Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ DISZ-oktatás a Textilisiűveknél A csckoJiyavison­t­ai női traktorosiskola A berzencei általános életéből iskola Sport A MAGYAR DOLGOZÓK PÁ­RT­J­A MEGYEI X. évfolyam, 36. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1953. február 12. A szocialista munkaverseny az 5 éves terv végrehajtásának emelője A munkaverseny, melyet Sztálin s ebből 70et a bírálóbizottság szía­elvtárs a dolgozók „forradalmi ön­kritikájának” nevez, dicsőséges múltra tekint vissza hazánkban. Felszabadult népünkben az elmúlt esztendőkben a munkához való új, szocialista viszony alakult ki, amely alapja volt a szocialista munk­aver­­­seny kibontakozásának. Pártunk nagy erőfeszítéseket tett és tesz a munkaverseny kiszélesítése, a szta­­hanov-mozgalom fejlesztése érdeké­ben. A Központi Vezetőség június 27—28-i ülésén Horváth Márton elvtárs a versenyagitáció kérdésé­vel foglalkozva feladatként szabta meg; az agitáció céljává a felajánlá­sok válogatás nélküli gyűjtése he­lyett a vállalások teljesítését kell tenni. Az egyéni vállalások alapja a telj­esí­tményszázalék legyen, kibő­vítve a minőség megjavítására, a ta­karékosságra, a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó válla­lásokkal. „Fel k­ell karolnunk­ a te­rületi vállalások új, eredményes ver­­senyformáját, amelyben nemcsak egy-egy üzem, hanem egész iparág és terület dolgozói egyesítik fel ajánlásaikat is. A verseny megjavítá­sának legdöntőbb feltételeként a műszakiak jobb bekapcsolódásának feladatát szabta meg. Az elmúlt esztendőkben gyökeret vert szocialista munkaverseny te­rén értünk­ el eredményeket me­gyénkben­ is. De gyakori jelenség még a munkaverseny elbürokr­ati­­zálása, a dolgozók alulról jövő kez­deményezésének a semmibevevése. Szakszervezeteink még csak kis mértékben, hiányosan töltik­­ be a a munkaverseny gazdájának szere­pét. A szakszervezetek megyei bi­zottsága nem tud tiszta, átfogó ké­pet adni arról, hogy megyénk üze­meiben hol, milyen arányban van munkaverseny, az újítások, észsze­rűsítések milyen mértékben segí­tik a vállalatok tervteljesítését. S ez elsősorban a hiányos ellenőrzés­ből adódik. Abból,­­hogy a szak­­szervezet vezetői keveset tartózkod­nak az üzemekben, s ahelyett, hogy megszabadítanák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, elnéz­nek az olyan hibák felett, — ami elég gyakori megyénk üzemeiben is — mint pl. a munkaverseny és a felajánlások felülről történő kezde­­ményezése. Több üzem van me­gyénkben, ahol a vezetők a dolgo­zók tudta nélkül, a dolgozók nevé­ben szerveznek versenyt és tesznek felajánlást. A Nagyatádi Közinun­­k a fonalgyárban, amikor megkérdez­tük a főmérnököt, hogyan segíti mint műszaki dolgozó a verseny ki­bontakozását, így válaszolt: „segí­tek a szakszervezetnek és a dolgo­zóknak a felajánlás megtételében, konkrétan úgy, hogy megmondom, melyik dolgozó, milyen felajánlást tegyen”. Az ilyen szervezésnek és az ilyen segítésnek eredménye, hogy az üzemben mindössze 27 dol­gozó tett fogadalmat a terv túltelje­sítésére, a többiek pedig csak általá­nosságban a munkafegyelem megja­vítására, minőség megjavítására, tisztaságra, stb-re tettek felaján­ladott. Olyan