Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

17//9 PROLETÁRJA/ EG­YE­SÜL­JE TELE/ IX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR Hagy segítséget nyílii Horváth Márton elvtárs K. V.-ülésen tartott beszámolója a kadartúti pártmezőség munkájában A RÉPÁSPUSZTAI PÉLDA ... Diákok az építkezésen PÉNTEK, 4952 AUGUSZTUS 1- Az egyedüli helyes út A megye termelőcsoport­jainak nagy részéb­en befejezésihez közele­dik az idei termés cs­iplész. Gazda­gom ontják a kévék az aranyló bú­zaszemeket, busásan fizeti vissza a föld a ráfordított munkát. Ahol idő­ben elvégezték a talajművelést, bát­ran alkalmazták a jól bevált szov­jet agrotechnikát, mincs ok panasz­ra. Magas terméseredményekben mutatkozik meg az új alkalmazása. S bátran nyúltak az új alkalmazá­sához a megye termelőszövetkezeti csoportjai, szakítva a régivel, el­dobva a régit, a maradit. Új módon gazdálkodnak a szo­cialista mezőgazdaság élharcosai, s alig van a megyében ma már olyan csoport, ahol nem alkalmazták a jól bevált szovjet agrotechnikai módszereket. Ennek eredménye, hogy a termelőcsoportok nagy több­ségében lő—20 százalékkal termett többet a föld, min­t az sj kisüzemi gazdálkodó egyénileg, dolgozó parasztok földje. Mezőtcso­konya községben a Béke termelőszövetkezeti csoport 10 má­zsás termésátlagot ért el búzából, ■ a­z egyénileg gazdálkodók 7—8 má­zsás termésátlagával szemben. A homokiszentgyörgyi Petőfi ter­melőcsoport keresztsoros búzaveté­se 7 mázsával hozott­ többet hol­­dankint, mint a régi módszer sze­rint .vetett tarillet. AJtőbozki Győ­ző tsz keresztsoros búzavetése 3,25 mázsá­val termett többet, mind az egyirányú vetési terület.­­12 mázsás termésátlaguk magasan fölötte van­­ a egyéniek 9 mázsás termésátlagá­nak. Mindaz, amit a szövetkezés előnyeiről hallani lehetett évköz­ben, most válik élő valósággá. A modern gépek használata, az agro­technikai módszerek alkalmazása, a föld gondos megművelése, a szem­­veszteség, a fegyelem, az új úton járó dolgozó parasztok összefogása, lemérhető a közös gazdálkodás lev­in és eredménye­in. Figyelemmel kísérték a megye dolgozó parasztjai a termelőcsoport munkáját , igen sokan tettek szám­vetést a csoporttagok jövedelme é­s saját jövedelmük között, összeha­sonlították, a maguk termésátla­gait a terme­l­őcsoportok termésát­lagaival. Termelőcsoportjaink bát­ran állják az összehasonlítást nagy többségük példamutató mum­cs­kájával kivívta­ a ma még egyé­nileg dolgozó parasztjaink megbe­csülését. De nemcsak a magas ter­méseredményekkel mutattak pél­dát termelőcsoportjaink, hanem­­ az állam iránti kötelezettségek telje­sítésével is. A cséplés befejezésével egyidejűleg termelőcsoportjaink büszkén jelentik: teljesítettük állam iránti kötelezettségünket, ezzel há­láljuk meg népi államunknak mind­azt a sok segítséget, támoga­tást, a melyben részesített bennün­ket. Élő példaként áll az egyénileg dolgozó parasztok előtt ma már, hogy a modern gépek használata, az agrotechnikai módszerek alkalmazá­sa, a föld gondos megművelése megsokszorozza a termésátlagot. Látják azt,­ hogyan válik a terme­lőszövetkezeti csoportokban a gépi munkák használatával egyre kön­­nyebbé a munka. Látják, hogy a csoportokban dolgoz­óiknak mennyi­vel magasabb jövedelmük, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Egyre többen ismerik fel a mi megyénkben is a nagyüze­mi gazdálkodás elő­nyeit és egyre több dolgozó parasztban vetődik fel a termelőszövetkezeti csoportba való belépésnek