Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön II. nyeremény­­sorsolásának harmadik (március 31.) napján kihúzott nyereményeiről 5«. 000 FORINTOTNYERT: 190« 0129 2553 0050 3073 0684 10.000 FORINTOTNYERT: 03­ 53 0745 »48« 0980 1396 0333 154« 01146 21­60 06116 2938 0430 3043 0493 5.000 FORINTOTNYiERT: 0121 0056 04152 0479 0543 0242 0650 0822 0779 084:1 0800 0290 »804 08411 .1027 04-70 11310 06:10 •1373 0364 14)70 0822 4402 0134 11705 0098 1028 048« 11956 0468 1079 0477 3137 0946 2279 0727 2372 06113 2801 0459 2304 02114 3704 0457 2945 0569 2080 0143 3041 0685 3t4G 0563 3172 0333 1­ 000 FORINTOT­­ NYERT (Isoroaiait­iházláisSait): 0023 « 00304 44349 081126 13836 19262 32407 25068 215646 2578a 26548 26934 37961 500 FORINTOT­­ NYERT (ifiok­ozat-stá­zalsalall): 0035 2 00689 0­5986 04689 02076 068311 06926 070«7 07 550 08166 082­85 08339 09156 09770 40477 10648 411889 411938 4­2584 13966 44­587 16199 45272 17853 45976 18549 19394 20457 31029 23074 24037 24157 24014 24477 26014 26476 2657• 27546 30891 34161 300 FORINTOT NYERT: 00447 001166 00204 00239 00333 00404 00443 00589 00595 00762 «1259 01414 01692 02503 02545 02545 02673 02769 02­773 0282­ 02883 03094 03­140 03295 03428 03514 03586 03854 04072 04391 04495 04707 04­815 05084 05167 05239 05340 054127 05826 05990 06040 06­1611 00357 06606 074,32 07219 07259 07337 07577 07697 07794 07859 08067 08306 08323 09094 09139 09452 09158 00234 09369 00457 09348 00563 09707 00728 09874 00908 10039 10056 10168 .10185 10274 10407 ■ 10938 . 10061 .10970 110­23 14468 411334 14560* 14606 10108 12346 12359 42600 42794 1281 1­­1.2952 13444 13604 18643 43684 , 1.3742 43764 13084 14016 14047 14371 14489 148­68 1115064 15498 45310 .15578 15695 15884 15903 1603­2 16076 16090 101154 16548 17535 18091 181100 18352 18439 18454 18748 188­11 19003 19059 10493 19533 19537 19824 10831­­ 19871 20148 20190 201269 20740 20869 20875 20999 211048 2)1102 21449 214«1 21535 21568 2)1617 2)163 1: 21789 2)1706 2­ 18.14 218195 21065 23147 2.2350 23747 22752 22892 22973 23266 23455 23561 23965 24034 24204 24298 24108 24437 24587 24607 24793 24909 24922 2498 [UNK]9 251«0 25213 25264 25496 25637 26­709 25974 26466 265­­1 26532 26732 26775 26831 270114 27019 27240 27360 27684 27847 27841 28056 28372 28512 28568 28905 290­14 29497 29289 29321 29323 29589­­ 30152 30334 ,30.356 30493 30689 30630 30759 34139 31­153 31478 31212 31237 31270 31359 34094 3142­8 3­ 1546 311563 »1609 .3)1614 31615 »1640 31672 3171 317863 34775 Magyar írók és művészek békegyűlése A művészeti Szövetségek Házában pénteken íróink, művészeink békegyű­lésre jöttek össze. A gyűlést Kodály Zoltán, Kossuth- díjas zeneszerző nyitotta meg. Veres Péter, Kossuth-díjas író fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy min­den magyar írónak, művésznek, egyik kezével az új hazát kell építenie, a másikkal a barátok és szövetségesek kezét kell fognia, mert csak így tud­juk megóvni mindnyájunk közös ér­dekét, az építő békét. ,,Mindannyian magunkénak imd­ju és minden erőnkkel támogatjuk a Berk Világtanács berlini határozatát“ - mondotta Szabolcsi Bence, Rossieti díjas zenetörténész. Tolnay Klári, Kossuth-díj­as, a A­­gyar Népköztársaság érdemes művész. Sztálin szavait idézte: „Mi a béke h­vei vagy mik, a békéért harcolunk,­­ készek vagyunk arra, hogy a hóház gyújt­ogat­óinak csapásaira, csapássá feleljünk.