Somogyi Néplap, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-01 / 77. szám

2 95 Beloiannisz elesett!“ A monarchofasiszta gonosztevők végrehajtották a halálos ítéletet Beloiannisson és három társán London. (MTI.) A monarchofasiszta gonosztevők végrehajtoták a halálos ítéletet Beloianniszon és három társán, a görög nép nagy fiain. Mint a londoni rádió és az AFP jelenti, vasárnap hajnalban Athénben kivégezték Nikosz Beioiann jiSZt, Nikosz Kaikmienoszt, Argiriadiszt és Baciszt. A T 1SZSZ jelentése Beloiannisz és társai meggyilkolásáról ATHÉN. (TASZSZ.) Március 30-án hajnaliban 4 óra 12 perckor Gudiban, Athén közelében agyonlőtték Beloianniszt, a görög kommunista ipárt központi bizottságának tagját, Baciszt, az Anteosz címí folyóirat szerkesztőjét, Kniumenosz 16 éves kommunista ifjúmunkást és Argiriadiszt. E négy hazafi kegyelmi kérvényét a király visszautasította. A gyalázatos teli A Szabad Görög Rádió jeleníti. A Görög Kommunista Párt politikai bizottsága a következő nyilatkozatot adta ki: „Beloiannisz elesett! Személyében a Görög Kommunisa Párt és az egész görög nép egyik vezetőjét, a békeszerető világ pedig egyik legkiemelkedőbb és legbátrabb békeharcosát vesztette el. Beloianniszt, amerikai golyóval] gyilkolták meg, «melyet Plasztirasz és Venizelosz lövetett ki.“ A HellaisPress hírügynökség jelentése szerint hadügyminiszter Szakellariu görög benyújtótta temorodását. Ezzel kapcsolatban a hírügynökség megállapítja, hogy a monarchofaisiszta komány bomlik. Plasztirasz miniszterelnök miniszteri rangban lévő kabinetfőnöke behelyét erős katonai rendőrosztagok vették körül. Sajtójelentésekből kitűnik, hogy a kormányban is vita folyt Beloianniszék meggyilkolásának ,,célszerűségéről“. Egyes Epek-párti miniszterek ellenezték Beloiannisz és társai kivégzését, mert úgy vélték, hogy ennek következtében az Epek minden befolyását elveszti a nép körében. Plasztirasz és Venizelosz, Görögország hóhérai az éjszakai órákban teljesítették amerikai megbízóik parancsát, bár a görög törvények napfelkelte előtt nem engedélyezik a halálos ítéletek végrehajtását. A monarchofasisztta hóhérok féltek a görög nép és az egész békeszerető világ felháborodásától — jelenti a Szabad Görög Rádió az athéni fasiszták véres cselekményéről nyújtotta lemondását, tiltakozásul N'kosz Beloiannisznak és három társainak kivégzése miatt. Vasárnap — mint az AFP Athénből jelenti — lemondott Kartalisz gazdasági egyeztetési miniszter és Papaszpiru igazságügyminiszter. A Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Több görög miniszter lemondott A koreai fegyverszüneti tárgyalások Az aj-Kina hírügynökség tudósíója jelenti, hogy az amerikaiak továbibra is ragaszkodnak ,,sok hű-hó semmi árt“ taktikájukhoz. Szombaon például azt a követelést vetetek fel, hogy a fegyverszüneti egyezményben kareai megjelölésre a ,hang szó szerepeljen. Ennek eredményeként a koreai fegyverszüneti tárgyalások 3. napirendi pontjával foglalkozó vezérkari tisztek tárgyalásai ismét elakadtak. A 4. napirendi pontról tárgyaló vezérkari tisztek üllésén a két fél képviselői folytatták az eszmecserét a hadifoglyok hazatelepítésének elveiről. Az angol békebizottság nyilatkozata a baktériumháborúról Az angol békebizottság nyilatkozatában felszólítja az angol népet, hogy követelje: 1. A kormány közbelépését a koreai tárgyalások gyors befejezése és a háború haladéktalan leszüntetése érdekében; 2. a kormány eljárását az ENSZ útján a baktérium- és egyéb tömeggyilkos fegyverek használatának megakadályozására; 3. a kormány kezdeményezését az öt nagyhatalom értekezletének összehívására. Újabb küldöttek érkeztek a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre Moszkvába egymás