gondolata. Látják azt, hogy az új termelési eljárások, sok-zsok mázsáival gya­rapítják a csoport terméseredmé­nyeit, az egyedi takarmányozás, az állattenyésztés terén bevezetett új módszerek, a háromszori fejes, ho­gyan növelik a tejhozalmot- Látják­­ azt, hogy az egyéni gazdálkodás korlátaitól megszabadult parasztok hogyan válnak a termelés mesterei­vé, megbecsült tagjaivá a csoport­nak. Látják azt, hogy a csoportok­ban milyen hatalmas lehetőségek vannak a tanulásra, a művelődésre, ,s mindenki érvényesíteni tudja ké­pességeit. Egyre többen ismerik fel, hogy miért gazdaságosabb és jövedelme­zőbb a szövetkezeti termelés, mint a kis parcellán való bajlódás. S ennek a felismerésnek eredménye, hatása megmutatkozik abban, hogy a meglévő terme­l­ői csoportok mellett egész sor községben új csoportok­a i?Ta v?r* "3 p J­r> rj c-nk­on kérik felvételüket a meglévő terme­lőcsoport­okban. 1948 őszén kezdte bontogatni szárnyát az új, három termelőcsoport alakult a megyében és ezeknek a száma 1949 tavaszára 17-re szaporodott. 1950-ben már 82, 1951-ben 141, jelenleg 214 III. tí­pusú, 77 I. típusú termelőszövet­kezeti csoport működik. 100.000 hold földön, több mint 17 ezer tag­gal. Nős és egyre gyarapodik azok­nak a száma, akik az új utat vá­lasztják.­­ Sántos községben pár nappal ez­előtt Horváth József 14 holdas, Kisspéter János 11 holdas, Hegedűs János 15 holdas közép­parasztok, 32 családdal előkészítő bizottságot alakítottak. Egyedül a kaposvári járásban­ három új termelőcsoport alakult pár nap miatt, s nincs olyan járása a megyének, ahol ne lenne előkészítő bizottság. A meglévő csoportok eredményei, a szervezettség, az állam irán­ti kö­telezettségek példamutató teljesí­tése, a működési szabályzat betar­tása, a növénytermelés színvonalá­nak állandó növelése, az egyre erő­sebbé váló szövetkezeti fegyelem, vonzzák a ma még kívülálló dolgo­zó parasztokat. Csak az a termelő­szövetkezeti csoport tudja növelni eddig elért eredményeit, ahol mind­ezek megvannak. A mi megyénkben is folynak a termelőszövetkezetek látogatásai, s a csoportban látottak, a­z ott ta­pasztaltak alapjára dönti el magá­ban visszavonhatatlanul nagyon sok dolgozó paraszt, hogy az új utat választja e. Termelőcsoport­­jaink megtisztelő feladata, hogy a saját példájuk megmutatásán ke­resztül, elért eredményeik tudatosí­tásán keresztül elősegítsék sok dol­gozó parasztnak az egyetlen, helyes útra való rátérését. Személyes piamulatai, jó népnevelőmunkával biztosít­jón az eredményt Jákó községben gyorsan halad a cséplés. A falu dolgozó parasztjai a cséplőgéptől a raktárba viszik kö­telező gabonájukat, bizonyítékául annak, hogy jó hazafiak, hogy az egész dolgozó nép érdekét saját ér­deküknek tekintik. Jákón nincs egyetlen, olyan dolgozó panaszt sem, aki elcsépelt, és n­em tett volna ele­get beadási kötelezettségének. Nem nehéz megtudni az ered­mény titkát. A község vezetői sze­mélyes példamutatással teremtettek biztos alapot a munkának, amelyre azután bátran építhettek. A párt­tagok, tanácstagok elsők között szállították be tartozásukat, hogy példájukat a falu valamennyi be­csületes parasztja kövesse. Boda Im­re elvtársnak 7 hold földje van és mint kommunista, nemcsak mások­nak beszél a beadás jelentőségéről, hanem maga is az elsők között tel­jesített. Hasonlóképpen, Susics Má­tyás, Orbán József, akik mint ta­nácstagok, a cséplőgéptől tettek eleget gabona­beadási kötelezettsé­güknek. A személyes­­ példamutatás mellett nem feledkeztek meg a jó népnevelő munkáról sem. A párt­­szervezet és a tanács a csépeltető gazdákhoz népnevelőket küldött egy-két­ nappal a cséplés előtt, hogy beszélgessenek ,a jó és gyors beadás jelentőségéről.