“ A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság A­zerbajdzsán a szov­jet hata­­lom évei alatt elmaradott országból élenjáró ipari köztársa­sággá alakult át. Azerbajdzsán egész ipari termelésének 95 száza­lékát olyan üzemek adják, amelye­ket a szovjet hatalom évei alatt építettek, vagy pedig gyökeresen átépítettek. Azerbajdzsán legfőbb kincse az olaj.Ma már azonban az olaj mel­lett nagy gépgyártó ipara is van Azerbajdzsánnak. A szovjet hatalom évei alatt gyö­keresen megváltozott Azerbajdzsán földraja. A köztársaságban gyönyö­rű, rendezett, villannyal ellátott vá­rosok épültek, melyek büszkén hír­detik a nép alkotó erejét. N^agy sikerei vannak a köztár­saságnak a mezőgazdaság terén. A köztársaság kolhoz- és szovhózföldjein több, mint 5 ezer traktor, 600 kombájn és 77 ezer más mezőgazdasági­ gép dolgozik. — Azerbajdzsán mezőgazdaságának legfőbb terménye a gyapot, de emel­lett szépen fejlődik a gyümölcs, a dohánytermelés és selyemhernyó­­tenyészté is. Szüntelenül emelkednek a kolhozok jövedelmei és ez idő sze­rint már százával vannak a köztár­saságban mil­omo­s­ kolhozok. Az utóbbi öt év alatt az azerbajdzsáni gyapottermelő kolhozparasztok jö­vedelme négy-ötszörösen megnöve­­l­kedett. A szovjet hatalom évei alatt Azerbajdzsán felnevelte saját értel­miségét. A forradalom előtt a köz­társaságban mindössze 12 ezer bajdzsáni mérnök volt. Áfa már több ezer azerbajdzsán mérnök van. A forradalom alatt az azerjabdzsán orvosok száma 45 volt, ma pedig 2583. A Azerbajdzsánban az iskolák, tudományos intézetek, főis­­­­kolák, színházak és kultúrházak széles hálózatát teremtették meg. Azerbajdzsánban az 1914—15-ös tanévben például összesen 73 gyer­­­mek tanult, ma pedig a növendékek száma 616 ezer. A forradalom előtt Azerbajdzsánban nem volt egyetlen főiskola sem, ma pedig 98 főiskola és technikum működik. 30 színház, 2550 kultúrpalota és klub, 26 mú­zeum és 1500 könyvtár szolgálja a­­ nép kult­ur­ál­is felemelkedését. Az azerbajdzsán nép büszkesége a tea. Ezt a növényt elsőízben 1932- ben ültették el itt. A teatermeléssel foglalkozó azerbajdzsáni kolhozpar­­asztoknak az első időben szívós harcot kellett folytatniuk a ter­mészet ellen. Az azerbajdzsáni tea­­termelőknek a szovjet tudósok segítségükre siettek és olyan terü­i­­leteket kutattak fel, amelyek alkal­masak e növény termelésére. Az állami gép- és­­ raktárállom­ások segítségével gondosan megmunkál­ták a talajt, az élenjáró agrotech­nikát alkalmazták és hamarosan dús terméseredményeket értek el ott is, ahol nemrégiben lehetetlen­nek tartották ennek a növénynek a termelését. A lenkorani körzet­­,Pravda“-kolhoza például 1950-ben hektáronként átlag 800 kg. tealeve­let szüretelt le. A köztársaságban a teaültetvények területe 1958-ban eléri a 20 ezer hektárt. természetet átalakító szov­jet emberek az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársa­ságot Grúzia után­i ország máso­dik nagy szubtrópikus bázisává vál­toztatják és munkájuk nyomán most éppúgy átalakul a természet, mint ahogy átalakult a szovjet ha­talom évei alatt az azerbajdzsán nép élete. VASÁRNAP, 1951. ABROTIES d. