt megyei és juhássi pártbizottságaink, hogy a falusi pártszervezeteik titkárainak és vezető»égeinek megadva a szükséges segítségeit, mindeneik előtt helyi pártszervezetük saját erejére túlmiaiszkedva cuM’jáik meg a feladatokat. — További nagy hiba munkánkban, hogy az utasítások tömegét adjuk ki pártbirMtságainak és Végső fokon alapszervezeteink felé anélkül, hogya végrehajuláshoz szükséges támogatást, a megfelelő instrukciókat, a hasznos tapasztalhatókart ikefllő intértékben pártszervezeteink és pártaktíváiinfk rendelkezésére bocsájtanának a feladatok megoldásának megkönnyíttése érdekében. Járási pártbizottságoknál gyakori, hogy 'a falusi alap,szervezeti vezetőségek szétevéiben, telefonon kiadót utasításokká' de fóznak, amelyekben csak az elvégzendő feladat van megjelölve. Csak az esetek 'kisebbségében tapasztaljuk azt in tüheimias, de mind ennek elő tt hálás muinkát, amikor megfelelő tanácsokkal 'és segítséggel' rávezetik a falusi vezetőséget saját feladatának önönálló és helyes elvégzésére. — A pártmunka minőségét kell mindenekelőtt megjavítani. fliesen fel kell vennünk a harcot továbbá a pártmunkában helyennként elég gyakran megmutatkozó bürokratikus, hivatalnok szemrenmmel szemben. Az utóbbi idlőlktben fokoztuk a központitól a pártszervezeteikhez valló kiiutazásokat. A központból megjelentő elvtársik azonban nagyon ritkán közlik észbevéeleiket és véleményüket a meglátogatott pártbizottság,ozekart. Sokszor úgy néz ki valahogy a dolog, mintha nekik nem a jó kezdeményezések bátorítása és kifejlesztése, nem a hibák megakadályozása, hanem csupán az elkövetett hibák számbavétele lenne a feladatuk. Igen jellemző még, az is, hogy a Központi Vezetőség osztályainak munkatársai arányilag legkevésbé ismerik a budapesti pártszervezeteink munkáját. Majdnem kivétel nélkül hasonlító a helyzet a megyénél is. A megyei pártbizottságok viszonylag kevesebbel foglalkoznak a megye székhelyén lévő pártszervezetek munkájával. Mégis a kérdés nem teljesen azonos, mert míg budapesti pártszervezeteink kétségtelenül egész Pártunk 'legfejlettebb és legerősebb p’árt'szerveztei, addig az esetek többségében a megyeszékhelyi pártszervezeteik viszonylag rosszabbul, gyengébben dolgozó pártszervezetei közé tartoznak és elhanyagolásuk károsan és súlyosan hat ki a megyék dolgozóinak és pártszervezeteinek álltalános politikai fejlődésére. — Sztáilin elvtárs azt mondotta, hogy ha a helyes politikai vonal ki nem dolgozva, ha a helyes hatlákoztatások megvannak,, akkor a Párt politikájának megvalósítása a szervezési munkán múlik. Javítsuk tehát a szervezeti vezetés, általában a szervezési munka színvonalát, minőségét és ezzel is segítsük Pártunk helyes, az egésé ■ munkásosztály, a mlagyiir dolgozó nép túlnyomó többsége által elfogadott és támogatott politikájának sikeres megvalósítását. Igyekezzünk ezen a iléren is megközelíteni dicső példai képjünket, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját. Ezután Kozma Lajosné (iMindszent) egyénileg dolgozó parasztasszony szólallt fel, majd a Csehszlovák Kommunista Párt üdvözleteit William Siroky tívtárs, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, a Csehszlovák Kommunista Párt politikai Biztotságának tagja tollmácsolla fenntartására. Jellemző, amit az Egyesült Államok hadigazdaságának vezetője, Wilson ámídott: ,,Végeredményben a hadiipar termelésének csökkennie kell, ha nem lesz háború és hogy akkor mi történik, azt nem szeretném látni, egyáltalán nem is szeretnék jelen lenni.