­ Arról, hogy mit je­lent az egész dolgozó népnek, a kOZátgjbk,­­der­in J miéitt az egyes d­olgoaf­ parasztinak is. Itt esett szó a 62af^uípiacról­, a­­ felesleges ga­bona értékesítéséről, egész dolgozó népünk jövő évi kenyerének bizto­sításáról. És a jó népnevelő mun­kának, a személyes példamutatás­nak megvan­ az eredménye: nincs egyetlen hátralékos gazda sem a községben. Jó népnevelőmunka segíti a begyűjtést Sántoson Sántosora már az aratás idején el­készítették a 2 cséplőgép­ beosztá­sát, megszervezték a népnevelő munkát. A cséplőgépeknél mindig­­ van begyűjtési felelős. A pártszer­vezet irányításával a tanács bizto­sítja, hogy a csépeltető dolgozó pa­rasztokat felkeressék otthonukban, utána a cséplőgépnél és felvilágo­sítsák őket a begyűjtési terv telje­sítésének fontosságáról. A nyilván­tartás naprakész állapotát úgy biz­tosították, hogy minden reggel ös­­­szeegyeztetik a begyűjtőhelyről ér­kező vételi­ jegyeket a cséplési ered­ménylappal, így megállapítást nyer, ki csépelt el és ki nem teljesítette beadási kötelezettségét. Ezt továb­bítják a népnevelőknek, akik ismét felkeresik a gazdát, felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a mulasztókat­­ bünteti a törvény. Az agitációs munka során emlé­keztetnek arra, hogy a tervi felbon­tásnál mindenki aláírásával tett ígé­retet, hogy melyik terményféleség­ből, hogyan teljesíti beadási elő­irányzatát. Az élenjáró dolgozó pa­rasztok példamutatásáról beszélget­nek a gazdákkal, rámutatnak­ ,ha mindenki követi példájukat, akkor a cséplés befejezése után biztosítva lesz a szabadpiac, ami mindenkinek egyéni érdeke is. Ilyen népnevelő munka mellett a község dolgozói nem maradnak adó­sai a nép államának, amelytől föl­det, villanyt kaptak és az 5 éves terv során többtanerős iskolát és hizlaldát fognak kapni. Július 30-ig kenyérgabonából 80, takarmányga­bonából pedig 82 százalékra telje­sítették tervüket. (Dicj&jég.tábLa GABONABEADÁSBAN ÉLENJÁRNAK Id. Porga János 10 holdas, Kötcse Szabó Ferenc Somogyudvarhely lij. czyergyel Pál 3 holdas, Rinyaujlak Szüle Ádám 5 holdas Heresznye Kisbéci László Somogyudvarhely Cser Londi Mihály 5 holdas,Kutas Barta Ernő 5 holdas, Bize Szigeti Gyula 8 holdas, Ságvár Káplár István 6 holdas Berzence Somlyók Ferenc 5 holdas, Babócsa Hamusics János 3 holdas, Őrtilos Rítecz József 11 holdas Gyékényes Berki Ferenc 2 holdas 13oldó Magyarics György 6 holdas, Őrtilos Pintér László 2 holdas, Berzence Tóth György 8 holdas, Kutas Kolics József 5 holdas Bolhó 515 százalék 300 százalék 288 százalék 287 százalék 270 százalék 240 százalék 200 százalék 180 százalék 170 százalék 160 százalék 155 százalék 150 százalék 150 százalék 140 százalék 140 százalék 133 százalék 123 százalék Fokozzuk a begyűjtést, tarlóhántást, másodvetést Somogy megye dolgozó paraszt­jainak többsége megértette a gyors begyűjtés jelentőségét. A helyi ta­nácsok jóval a betakarítás kezdete előtt gondoskodtak arról, hogy a dolgozó parasztok megismerjék a begyűjtési törvényt, amely köteles­ségeiket és jogaikat is részletesen megszabja. A beadás tehát megyeszerte sza­­k­adu­l, de a jji. kezdet után járási és községi tanáos marcali járásban jedményekkel és csurgói já­­áját követte ’je a gabonabe­­gyű­jtésben : 1. Fonyód, 2. Csurgó, 3. Marcali, 