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A kommunisták élenjáró szerepe a termelésben Ha megvizsgálj­uk bármelyik szo­vjet gyár, üzem, vagy kollektíva munkáját, azt látjuk, hogy egész tevékenységét, egész életét egy köz­­pont irányítja. Olyan erő hat rá, mely lelkesíti, összeforrasztja, moz­gósítja az embereket. Ez az erő a Kommunista Párt! A SzK(b)P szervezeti szabályza­ta kimondja, hogy a Párt tagja köteles minden vonalon példamu­tató magatartást tanúsítani. Elsajá­títani munkájának technikáját és állandóan továbbfejleszteni Szak~ képzettségét. A szovjet vállalatok­nál dolgozó kommunistáik mara­déktalanul betartják a szervezeti szabályzatnak ezt az előírását. Pél­dát mutatnak a pártonkívülieknek, teljesítik és túlteljesítik a terveket, ők a szocialista munkaverseny szer­vezői, harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért, támogatnak és továbbfejlesztenek minden újat, mely a szovjet haza javára végzett lelkes munka közben születik. Kommunisták a termelés döntő területein A n­o­voszib­i­rszk­i kámforgyár a város élenjáró vállalata. Sikerei el­szakíthatatlan kapcsolatban állanak a pártszervezet munkájárl. — Mikor megbízást kaptam pártszervezet vezetésére — mondja a a gyár pártbizottságának titkára — igyekeztem, hogy biztosítsam a Párt befolyását a termelés minden dön­tő részlegénél. A pártszervezet tag­jainak több mint kétharmadát át­helyeztük műhelymunkábra. A kom­munistáiknak ott a helyük, ahol a munka sikerét eldöntik, ahol sze­mélyes pályamuta­tá­ssal lehet munkájukat vezetni, megmutatni a a tömegeknek, hogyan kell a nehéz­ségeket legyőzni. A gyárban a legfontosabb és leg­nehezebb szakma a készülék kezelő szakmája. Az ő munkájától függ A kommunisták a teeh Leningrad mindig az élenjáró technika egyik legnagyobb központ­ja volt. Ezt a szerepét továbbra is teljes mértékben megőrizte. A le­ningrádi bolsevikok előtt természe­tesen ma is az a feladat áll, hogy megtalálják az eszközeit annak, mi­képpen lehet a kommunizmust épí­tő technika fejlesztésével minél­­ gyorsabban előmozdítani. Leningrád kommunistáinak kez­deményezésére a tudomány, techni­ka művelői és a munkások, mérnö­kök és technikusok között, mintegy tízezer alkotó együttműködési szer­ződést kötöttek. A kommunisták irá­nyításával és vezetésével komplex­­brigádok alakultak a vállalatoknál, sok tekintetben a terv­ teljesítése, a gyártmány minősége, a nyersanyag­­megtakarítás, a gyár munkájának ütemessége. A készülékek munká­jának irányításához a pártvezetőség nagy csoport kommunistáit küldött, s így megteremtette a vállalat döntő részlegénél a Párt befolyásának feltételeit. A párt­vezetőség ezen fe­lül gondoskodott arról, hogy min­den párttag és tagjelölt élharcos szerepet játsszék. A kommunisták elé azt a feladatot tűzték, munkájukkal, kötelezettségük hogy túl­teljesítésével példát mutassanak és magukkal ragadják az egész kol­lektívát. A gyár ettől az időtől kezdve hónapról-hónapra túltelje­síti tervét — mondja a novoszibir­­szki kámforgyár titkára. vikai haladás harcosai melyeknek kötelékében helyet fog­lalnak a termelés újítói, sztahano­visták, mérnökök, technikusok és tudományos dolgozók. A komplex­­brigádok kidolgozzák az új techni­ka és technológia bevezetésével kap­csolatos gyakorlati kérdéseket. Leningrád alapfokú protrszerveze­­tei a szakszervezetek és Komszomol­­szervezetek segítségével széles kör­ben népszerűsítik a termelési újí­­tók módszereit. I. P. Kartasev az „Ekonomaster“-gyár szerszámkészí­tő lakatosa egész sor újítással tö­kéletesítette a forgácsológépeket, s a gyár pártszervezete elérte, hogy Kartasev találmányát átvették a gyár összes műhelyei. A kommunista a szocialista