után érkeznek különböző országokból a nemzetközi gazdasági értekezlet részvevői. Március 29-én megérkeztek a küldöttek Hollandiából. Köztük van Brandsen Berlus, a hollland szakszervezeti szövetség főtitkára és Karl Wilhelm de Vries, a rotterdami egyetem professzora. Megérkezett Moszkvába az indonéz kereskedelmi kamara elnöke is. Brazíliából négy küldött érkezett a szovjet fővárosba. Csehszlovákiából megérkezett dr. C. Pohl, a csehszllovák állami bank vezérigazgatója. Dzsámi Mussza, az izraeli arab munkások kongresszusának titkára repülőgépen elindult Moszkvába. A nemzetközi gazdasági értekezlet uruguayi előkészítő bizottsága közölte, hogy Uruguayt két küldött képviseli a moszkvai értekezleten. A Német Demokratikus Köztársaságot tíztagú küldöttség képviseli a szovjet fővárosban tartandó nemzetközi értekezleen. A küldöttség vezetői: Greta Kadhafii asszony, a Német Jegybank elnöke és Kulczynski, a berlini Gazdasági Kutatóintézet igazgatója. A Le Monde a moszkvai értekezletről A Le Monde kéthasábos cikket szentel a moszkvai értekezletnek. — Tagadhatattlan — ismeri be a lap —, hogy az értekezlet nagy érdeklődést keltett Nyugat-Európában, így például Angliában és Franciaországban széles körben győzedelmeskedett az a felfogás, hogy ..nem lehet az értekezletre nem elmenni.“ Az Humanitéban Pierre Countade megállapítja: Azok a szerződések, amelyeket Moszkvában kötnek majd, az amerikaiak brutális közbelépése és zsarolása ellenére, kétségkívül meg fogják mutatni, hogy az értekezlet gyakorlati lehességet jelent haladéktalan konkrét eredmények elérésére azon az úton, amelyről senki sem mondhatja, hogy nem a béke útja. SOMOGYI NÉPLAP KEDD, 1952 ÁPRILIS 4, A NÉP ALKALMAZÁSA — Folytatás — IV. A piaci kapcsolatok néhány vonása a kapitalista és a szocializmust építő országokban Láttuk, hogy a piaci viszonyoknak, a piaci kapcsolatoknak még jelentős szerepük van az átmeneti gazdaság időszakában. Ezért, ha röviden is, foglalkoznunk kell a piaci kapcsolatok kérdésével és azzal, hogy a piaci kapcsolatoknak egészen más jellemvonásaik vannak a kapitalizmusban, mint a szocializmust építő gazdaságban. 1. A kapitalizmusban a piaci kapcsolatok uralkodó szerepet töltenek be a gazdaságban, mert az értéktörvény az átagprofitráta törvénye, a szabad ármozgáson keresztül ösztönösen elemi módon irányítja a termelést., az értéktörvény a piacokon keresztül irányítja a termelést és szabja meg a termelőeszközök és a munkaerő elosztását a különböző termelési ágak között 2. A kapitalista társadalomban a piaci kapcsolatokon keresztül érvényesülő gazdasági törvények a kizsákmányolás fenntartása és fokozása irányában hatnak, messzi ordítsák a társadalomnak kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra való széttagozódását. A piac korlátlan uralma kifejezésre jut a társadalmi termelés alkjában és a periodikusan megismétlődő gazdasági válságokban is. Alapvetően más a pici kapcsolatok jelentősége, szerepe, hatása népi bűn,demokráciánk. A népi demokrácia, gazdaságában már nem a kapitalizmus gazdasági törvényei az uralkodók, tehát nem uralkodnak a piaci viszonyok sem. Döntőleg a szocialista gazdaság törvényei alapján fejlődik népgazdaságunk, így a szocializmust építő gazdaságban a szocialista gazdasági törvények érvényesülnek, nem lehetségesek válságok, az új, meglevő kapcsolatok nem vezethetnek piaci a kisártermelők differenciálódásához, mint a kapitalizmusban. A szocialista árukapcsolatok lényegüket tekintve mentesek mindenféle spontaneitástól. A szocialista árukapcsolatokhoz tartoznak: 1. A szocialista (következetesen és nem következetesen szocialista gazdasági alakulato k) állami vállalatok, termelőszövetkezetek stb. közötti áruvételek és eladások. 