Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
17//9 PROLETÁRJA/ EGYESÜLJE TELE/ IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR Hagy segítséget nyílii Horváth Márton elvtárs K. V.-ülésen tartott beszámolója a kadartúti pártmezőség munkájában A RÉPÁSPUSZTAI PÉLDA ... Diákok az építkezésen PÉNTEK, 4952 AUGUSZTUS 1- Az egyedüli helyes út A megye termelőcsoportjainak nagy részében befejezésihez közeledik az idei termés csiplész. Gazdagom ontják a kévék az aranyló búzaszemeket, busásan fizeti vissza a föld a ráfordított munkát. Ahol időben elvégezték a talajművelést, bátran alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikát, mincs ok panaszra. Magas terméseredményekben mutatkozik meg az új alkalmazása. S bátran nyúltak az új alkalmazásához a megye termelőszövetkezeti csoportjai, szakítva a régivel, eldobva a régit, a maradit. Új módon gazdálkodnak a szocialista mezőgazdaság élharcosai, s alig van a megyében ma már olyan csoport, ahol nem alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikai módszereket. Ennek eredménye, hogy a termelőcsoportok nagy többségében lő—20 százalékkal termett többet a föld, mint az sj kisüzemi gazdálkodó egyénileg, dolgozó parasztok földje. Mezőtcsokonya községben a Béke termelőszövetkezeti csoport 10 mázsás termésátlagot ért el búzából, ■ az egyénileg gazdálkodók 7—8 mázsás termésátlagával szemben. A homokiszentgyörgyi Petőfi termelőcsoport keresztsoros búzavetése 7 mázsával hozott többet holdankint, mint a régi módszer szerint .vetett tarillet. AJtőbozki Győző tsz keresztsoros búzavetése 3,25 mázsával termett többet, mind az egyirányú vetési terület.12 mázsás termésátlaguk magasan fölötte van a egyéniek 9 mázsás termésátlagának. Mindaz, amit a szövetkezés előnyeiről hallani lehetett évközben, most válik élő valósággá. A modern gépek használata, az agrotechnikai módszerek alkalmazása, a föld gondos megművelése, a szemveszteség, a fegyelem, az új úton járó dolgozó parasztok összefogása, lemérhető a közös gazdálkodás levin és eredményein. Figyelemmel kísérték a megye dolgozó parasztjai a termelőcsoport munkáját , igen sokan tettek számvetést a csoporttagok jövedelme és saját jövedelmük között, összehasonlították, a maguk termésátlagait a termelőcsoportok termésátlagaival. Termelőcsoportjaink bátran állják az összehasonlítást nagy többségük példamutató mumcskájával kivívta a ma még egyénileg dolgozó parasztjaink megbecsülését. De nemcsak a magas terméseredményekkel mutattak példát termelőcsoportjaink, hanem az állam iránti kötelezettségek teljesítésével is. A cséplés befejezésével egyidejűleg termelőcsoportjaink büszkén jelentik: teljesítettük állam iránti kötelezettségünket, ezzel háláljuk meg népi államunknak mindazt a sok segítséget, támogatást, a melyben részesített bennünket. Élő példaként áll az egyénileg dolgozó parasztok előtt ma már, hogy a modern gépek használata, az agrotechnikai módszerek alkalmazása, a föld gondos megművelése megsokszorozza a termésátlagot. Látják azt, hogyan válik a termelőszövetkezeti csoportokban a gépi munkák használatával egyre könnyebbé a munka. Látják, hogy a csoportokban dolgozóiknak mennyivel magasabb jövedelmük, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Egyre többen ismerik fel a mi megyénkben is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és egyre több dolgozó parasztban vetődik fel a termelőszövetkezeti