“ így vélekedik Wilson úr. Az imperialista országokban hadigazdálkodásra való áttérés teljesen eltorzítja a termelést és a dolgozók életszínvonala mindenütt igen gyors ütemben romjlik. Az Egyesült Államokban a földművelésügyi minisztérium hiat, a koreai háború közlése szókitörésétől ez év június 15-ig a mezőgazdasági cikkek ára 25 százalékkal emelkedett Kanadában a helyzet a szépítő hivatalos megélhetési index 10 százalékkal nőtt. Angliából napról - napra érkeznek hírek a fogyasztási cikkek áremelkedéséről, Franciaországban az élelmiszerárak 1950 folyamán hivatalos adatok szerint is 18 százalékkal emelkedtek. japán kormány január 1-én az élelmiszerek árát 8,5 százalékkal emelte, de a legfontosabb tömegélelmezési cikk, a rizs 15 százalékkal drágult. Az életszínvonal csökkentése természetesen a munkásság ellenállásába ütközik. A hadigazdálkodásra áttérés következtében erősödik az osztályharc az imperialista országokban, ez akadályozza az imperialistákat a háborús terveik megvalósításában. Az imperialista országok ma gazdasági háborút folytatnak a szocializmus útján haladó országok ellen. Az Egyesült Államok és csatlósai blokádgyűrűvel akarják körülvenni a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, hogy ezek ne kaphassanak fontos nyersanyagokat a kapitalista világból. Ily módon szeretnék zavarni a Szocializmus építését. Az amerikai ügynökök ezrei hemzsegnek Nyugat- Európában, akik összevásárolják az árakat, hogy ne maradjon eladni való a Szovjetunió és a népi demokráciák felé. De akárhogyan erőlködnek, Truman él, és zsoldosaik, ez az ellenünk irányuló gazdasági háború csúfos kudarcba fog fulladni. Hiszen a béketábor országai 800 millió embertartalékkal és olyan, gazdasági területtel rendelkeznek, amely Berlintől Kantonig terjed, ezek az országok olyan állam és olyan ipari hatalom köré csoportosulnak, mint a Szovjetunió és béketábor országai szorosan együtta működnek a kölcsönös segítség jegyében. Az Októberi Forradalmat követő években is kísérleteztek az imperialisták a blokádi eszközével ésnis vereséget szevedtek, pedig akkor a szovjet hatalom még fiatal, gazdaságilag gyenge volt és egyedül állta és verte vissza a gazdasági ititudást.. Mennyivel könnyebb a mi helyzetünk, akik nem vagyunk egyedül, akik a Szovjetunió leljes támogatását élvezzük, akik ismerjük és érezzük Sztálin elvtár támogatását, akik szorosan együtműködünk a baráti népi demokráciáidal. De tudatában kell leírnunk annak, hogy gazdasági háború foly.k. ellenünk és a támadás vts.oi trzsére meg kell feszíteni erőnket. Ha az imperialisták nem adnak gépeket — megcsináljuk magunk, ha nem adnak vegyszereket —, elkészítjük magunk, — ha nem adnak nyersanyagot — gondoskodunk arról, hogy saját termékeink pótolják azokat. De ezenkívül takarékoskodnunk is kell, különösen azokkal az anyagokkal, amelyekből behozatalra szorulunk és nem kétséges, hogy népi demokráciánk — Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével — ezen az erőpróbán is győzelmesen állja meg a helyét. Az elnöklő Apró Antal elvtárs ezután bejelentette, hogy a román küldöttség vezetője, elvtárs akar beszólni a Chisinersschi kongresszushoz. Nagy taps fogadta a mikrofonhoz lépő Ioszif Chisnervschit, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkárát és Miron Constantinescut, Párt Politikai Bizottságának tagját. A magyarországi délszlávok üdvözlete A magyarországi délszlávok üdvözletét Kaszapovics András elvtárs baranya megyei küldött, Kossuthdíjas dolgozó paraszt, országgyűlési képviselő adta át a kongresszusnak. A magyarországi nemzetiségek jes egyenjogúságát mutatja az jelis, hogy a felszólaló nyelvén mondta el.beszédét anyautalt arra, hogy a baranyamegyei délszlávok békésen és szabadon, a legnagyobb barátságban élnek a magyar dolgozó néppel. Ugyanúgy kaptak földet, mint magyar testvéreik, ugyanazon jogaik gyermekeik anyanyelvükön vannak, tanulnak iskoláikban, vannak kultúrotthonaik, kultúrcsoportjaik, amelyek déllszláv nyelven adják elő műsorukat. A délszláv dolgozók