2. A szocialista szektorban, az állami, városi stb. intézményeknél foglalkoztatott, bérből és fizetésből élő dolgozók áruvásárlásai a szocialista kereskedelemtől (feltételezve, hogy nem a szövetkezeti kereskedelem szabadpiaci árueladásairól van szó). 3. Továbbá, bizonyos értelemben idesorolhatók a szocialista szektor és a tőkés, illetőleg kisárutermelő szektor közötti bizonyosfajta kapcsolatok is, mint a beszolgáltatás, a termelési szerződések rendszere, a gépállomásokkal kötött szerződések, általában a termelési kapcsolatok, — melyek ugyan szocialista és nem szocialista szektor kapcsolatai, de «melyek minden tekintetben a szocialista állam meghatározó, ellenőrző befolyása alatt áll. 2. Milyen irányban, milyen területen érvényesülnek ezek a pici árkapcsolatok? A jelenlegi állásfoglalásunk szerint akkor beszélhetünk népi demokráciánkban piaci kapcsolatokról, amikor akár mint vevő, akár mint eladó, az adás-vételi folyamatban egyik oldalon kapitalista, vagy kisárutermelő áll. Tehát elsősorban a tőkés szektoron és a kisárutermelő szektoron belüli és egymás közötti kapcsolatokban. E piaci kapcsolat körén belül is jelentős különbségek vannak. A piaci önzetlenség szempontjából például közvetlenül az állam által megállapított árakon történő eladásoknál szemben az oyan eladásokkal, amikor közvetlen ármegállapítás nem történik stb. Helytelen lenne lebecsülni annak a jelentőségét, hogy népi demokráciánkban még léteznek pici kapcsolatok, mert ezen érvényesül még bizonyos ösztönösség is. Nem piaci áralakulás nem teljesen anarchikusan, ösztönösen megy végbe. Erre mutatott rá Gerő «Íotál s: „Mi nem állunk és nem állottunk a kispolgári ösztönösség alapján, ezért olyan politikát kell folytatnunk, hogy az állam, a mi népi demokratikus államunk kezében lévő gazdasági eszközökkel, az áruk mind hatalmasabb tömegével, amelyek birtokában vannak, igenis befolyásolja .* Feltétlenül szem előtt kell tarta munk a NÉP alkalmazása magyarországi sajátosságainak vizsgálatakor, hogy az új gazdasági politika céla, lényege nálunk is ugyanaz, mint volt a Szovjetunióban. A lényegbeli azonosságok mellett azonban vannak bizonyos sajátosságok is a NÉP alkalmazása terén, amelyek népi demokratikus fejlődésünk jellegzetességeiből erednek. 1. Az új gazdasági politikát mi kezdetben szélesebben alkalmaztuk, mint a Szovjetunió a helyreállítás kezdeti időszakába. Ennek oka az, hogy nálunk és hasonlókép a többi népi demokratikus országokban a hatalom nem egyszerre került a munkásosztály kezébe, hanem lépésről lépésre szorítottuk ki a burzsoáziát a politikai hatalomtól, s szorosan összefondóva csak fokozatosan váltak a gazdasági csúcspozíciói az állam tulajdonává. Az új gazdasági politikát lényegében csak a fordulat éve óta alkalmazzuk. Addig csak a NÉP bizonyos elemei voltak meg, de nem beszélhetünk a szó tulajdonképpeni értelmében vett NEP-ről. Csak a fordulat évében jöttek létre a NÉP alkalmazása előfeltételei, ekkor vált államhatalmunk a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államává és ekkor kerültek a népgazdaság kulcspozíciói az állom kezébe. A NÉP széles körben való alkalmazására feltétlen szükség volt, mert a proletárdiktatúra megteremtése után nem kerülhetett azonnal sor az ipari nagy- és középburzsoázia kisajátítására és a szocialista kereskedelmi hálózat kiépítésére. Az 1948 márciusi államosításokkal már megteremtettük a hároméves terv teljesítésének biztos alapját az ipar területén. „Ami a kereskedelmet illeti, — állapító fa meg Gerő elvtárs — itt nem alkalmaztuk, egyes kivételes esetektől eltekintve, a közvetlen kiszátítás eszközét, hanem általában a korlátozást és az ezzel együttjáró kiszorítás politikáját alkalmaztuk. A politikai okokon kívül ez abba leli magyarázatát, hogy nem akartuk szaporítani a népi demokrácia gazdasági nehézségeit, hogy igyekeztünk simábbá tenni a szocializmus építésének útját.