újítóink vannak, mint Dezdepold József, a Kaposvári Fonoda építkezésének dolgozója, aki­ többszörös újításával jelentő­sen járult hozzá a vállalat tervtel­jesítéséhez. Az újítók állandóan növekvő száma a növekvő­­ szaktu­dást tükrözi. Vállalatok vállalatokkal, brigá­dok brigádokkal, dolgozók dolgo­zókkal vannak párosversenyben, hogy ezen keresztül meggyorsítsák, magasabb színvonalra emeljék az 1953-as év tervteljesítését. így van ez a Szigetvári­ utcai Téglagyárban, a Magasépítési Vállalat építkezé­sein, a Cukorgyárban, a Vasöntödé­ben, a Fűtől­­ázban és többi üze­münkben. De a versenymozgalom nem elég mély, legtöbb esetben fel-, szings, formális, a műn. a versenyre a kampányszerűség jellemző. Párt­szervezeteink, üzemi bizottságaink és DISZ-szervezeteink túlnyomó­részt még úgy foglalkoznak a ver­sennyel, hogy amikor egy nagyobb ünnep jön, akkor latba vetnek min­den erőt, utána pedig elhanyagol­ják a verseny szervezésének, kiszé­lesítésének feladatait. A versenyagitáció, a­­ politikai tömegmozgósítás általános, bürok­ratikus, a végrehajtás ellenőrzése pedig hiányos. Nincs összekapcsol­va a műszakiak feladata a verseny állásának nyilvántartásával, a terv teljesítésével. Nagyon sok helyen nincsenek biztosítva a műszaki fel­tételei a versenyhez. Pedig, ahogy az igazgatók megkövetelik, hogy a dolgozók műszakkezdés előtt mun­kára készen legyenek munkahelyü­kön, ugyanilyen joggal követelhetik meg a dolgozók is, hogy biztosít­sák részükre a nyersanyagot, szer­számot, rajzot ás mindazokat a fel­tételeket, amelyek a versenyhez és a terv­teljesítéshez elengedhetetlenül szükségesek. A Kaposvári Textil­műveknél nem egy esetben panasz­kodnak a dolgozók, hogy nem kap­­­nak idejében nyersanyagot, szer­számot, a művezetők csak késve biz­tosítják a műszaki feltételeket. Súlyos hibák vannak a verseny nyilvánossága biztosításában is. A szakszervezetek­­ és a pártszerveze­tek több üzemben a Központi Veze­tőség határozatának ismerete hiá­nyában még ma sem látják tisztán, hogy a verseny nyilvánosságra ho­zása a­ szakszervezetek feladata. A dolgozók joggal követelik, hogy a szakszervezetek állandóan biztosít­sák a verseny nyilvánosságát, hogy a versenyzők lássák, hol tartanak vállalásaik teljesítésében. Pártszervezeteink a meglévő hi­bák felszámolása érdekében az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben biztosítsák a versenyagitációt, han­golják össze munkájukat a műszaki­akkal, a szakszervezettel. Ne feled­kezzenek meg arról, hogy a ver­seny politikai kérdés és a pártszer­vezet feladata politikai tartalmat adni a versenynek. Mozgósítsanak a hosszúlejáratú versenyszerződé­sek megkötésére, azok állam­dósítá­sást. Mindez azt mutatja, hogy nem fára. Vegyék figyelembe, hogy karolják fel, nem támogatják, nem segítenek valóra váltani az újítók javaslatait. A Kaposvári Nagyma­­jomba­n, a dolgozók megkérdezése nélkül tettek felajánlást. Termé­szetes, hogy az ilyen felajánlásnak nincs alapja és egyre jobban ter­jed az a nézet, hogy ha teljesítjük a felajánlást úgy is jó, ha nem, úgy is, hiszen senki sem kéri és nem is kérheti számon, teljesítsék azok, akik a felajánlást megtették. A verse­ny életre keltette s