csoportba való belépésnek gondolata. Látják azt, hogy az új termelési eljárások, sok-zsok mázsáival gyarapítják a csoport terméseredményeit, az egyedi takarmányozás, az állattenyésztés terén bevezetett új módszerek, a háromszori fejes, hogyan növelik a tejhozalmot- Látják azt, hogy az egyéni gazdálkodás korlátaitól megszabadult parasztok hogyan válnak a termelés mestereivé, megbecsült tagjaivá a csoportnak. Látják azt, hogy a csoportokban milyen hatalmas lehetőségek vannak a tanulásra, a művelődésre, ,s mindenki érvényesíteni tudja képességeit. Egyre többen ismerik fel, hogy miért gazdaságosabb és jövedelmezőbb a szövetkezeti termelés, mint a kis parcellán való bajlódás. S ennek a felismerésnek eredménye, hatása megmutatkozik abban, hogy a meglévő termelői csoportok mellett egész sor községben új csoportoka i?Ta v?r* "3 p Jr> rj c-nkon kérik felvételüket a meglévő termelőcsoportokban. 1948 őszén kezdte bontogatni szárnyát az új, három termelőcsoport alakult a megyében és ezeknek a száma 1949 tavaszára 17-re szaporodott. 1950-ben már 82, 1951-ben 141, jelenleg 214 III. típusú, 77 I. típusú termelőszövetkezeti csoport működik. 100.000 hold földön, több mint 17 ezer taggal. Nős és egyre gyarapodik azoknak a száma, akik az új utat választják. Sántos községben pár nappal ezelőtt Horváth József 14 holdas, Kisspéter János 11 holdas, Hegedűs János 15 holdas középparasztok, 32 családdal előkészítő bizottságot alakítottak. Egyedül a kaposvári járásban három új termelőcsoport alakult pár nap miatt, s nincs olyan járása a megyének, ahol ne lenne előkészítő bizottság. A meglévő csoportok eredményei, a szervezettség, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítése, a működési szabályzat betartása, a növénytermelés színvonalának állandó növelése, az egyre erősebbé váló szövetkezeti fegyelem, vonzzák a ma még kívülálló dolgozó parasztokat. Csak az a termelőszövetkezeti csoport tudja növelni eddig elért eredményeit, ahol mindezek megvannak. A mi megyénkben is folynak a termelőszövetkezetek látogatásai, s a csoportban látottak, az ott tapasztaltak alapjára dönti el magában visszavonhatatlanul nagyon sok dolgozó paraszt, hogy az új utat választja e. Termelőcsoportjaink megtisztelő feladata, hogy a saját példájuk megmutatásán keresztül, elért eredményeik tudatosításán keresztül elősegítsék sok dolgozó parasztnak az egyetlen, helyes útra való rátérését. Személyes piamulatai, jó népnevelőmunkával biztosítjón az eredményt Jákó községben gyorsan halad a cséplés. A falu dolgozó parasztjai a cséplőgéptől a raktárba viszik kötelező gabonájukat, bizonyítékául annak, hogy jó hazafiak, hogy az egész dolgozó nép érdekét saját érdeküknek tekintik. Jákón nincs egyetlen, olyan dolgozó panaszt sem, aki elcsépelt, és nem tett volna eleget beadási kötelezettségének. Nem nehéz megtudni az eredmény titkát. A község vezetői személyes példamutatással teremtettek biztos alapot a munkának, amelyre azután bátran építhettek. A párttagok, tanácstagok elsők között szállították be tartozásukat, hogy példájukat a falu valamennyi becsületes parasztja kövesse. Boda Imre elvtársnak 7 hold földje van és mint kommunista, nemcsak másoknak beszél a beadás jelentőségéről, hanem maga is az elsők között teljesített. Hasonlóképpen, Susics Mátyás, Orbán József, akik mint tanácstagok, a cséplőgéptől tettek eleget gabonabeadási kötelezettségüknek. A