4. Barcs, 5. Tab, 6. Sió­fok, 7. Nagyakid, 8. Kaposvár. A gabona-begyűjtés mellett me­gyénk nem maradhat le a hízott­­sertésbeadásban sem. Tanácsaink további jó munkáján m­úlik,, hogy­­ milyen eredményt érünk el a hí­­zott sertésbeadásban. Járásaink sorrendje: 1. Siófok, 2. Tab, 3. Fonyód, 4. Marcali, 5. Csurgó, 6. Kaposvár, 7. Nagyatád, 8. Barcs. A tarlóhántás, másodvetés min­­m­essze elmaradtunk a többi öl. Községi és járási taná­­kom objBdüiM^ ez feladatok hjHMBBk»- n h'őpvos­i’Szüböljék, hogy a tar­­másodvetést sikerre­li­­hátralévő rövid idő alatt. TimWánlás, másodvetés .m­unkái­ban­­ a járások sorrendje: 1. Taisy, 2. Kaposvár, 3. Nagyatád, 4. Siófok, 5. Csurgó, 6. Fonyódi, 7. Barcs, 8. Marcali. így értük el eredményeinket LEVELEK KERCSELIGETRŐL Tóth Márton járási tanácstag írja: ,,Kercseligeten 12 hold földön­­ gazdálkodom. Földem semmivel sem jobb­­ minőségű mint a többi gazdáé, hogy mégis jobb eredményt értem el, annak a következő a­ magya­rázata: A múlt évben a tar­lóhántást az aratás után 2 napra, a­ vetőszántást szeptember közepén végeztem el és­­ mindjárt a búzámat is elvetettem. Mondták ugyan egyesek, hogy hiába vetek, nem kel ki a szárazság miatt, én azonban nem hallgattam rájuk, a vetést szeptember 18-ig befejez­­tetem, ez azt eredményezte, hogy 26 mázsa 34 kiló búzát csépeltem 3 hold földemről akkor, amikor a községi átlagtermés 6 mázsa búzá­ból. Tavaszi árpa vetésem alá a földet a múlt év­­ októberében elkészítet­tem. Mélyen szántottam és február 26-án elvetettem, ilymódon tavaszi árpából 10 mázsa és* 1 kiló az át­lagtermésem, míg a községé 7 nur­zsa. Az őszibúzánál is és a tavaszi­­árpánál is a csávázást az előírásnak megfelelően, rézgáliccal végeztem s a növényápolási munkákkal időben készen lette­m. Kovács János kisparaszt így számol be munkájáról: "Minden munkát a minisztertanács határozata szerint végeztem el. Az aratás után negyedik napon meg­kezdtem és befejeztem a tarlóhán­­tást,­­majd szeptember első napjai­ban ,a rozs alá, szeptember 10-e körül pedig a búza alá 24 centimé­ter mélyen keverő,­­illetve vetőszán­tást végeztem. Előzőleg a tarlóhámí­­tás után­­ jól érett trágyát szórtam földemre s csak azután végeztem el a­ trágya alászántását. Nem fe­ledkeztem meg a vetőmag előírás­­szerű csávázásáról sem. Tavasszal elvégeztem az acatolást is. Jó munkám jutalma nem marad­t el. Búzáiból 927 kiló, rozsból 10 má­zsa és 82 kiló az átlagtermésem. Könnyen teljesítettem a beadási kö­telezettségemet, maradt bőségesen a­­ családom számára és vetőmagom is.“ Szalai József középparaszt írja: Tévedtek azok az emberek, akik azt jósolták nekem s néhány gaz­­d­atársamnak, hogy porba vetünk, nem lesz termésünk. Minden mun­kát a minisztertanács határozatá­­ban megjelölt módon végeztem el. A tarlóhántást nyomban az befejezése után, s a rozs alá a vetőszántást 24 cm mélyen végez­tem és utána mindjárt elvetettem. A búza alá a vetőszántást szeptem­ber közepe táján végeztem el, s utána hamarosan a búzavetést. Az utasítás behajtásának jutalma a ter­més,er­edményemb­e­n mutatk­oz­ott meg. Nekem átlagosan 997 kiló bú­zatermésem, 697 kiló rozsterm­ésem és 918 kiló tov­ rszidr [xi terméseim volt, jóval a községi átlagtermés felett, így tehát annak ellenére, hogy a rozsnál mintegy 25 száza­­lék fagykárom volt, könnyen telje­sítettem beadási köte­le­zett­ségem­e­t és bennen maradt olyan felesleges gabonám, amit a szabadpiacon fo­gok értékesíteni, ha községünk ,meg­kapja azt.

Next