munka élharcosa A Moszkva-területi Pavlovo­ Po­­szad városának 15 ezer textilgyári munkása részt vesz a Szocialista munkásversenyben. A verseny első soraiban a kommunisták haladnak, akik magukkal vonják a dolgozók széles tömegeit. A leningrádi­­,Szkorohoda cipő­gyárban Olga Muskutova szabásznő a NzK(b)P tagja bevezette brigád­jában a megtakarított bőrcmyagok személyes számláját. Újítását so­kan követték, mintegy kétezer szta­­hánovista nyitott egyéni megtaka­rítási számlát. Ezzel a múlt év fo­lyamán több mint 2 millió rubel terven felüli megtakarítást értek el. A kommunisták aktivitása és pél­damutatása nyomán egyre terjed­nek az élenjáró módszerek a dol­gozók között. A SzK(b)P termelés­ben kiváló tagjait nemcsak a Szov­jetunióban, hanem külföldön is jól ismerik. Nyikoláj Rowsztojszkij, Alekszandr Csutkih, Pável Bikov, Fjodor Kimerijov, Vaszilij Amvvzov és még sokan mások újításaikkal, módszereikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a népi demokráciák országai is az élenjáró szovjet módszerek­kel építhessék a szocializmust. A munkának ezek a kommunista hősei a szovjet nép új fiai, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minden igyekezetükkel és erejükkel a kommunizmusért folyó harcot szolgálják. Megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa Szombaton délelőtt ünnepélyes ke­retek között kezdődött meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Orszá­gos Kongreszusa. A MÉMOSZ-székház kongresszusi termében gyűltek össze az ország minden részéből érkezett küldöttek. Nógrádi Sándor, a Szövetség elnöke nyitotta meg a komgreszust s tolmá­csolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás üdvözletét. Megnyitó szavaiban mondotta: A Párt és Rákosi elvtárs elvárja a kongresszustól, hogy fordulatot jelentsen Szövetségünk éle­tében, s hogy a Kongresszus után Szö­vetségünk hatalmas, a nép által sze­retett és támogatott sokszázezer dol­gozót magában foglaló tömegszervezetté váljék. A díszelnök­ség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóijat. Szövetségünk a szocializmus diadal­mas építésének, ötéves tervünk megva­lósításának második esztendejében tartja II. Országos Kongresszusát. Ab­ban az időben, amikor minden magyar dolgozóra és soraikban a magyar sza­badságharcosokra is még sok fontos feladat valóra váltása vár. — Tudjuk: Hazafinak lenni lm* *zt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép ha­talmát, átalakulásunk nagy vívmá­nyait, békés, szocialista építőmunkánk lehetőségeit. — Kongresszusunk jelentsen m­­nden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiban bajtársi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes dolgozót. Az új bajtársaik felvételénél az a döntő szempont, hogy a termelő munkában helytálló, igaz hazafiasságtól áthatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka mo­torja és lendítő ereje. Ugyanakkor a nők tíz- és tízezreit hívjuk sorainkba, mozgósítjuk a békeharcra. A mi fel­adatunk az is, hogy erősítsük azt a ha­talmas, egész világot átfogó béketá­bort, amelynek élén a világbéke őre, a mi drága Sztálin elvtársunk áll. A főtitkári beszámoló után Gains Ádám, a szövetség szervezeti kérdéseit, eredményeit és hibáit ismertette. A bizottságok megválasztása számos hozzászólás hangzott el. után Kongresszus első napi munkáját a Vá­­­rosi Színházban rendezett ünnepi mű­sor fejezte be.

Next