nö­velte az alkotás vágyát dolgozóink­ban, az újítók százait hozta fel­színre megyénkben is. A Nagyatádi Kézimuzikatona­i gyárban az elmúlt évben 150 újítást nyújtottak be, alapvető forma az egyéni verseny, amelyet tömegméretűvé kell­ tenni. Szervezni kell a területi vállaláso­kat is, de ügyelni kell arra, hogy a vállalások a terv alapján, ne pe­dig attól­­ elszakadva történjenek meg­szervezzék, segítsék a szocialista munkaverseny magasabb fokának, a sztahanov-mozgalomnak elterjedé­sét. Tegyék eleven valósággá, tö­megversennyé a Gazda-, a Röder-, a Deák-, a Loy-mozgalm' . Emel­jék az élenjárók szinti­g elma­radókat. Ez­ pártszer­vnk és­ szakszervezeteink h­­itelessé­ge 1953. évi terve­zése ér­dekében. A Víz- és Csatornaműveknél minden dolgozó túlteljesítette normáját . A Kaposvári Víz- és Csatorna­művek dolgozói a Gazda-mozgalom keretében harcolnak a takarékos­ságért, a selejt ellen és a gépek észszerű kihasználásáért. A Kos­­suth-brigád Balázs Gyula vezetésé­vel január hónapban 2761 kilowatt áramot takarított meg, melynek értéke 855.90 forint. A Petőfi­ brigád 479 kilowattot takarított meg, 148.50 forint értékben. Az egyéni versenyben kimagasló eredményt ért el Bokor György 140 százalékos teljesítményével és ezzel a korábban megszerzett vándor­­zászlót megtartotta. Ifj. Mikácsi György 137.3 százalékos teljesítmé­nyével harcol a vándorzászló meg­szerzéséért. Az üzem legjobb dol­gozója címért harcol Szabó Lajos is, aki átlagosan 133.6 százalékot ért el. A szerelőknél Gelencsér Ist­ván ért el kimagasló eredményt 131.1 százalékkal. Kaposi József 131 százalékot teljesített, szoro­san mellette van Isa Jánosné is 130.5 százalékos eredményével. Ki­­­tűnik munkájával még Balogh Jó­zsef 128.8, Tóth József 126,3 és Major Ferenc 123 százalékával. A műszerészekre váró feladatokat jól oldotta meg Haslinger Lőrinc is, aki 120 százalékot teljesített. Biró Sándor kőműves 111.8 százalékos teljesítése mellett kiváló minőségi munkát is végzett. A jó munkaversenynek a fokmé­rője, amivel az üzem joggal büsz­­kélkedhetik, hogy a legalacsonyabb teljesítés 110.2 százalék. Nagy ré­sze van ebben­ a sikerben Kovács Lajos igazgatónak is, aki a munka­versenyt a legmesszebbmenőkig tá­mogatja és a munkafegyelmet szigo­rúan megköveteli.­­Serkenti a dol­gozókat az is, hogy a vezetőség ha­von­­­­ént a jó munkát végző dolgo­zókat prémiumban részesíti. Január hónapban is több dolgozó kapott jutalmat. Az üzem dolgozói január hónapban egyetlen egy túlórát sem használtak fel, ami mutatja a jó munkaszervezést, amit a cég a legnagyobb gonddal vezető­hajt­ végre. Téli­ építkezés Tapsonyban Alig egy-két hónappal ezelőtt még csupán­ szántóterület volt lát­ható a ta­pisonyi­­ gépállomás régi, kopott épületei meleit. De most már­­ szorgos kőműveseik, ácsok, v­i­l­árny­s­z­e­r­e­lő­k, vasbetonszerelők és­­ segédmunkások dolgoznak az ú­j gépállomás felépítésén.