személyes példamutatás mellett nem feledkeztek meg a jó népnevelő munkáról sem. A pártszervezet és a tanács a csépeltető gazdákhoz népnevelőket küldött egy-két nappal a cséplés előtt, hogy beszélgessenek ,a jó és gyors beadás jelentőségéről. Arról, hogy mit jelent az egész dolgozó népnek, a kOZátgjbk,derin J miéitt az egyes dolgoaf parasztinak is. Itt esett szó a 62af^uípiacról, a felesleges gabona értékesítéséről, egész dolgozó népünk jövő évi kenyerének biztosításáról. És a jó népnevelő munkának, a személyes példamutatásnak megvan az eredménye: nincs egyetlen hátralékos gazda sem a községben. Jó népnevelőmunka segíti a begyűjtést Sántoson Sántosora már az aratás idején elkészítették a 2 cséplőgép beosztását, megszervezték a népnevelő munkát. A cséplőgépeknél mindig van begyűjtési felelős. A pártszervezet irányításával a tanács biztosítja, hogy a csépeltető dolgozó parasztokat felkeressék otthonukban, utána a cséplőgépnél és felvilágosítsák őket a begyűjtési terv teljesítésének fontosságáról. A nyilvántartás naprakész állapotát úgy biztosították, hogy minden reggel összeegyeztetik a begyűjtőhelyről érkező vételi jegyeket a cséplési eredménylappal, így megállapítást nyer, ki csépelt el és ki nem teljesítette beadási kötelezettségét. Ezt továbbítják a népnevelőknek, akik ismét felkeresik a gazdát, felhívják a figyelmet arra, hogy a mulasztókat bünteti a törvény. Az agitációs munka során emlékeztetnek arra, hogy a tervi felbontásnál mindenki aláírásával tett ígéretet, hogy melyik terményféleségből, hogyan teljesíti beadási előirányzatát. Az élenjáró dolgozó parasztok példamutatásáról beszélgetnek a gazdákkal, rámutatnak ,ha mindenki követi példájukat, akkor a cséplés befejezése után biztosítva lesz a szabadpiac, ami mindenkinek egyéni érdeke is. Ilyen népnevelő munka mellett a község dolgozói nem maradnak adósai a nép államának, amelytől földet, villanyt kaptak és az 5 éves terv során többtanerős iskolát és hizlaldát fognak kapni. Július 30-ig kenyérgabonából 80, takarmánygabonából pedig 82 százalékra teljesítették tervüket. (Dicj&jég.tábLa GABONABEADÁSBAN ÉLENJÁRNAK Id. Porga János 10 holdas, Kötcse Szabó Ferenc Somogyudvarhely lij. czyergyel Pál 3 holdas, Rinyaujlak Szüle Ádám 5 holdas Heresznye Kisbéci László Somogyudvarhely Cser Londi Mihály 5 holdas,Kutas Barta Ernő 5 holdas, Bize Szigeti Gyula 8 holdas, Ságvár Káplár István 6 holdas Berzence Somlyók Ferenc 5 holdas, Babócsa Hamusics János 3 holdas, Őrtilos Rítecz József 11 holdas Gyékényes Berki Ferenc 2 holdas 13oldó Magyarics György 6 holdas, Őrtilos Pintér László 2 holdas, Berzence Tóth György 8 holdas, Kutas Kolics József 5 holdas Bolhó 515 százalék 300 százalék 288 százalék 287 százalék 270 százalék 240 százalék 200 százalék 180 százalék 170 százalék 160 százalék 155 százalék 150 százalék 150 százalék 140 százalék 140 százalék 133 százalék 123 százalék Fokozzuk a begyűjtést, tarlóhántást, másodvetést Somogy megye dolgozó parasztjainak többsége megértette a gyors begyűjtés jelentőségét. A helyi tanácsok jóval a betakarítás kezdete előtt gondoskodtak arról, hogy a dolgozó parasztok megismerjék a begyűjtési törvényt, amely kötelességeiket és jogaikat is részletesen megszabja. A beadás tehát megyeszerte szakadul, de a jji. kezdet után járási és községi tanáos marcali járásban jedményekkel és csurgói jááját követte ’je a gabonabegyűjtésben : 