mindenből úgy részesülnek, mint magyar testvéreik. Baranya megyében 32 délszláv község közül 15 községben van termelőszövetkezeti csoport. Ezután a Tito-fasiszták elleni harcról beszélt. — Nagyon jól tudjuk — mondotta —, hogy a délszlávoknak legelvetemültebb ellensége a gonosz Tito és aljas bandája. Tito üldözi a jugoszláv népet, de — ha módja lenne — bennünket, délszlávokat is ugyanúgy üldözne, mert gyűlöli munkásokat, gyűlöli a népiét, gyűlöli a délt szlávokat. A kongresszus Kaszapovics András elvtárs beszédét hosszantartó lelkes tapssal fogadta. Háy László elvtárs az imperialisták gazdasági háborújáról Háy László elvtárs, külkereskedelmi miniszterhelyettes felszólalásában adatokkal bizonyította, hogy az imperialista országok ütemben áttolják gazdaságukat gyors a hadigazdaság vágányára. A szocializmus útján haladó országok gazdasági tervei abból az elgondolásból indulnak ki, hogy sikerül megvédeni a békét Ezzel szemben az imperialista országok vezetőinek gazdasági elgondolásai arra épülnek föl, hogy háború lesz és aggodalommal gondolnak a békés állapot SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 1. Chisinevschi elvtárs: A román dolgosok úgy örülnek a magyar nép eredményeinek, mint a sajátjuknak Chisinevschi elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége testvéri üdvözletét adta át a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusának. A román dolgozóik úgy örülnek a magyar eredményeknek, mint a sajátjuknak —mondotta. — A testvéri román-magyar barátság a világ békefrontjának, amelynek élén a Szovjetunió halad, jelentős tényezője. Az, hogy a kongresszuson testvéri pártok ennyi küldötte jelent meg, a proletárszolidarítás nagyszerű megnyilvánulása. A továbbiakban ismertette a román népgazdaság fejlődését. kommunizmus nagyszabású építkezéseinek kibontakozása a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országok széleskörű tevékenysége a szocializmus építésében, szocialista front országai békeakaratának világos bizonyítékai. Ez a békeakarat egybekovácsolódott a Sztálin elvtárs felbecsülhetetlen a Rövid szünet után elvtárs, a Budapesti másodtitkára vette át a elnöklést. Elsőnek Németh Károly elvtárs, zalamegyei pártbizotság ágit. prop. a titkára szólalt fel. Pártunk megnövekedett befolyásáról szólva a megyében, rámutatott a hibákra is. Nem folyik elég éles harc a kulákság ellen. Ennek egyik oka az elméleti munka elhanyagolása. A pártfunkcionáriusok és párttagok legfokozottabb éberséggel az imperialista háborús provokátorok gyilkos támadó politikájával szemben, az amerikai és angol imperializmus különféle lakájainak , mint Tito fasiszta klikkjének, vagy az athéni és ankarai fasiszta kormányoknak mesterkedéseivel szemben. A magyar népnek, a román népnek, akár a többi békeszerető népek szilárd elhatározása, hogy a béke erőinek világfrontjában— élen a Szovjetunóval —■, ezentúl is tevékenyen részt vesz a béke megőrzésének nemes művében. Chisinevischi elvtárs, a Párt, Rákosi elvtárs, Sztálin elvtárs és a magyar–román barátság éltetésével fejezte be beszédét. Chisinevschi elvtárs beszédét Constantinescu elvtárs tolmácsolta magyar nyelven. A beszédet a kongresszus lelkes tapssal és ünnepléssel fogadta. lenc ilyen „jó kulákot“ kellett eltávolítani a lenti járási termelőszövetkezetekből. Hiba, hogy a nemzetközi kérdések megmagyarázása nem foglal el kellő helyet az agitációban. Pedig a megye dolgozói lelkesen támogatják a békeharcot. Sztálin elvtárs nyilatkozata felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a népnevelők számára. Amikor a zalamegyei Szentmihály községben nyilatkozatot ismertették, az egész a község dolgozó parasztsága, kétszáz család, kétezer katcasztrális hold földdel,termelőszövetkezeti község lett. Balogh