“ 2. A Szovjetunióban az Új gazdasági politika 1921-ben történt bevezetése egy bizonyos mértékű ideiglenes visszavonulást jelentett a polgárháború és az intervenció idején szükséges előrenyomulásához képest. Nálunk és a többi népi demokratikus országokban ilyen visszavonulás nem volt, mert a népi demokratikus országok a Szovjetunióra támaszkodva elkerülhették a polgárháború, az imperialista fegyveres beavatkozás és a hadikommunizmus időszakát. A népi demokratikus országok a NÉP alkalmazásának már az első idejétől kezdve állandóan szűkítették a tőkés szektort, a piaci kapcsolatokat. 3. A Szovjetunióiban a NÉP bevezetése idején (1921.) a kereskedelem, a kereskedelmi kapcsolatok megteremtése a népgazdaság helyreállításának, az új gazdasági politikának központi kérdését jelentetteik, mert a hadikommunizmus alatt lényegében megszűnt a kereskedelem, Magyarországon, és hasonlóan a többi népi demokratikus országban a kereskedelemnek ilyen elsőrendű fontossága nem volt a falu és a város közötti kereskedelmi kapcsolatok, he főleg magánkereskedelmi kapcsolatok is, de megvoltak. 4. Magyrország és a többi demokratikus ország ez új gazdasági politikát sokkal kedvezőbb körülmények között alkalmazza, mint a Szovjetunió. A fordulat évében a magyar gazdaság a háborús pusztítások ellenére kevésbbé volt leromlott állapotban, mint a Szovjetunió gazdasága 1921-ben, s a szocializmus építéséhez viszonyig fejlettebb iparral foghattunk hozzá. S mindenekfelett — a népi demokratikus országok — köztük hazánk — nincsenek elszigetelve, hanem a Szovjetunió mindenirányú támgcgíitását élvezve, szorosan együttműködve egymással viszik győzelemre a szocializmus ügyét (Vége) szabad megfeledkezni arról sem, hogy a piaci kapcsolatok mögött olyan elemek, kapitalisták állnak,kik ezt üzérkedésre, a népi demokrácia elleni aknamunkára igyekeznek felhasználni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdaságban még túlnyomó a kisárutermelés. 3. Emellett azonban ki kel hangsúlyozni, hogy ezek a piaci kapcsolatok, amint erről már szó volt, távolról sem határozzák meg gazdasági fejlődésünket. Továbbá a szabályozza a piaci árak alakulását.“ V. Néhány sajátosság a NÉP magyarországi alkalmazása területén Újabb tiltakozások világszerte az amerikaiak baktériumháborúja ellen 4 koreai ifjúság üzenete A Koreai Demokratikus Ifjúsági Szövetség üzenetet intézett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez. Az egész koreai ifjúság — hangzik az üzenet — és a lakosság minden rétege szorosan tömörül Kim Ir Szen tábornok köré és erőteljesen harcol az amerikaiak bűnös baktériuimtámadásai elllen. Tiltakozó nagygyűlés Prágában A béke hívei csehszlovák bizottsága és a nemzeti arcvonal prágai alkcióbizottsága Prágában hatalmas titakozó gyűlést rendezett. A gyűlés részvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely élesen elítéli az amerikai imperialisták legújabb gonosztetteit. A román nagy nemzetgyűlés tiltakozása A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése XI. rend s ülésszakán határozatot hoztak, amelyben követelik a baktériumháború beszüntetését és a vétkesek haledéktalan felelős szevonását. A lenizsvári állományi egyházak képviselői értekezletükön ai leserélyesbbben tiltakoztak a baktériumfegyver alkamuinzása ·len A japán békevdelmi bizottság nyilatkozata A japán békevédelmi bizottság tiltakozó nyilatkozatot hozott nyilvánosságra. Ebben felszólítja az egész japán népet, követelje az atom- és minden tömeggyilkoló fegyver használatának megtiltását.