1. Fonyód, 2. Csurgó, 3. Marcali, 4. Barcs, 5. Tab, 6. Siófok, 7. Nagyakid, 8. Kaposvár. A gabona-begyűjtés mellett megyénk nem maradhat le a hízottsertésbeadásban sem. Tanácsaink további jó munkáján múlik,, hogy milyen eredményt érünk el a hízott sertésbeadásban. Járásaink sorrendje: 1. Siófok, 2. Tab, 3. Fonyód, 4. Marcali, 5. Csurgó, 6. Kaposvár, 7. Nagyatád, 8. Barcs. A tarlóhántás, másodvetés minmessze elmaradtunk a többi öl. Községi és járási tanákom objBdüiM^ ez feladatok hjHMBBk»- n h'őpvosi’Szüböljék, hogy a tarmásodvetést sikerrelihátralévő rövid idő alatt. TimWánlás, másodvetés .munkáiban a járások sorrendje: 1. Taisy, 2. Kaposvár, 3. Nagyatád, 4. Siófok, 5. Csurgó, 6. Fonyódi, 7. Barcs, 8. Marcali. így értük el eredményeinket LEVELEK KERCSELIGETRŐL Tóth Márton járási tanácstag írja: ,,Kercseligeten 12 hold földön gazdálkodom. Földem semmivel sem jobb minőségű mint a többi gazdáé, hogy mégis jobb eredményt értem el, annak a következő a magyarázata: A múlt évben a tarlóhántást az aratás után 2 napra, a vetőszántást szeptember közepén végeztem el és mindjárt a búzámat is elvetettem. Mondták ugyan egyesek, hogy hiába vetek, nem kel ki a szárazság miatt, én azonban nem hallgattam rájuk, a vetést szeptember 18-ig befejeztetem, ez azt eredményezte, hogy 26 mázsa 34 kiló búzát csépeltem 3 hold földemről akkor, amikor a községi átlagtermés 6 mázsa búzából. Tavaszi árpa vetésem alá a földet a múlt év októberében elkészítettem. Mélyen szántottam és február 26-án elvetettem, ilymódon tavaszi árpából 10 mázsa és* 1 kiló az átlagtermésem, míg a községé 7 nurzsa. Az őszibúzánál is és a tavasziárpánál is a csávázást az előírásnak megfelelően, rézgáliccal végeztem s a növényápolási munkákkal időben készen lettem. Kovács János kisparaszt így számol be munkájáról: "Minden munkát a minisztertanács határozata szerint végeztem el. Az aratás után negyedik napon megkezdtem és befejeztem a tarlóhántást,majd szeptember első napjaiban ,a rozs alá, szeptember 10-e körül pedig a búza alá 24 centiméter mélyen keverő,illetve vetőszántást végeztem. Előzőleg a tarlóhámítás után jól érett trágyát szórtam földemre s csak azután végeztem el a trágya alászántását. Nem feledkeztem meg a vetőmag előírásszerű csávázásáról sem. Tavasszal elvégeztem az acatolást is. Jó munkám jutalma nem maradt el. Búzáiból 927 kiló, rozsból 10 mázsa és 82 kiló az átlagtermésem. Könnyen teljesítettem a beadási kötelezettségemet, maradt bőségesen a családom számára és vetőmagom is.“ Szalai József középparaszt írja: Tévedtek azok az emberek, akik azt jósolták nekem s néhány gazdatársamnak, hogy porba vetünk, nem lesz termésünk. Minden munkát a minisztertanács határozatában megjelölt módon végeztem el. A tarlóhántást nyomban az befejezése után, s a rozs alá a vetőszántást 24 cm mélyen végeztem és utána mindjárt elvetettem. A búza alá a vetőszántást szeptember közepe táján végeztem el, s utána hamarosan a búzavetést. Az utasítás behajtásának jutalma a termés,eredményemben mutatkozott meg. Nekem átlagosan 997 kiló búzatermésem, 697 kiló rozstermésem és 918 kiló tov rszidr [xi terméseim volt, jóval a községi átlagtermés felett, így tehát annak ellenére, hogy a rozsnál mintegy 25 százalék fagykárom volt, könnyen teljesítettem beadási kötelezettségemet és bennen maradt olyan felesleges gabonám, amit a szabadpiacon fogok értékesíteni, ha községünk ,megkapja azt.