Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
0'C/i'*£ V/V» JL M. tiilf v cusariiii.p, ívja. i^oruar i. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 195H. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy helyrehozzák az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talaji munkákat, valamint a korai növények vetéseit, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953-as évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölniök az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolniok az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniuk mindei megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniuk minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniuk kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomásaik és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejűikkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: I. Az 1953. évi tavaszi szántás-vetési munkáik során biztosíttatli kell az ország minden talpalatnyi számtól oldj önök megművelésért. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdasáig clklban a gazdaság igazgatója; b) termelőszövetkezet elvében (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék-ingatlanokon a helyi földművesi szövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek kezeléséiben lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért .a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területén pedig irányító szervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-áig köteleseik értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kat. hold a szántóterületük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28- ig köteles a község területeinek minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területein birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjaanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földmműveisszövetkezetesének február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás, vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet. Az 1953. évi II.növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettségét tartozik teljes? terű. 1. Az állami gazdaságok és termelő szövetkezetek, valamint a a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény,, termelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket köteleseik meghatározott területen termelni: a) aki őszi kenyér gabonavetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseiket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetéss terület — az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. Ib) A 83/1952. IX. 16. M. T. rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) A községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó, területük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább 7 százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonya termelési kötelezettséget legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni tennesek burgonya- és napraforgótermelési kötelezettségét, előzetes meghalgatások után február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkáik idejében valló elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) A mezőgazdasági igaerőtulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkáik során állandó és folyamatos munkát végezni; b) a községi tanács az egyéni igaerőtulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint " megállapított munkadíjat kell fizetni. III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülniök. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmag szükségleteikről. a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározottt vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig köteleseik gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésiig ,központilag tárolják, tisztított állapotban. o) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetésihez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőírszög fertőzöttség esetében a zabvetőmag csávázásiról február 28-ig kötelesek gondoskodni. ib) Az állami gazdaságokban legalább 3000 kat. hold tavaszi búza, 12.000 kat. hold tavaszi árpa, 2500 kat. hold gyapot; a termelőszövetkezetekben 600 kat. hold tavaszi búza, 3000 kat. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt jároviz állják. c) Az állalmi gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagivak Vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, boronást, simítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15 ég kössék mag a gépmunka-szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdőik minisztere a tavaszi munkáik megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvaik előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi mimikák megszervezéséta b) A termelőszövetkezetekben vetőmagvak előkészítését, a munkagépeik kijavítását, a briliárdoik felkészülését február 20 és 28 között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. e) A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros brigádok felszerelését és megszervezését február 15—20 között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék egyéni termelők felkészülését az ia tavaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az ősztől elmaradt mélyszántást. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelőik fogatai minden alkalmas időiben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi tálojelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi vagy a téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal kell kezdeni és legkésőbb 8 meg napon belül be kell 1 fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a fogasolást. b) A felszántott földeken, amint a tálaljra rá lehet menni, a simozást (fogasolást)azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 3 napon belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek felszántását és simitózását (forgasolásáit) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és simítózott területeiken a vetésig fogasoltással, illetve felkivatarozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az összeli rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágya-készleteket. a) Az állami gazdaságok, a termi előszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek,, a szántássá! egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve tájon összegyűlt, érett és középérett istállótrágyát. b) Azokon a gyapot-területeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el, lkat. holdanként 50 - 150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a talajelőkészítéssell a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. ld) Az állami gazdaságokban és termelő szövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják kit a fejlett trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetésit folyamatosan ellenőrizzék. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) A simitózással egy időben, EiUiilnt a talajra rá meg kell kezdeni és lehet menni, március 15-ig be kell legkésőbb fejezni a mák, tavaszi búza, borsó, platon, rostién, lencse, bükköny, hagyma, és a füvesherék vetését. Ezeknek a növényeknek az elvetésére korai időt fel kel használni, minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve — alkalmas ia vetési munkálatok végzésére,, tekintet nélkül arra, hogy vetés után még télies időjárás váraható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5-8 Celsius fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, zab, lucernás, vöröshere, baltácia, napraforgó, csillagfürt, cukorrépa és takarmányrépa vetését. c) 8—12 Celsius fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, szója, csicsóka, cirok, csunisz, köles, markaskáposzta, valamint az Alföldön a kender, bab és a kukorica vetését- A rostkorder, bab és kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 Celsius folk tafeljbői mérséklésnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 1,2—16 Celsius fok talajhőmérséklet mellett megkell kezdeni és legkésőbb május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, a dohány palántázását májjus 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. if) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok 3 munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők 6 munkanapon belül,, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok 5 munkanapon belül, a termelőszövetkezeteik (csoportok) és egyéni termelők 8 munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelőik egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdőik minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan köteleseik a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. b) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelői szövetkezeteik és az egyéni termelőik minél nagyobb területen, a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kat. hold tavaszi gabonát és az összes rostjent keresztsorosan, a termelőszövetlkezetek legalább 60.000 lkat- hold tavaszi gabonát és az összes rostjent keresztsoltosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kat. hold kukorica és napraforgó, a termelőszövetkezetek legalább 175.000 kat. hold kukorica és napraforgó vetését végezzék négyzetes vetéssel. i) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántó területekem, amelyek közvetlen istállótrágyázásban nem részesültek,a kukorica és burgonya terméshozamát érett istálló trágyával, komposzttal, baromfitrágyával vagy fahamuval végzett fészefotrágyázással növeljék. 5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelők télvégli és kora tavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizeik levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetésük idejére a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyén termelők gépi, iga- és klézierejülkkel kötelesek segítséget nyújtani. b) Az állami gazdaságok, a termelő szövetkezetek és az egyéni termelők tél végén és korai tavasszal, amint a talajra rá lelhet menni, a felfagyott őszi vetések betigerezését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszélyek elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg keH fog visolni (boronáink). o) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre bocsátott és a termelő üzemleik készletében lévő pétisó műtrágya teljes felhasználásával fejtrágyázásban kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább IOO.OOO, a terméőszövetkezetek legalább 150.000 kat. holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fejtrágyázását pétisóval, illetve komposzt- vagy szemicsézett trágyák felhasználásával. Ezenkívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfitrágya siftb.) összegyűjtését és fejtrágyázásra való felhasználását. d) a rétek, legelők és évelő szálas takarmányvetések ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a gyomirtást és talajegyengetést. A legelőkön a delelő és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kutak és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15 -ig el kell végezni. c) A vetéseiket meg kell védeni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtására május 1-ig, a kukoricamollyirtás érdekében a kukorica-, cirokszárak és egyéb növényi részeik felhasználását május 15-ig el kell végezni. V. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentő szolgálatát és folyalmatos ellenőrizéseklkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10 és 20 között ,minden községiben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékiéltán azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkáik végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnökökét pedig, akik nem ,gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtádást áll, belügyminiszter vonja felelősségre.a Budapest, 1953 január 30. Rácsi Mátyás a. k., a mintertanács elnöke.