Ferenc elvtárs a Győri Fonoda sztahanovistája a munkaerő vándorlás megakadályozásánál elért eredményekkel foglalkozott, majd bejelentette, hogy az üzem dolgozóinak 103 százalékos átlagteljesíténye a kongresszusi versenyben 136 százalékra emelkedett. Az üzem dolgozóinak háromnegyed része dolgozó nő, akik mind a múlt esztendőbenn, mind a mostani feszített tervévben bebizonyították, hogy olyan termelési eredményt tudnak elérni, amelyiekett sokszor a férfidolgozók sem érnek el. Hiányolja azonban, hogy az üzemben szinte alig lehet látni a műszaki vezetésben dolgozókat. A pártszervezet és női a vállalatvezetőség arra hogy a versenyben kitűnt törekszik, dolgozó nőkkel többet fogllakozzék és ezek szakmai és politikai nevelésével elérje, hogy műszaki vonalon minél több úőj vezető legyen az üzemben. nyilatkozata segítséget nyújtott a népnevelők számára Nagy Mária nem tanulmányozzák elég alaposan Pártbizottság nagy tanítóink írásait. A pártszervezetek munkájában a pártoktatás nem foglalja el azt a helyet, amely joggal megilleti. Ezért beszélnek a megyében „szorzószámos“, „közigazgatási“, „jó“, „rossz“ kulákról, vagy „tönkrement“ kulákról. A helytelen politika az oka annak, hogy a fenti járásban több kulák bekerült a termelőszövetkezeti csoportokba. Néhány hét alatt ki~ Nagy taps fogadta a Bolgár Kommunista Párt képviselőjének, Rajka Damijanov elvtársnak, miniszterelnökhelyettesnek, a Párt Politikai Bizottsága tagjának felszólalását, aki a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és Vikor Cservenko elvtárs főtitkár legforróbb üdvözletét adta át. — A vér — mondotta — amelyet a magyarok és bolgárok közösen ontottak a hitlerista Németország ellen vívott harcban, örökre megpecsételte a bolgár és a magyar nép testvéri barátságát. Az amerikai és angol imperialisták és a Tito-fasiszták veszedelmes ügynökségei — a Rajk Lászlók és Trajcso Rosztovok megsemmisítéséért folytatott harcban kifejtett közös erőfeszítés még jobban megszilárdította ezt a szoros barátságot. — A Magyar Dolgozók Pártja és a Bolgár Kommunista Párt népeik létérdekeit védelmezik. Céljaik közösek és közös az igyekezetük is, hogy megvédjék a békét és berakják a szocializmus alapjait. E pártok vezetésével országaink szilárdan és megingathatatlanul állnak a béke és demokrácia hatalmas táborában, amelyet a nagy Szovjetunió és lángeszű vezére vezet. — Nem kétséges, hogy a bolgár és a magyar nép harcos élcsapatuk vezetésével és szoros barátságban valamennyi békeszerető néppel, élü-Fehér László elvtárs ózdi üzemi párttitkár, az ózdi üzemi pártszervezet munkájában jelentkező eredményekről és hibákróll beszélt. Amikor Ózd a mal esztendőben nem tudta megszerezni az élüzemjelvényt, az üzemi pártszervezet arra törekedett, hogy a termelésben mindinkább betöltse feladatát. Megjavították a pártmunkát, az együttműködést a vállalatvezetővel és az üzemi bizottsággal, többet kön a szovjet néppel. Sztálin elvtárs bölcs útmutatása szerint harcolnak a békéért: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A bolgár küldött beszédét többször szakította félbe lelkes taps. A kongresszusi küldöttek melegen üdvözölték a bolgár és magyar nép megbonthatatlan barátságát, foglalkoztak a műszakiakkal, mint azelőtt. Elérték, hogy a műszaki értelmiség a kongresszusi felajánlásoknál előkészítette azt, hogy az egyik üzem biztosítsa a másiknak az anyagot. Megindították a sztahanovisták szakmai és politikai képzését. A pártbizottság tagjai most már idejük nagy részét az üzemben töltik, így jobban tudják ellenőrizni, az oktatási munkát, megjavult a dolgozókhoz való viszonyuk. ltamjaisov elvtárs: A Magyar Dolgosok Pártja és a Bolgár Kommunista Párt népeik létérdekeit védelmezik Az ózdi üzemi pártszervezetek munkája a termelés frontján