• Az építkezés dolgozói, dacol­va a hideg téllel, szorgalmas munkával harcolnak az épít­kezés határidő előtti teljesíté­sé­ért. Szorgalmas munkájuknak az ered­ménye, hogy na­pról-napra nőnek ,és emelkednek a­z új gépállomás vörös téglafalai és mutatják az építkezés dolgozóinak hatalmas lalkotássait. A gépállomás építkezéséhez leg­nagyobbrészt Tapsonyból és a kör­nyező falvakból járnak el dolgoz­ni az építőmun­kások. Sokan van­nak köztük olyanok is, akik még eddig nem dolgoztak­­ az építőipar­ban. Morecz János ácsbrigádja ha­zánk­­ felszabadulásána­k 8. év­fordulóját jobb munkával, a terv­­feladatok­ túlteljesítésével­, foko­zott an­yargt­akarékosságigal­, a hul­­ladékanyagok felhasználásával ké­szült megünnepelni. Ebben a harc­ban már eddig is komoly eredmé­nyeiket értek el­­ és januári tervü­ket átlagosan 134 százalékra, tel­jesítették. A­z ő érdemük, hogy az­­ építkezés területén elhullott és szétszórt deszkaanya­g­ot nem­ le­het találni, mert a brigád minden kicsi de­szkadara­bot felhasznál az épületek zsaluzásához. Az épük­ez­és kőműv­esi brigádja is példát mutat a terv és a normák teljesítésében. Ennek a brigádnak a vezetője Szék­elyfi József kőmű­ves Ez a brigád vállalta hazánk felszabadulásának, április 4-nek méltó megünneplését!-e­s hogy az építkezés téglafalait sztahanovi­s­t­a, Makszim emk­o - féle munkamódszerrel fel.• Vállalásukhoz mérten Takács Jó­zsef elvtárst­ól,­­a vállalat sztaha­novista instruktorától és m­un­ka­módszer át­adóijától megtanulták Makiszimenko-rendszerű g­yonsfala­­a­zási módszert. Székelyfi elvtárs kőművesbrigádja a hideg tél elle­nére i­s 122 százalé­ko­s át­la­g telje­sítményt ért­­ el a múlt hónapban. Jó eredményt ért el a tervtelje­­sí­té­sb­e­n Fábo­s József segédmun­kás brigádja is, átlagosan 110 szá­zalékra teljesítette januári tervét. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárul, hogy az é­p­ítőkezé­s vezetősége jól felké­szült a télre. Az elkészült épület­ben­ helyezik el­­ a kazánt,­­a ha­­b­arrcs- é­s betohkeverő-gát­at. Köz­vetlen a haba­rcskeverő mellett tá­rolták a habarcshoz­­ szükséges ho­mokot, amelyet a kazán állandóan gőzzel melegít és­­ a kazán által­­ felmele­gített vízzel keverik a ha­­b­abarcsot, hogy az a bedolgozás előtt meg n­e fagyjon. A kész falakat kokszkályhák­ka­­ szárítják és nádpallóval védik a fagytól. Az eredmények mellett azonban vannak­­ hiányosságok is az építke­zésnél. Egyes dolgozók még min­dig 100 százalékon alul teljesítik normájukat. Pl. Korona Imre se­gédmunkás brigádja 85 százalékra teljesítette januári normálját. Ha­sonló lemaradás tapasztalható Ba­li János, Kr­ém­usz László, Kmnisz János, Kőműves József Kré- és Vedény József segédmunkások­nál, e­ikik szintjén 100­­ százalékon, alul teljesítették normájukat. Ezeknek a dolgozóknak tudniok kell, hogy akadályozzák a terv teljesítését, kárt okoznak népgaz­daságunknak és e­gy­ben saját ma­guknak is. Az építkezés vezetőségének fel­adatai, hogy az építkezés dol­gozóival ismertess­e azt, hogy le­maradásukkal, a norm­ák nem tel­jesítésével nemc­sak wc-gaz­dasá­gunk­at, hanem saját magukat megkárosítják. Az építkerjzés ve­ss­zetősége harcoljjon a­zért, hogy minden dolgozó teljesíte-e tervfel­­adat­á­t. Segítsék elő­­ a­­ m­­unkaver­­seny széleskörű kibontakozását. Még ebben a hónapban elkészül Mikus Sándor nagyszabású domborműve­ ­ Mikkus Sándor kétszeres Kos­­suth-díjas szobrászművész, a Ma­gyar­­ Népköztársaság érdemes mű­vésze, az elmúlt év végén fejezte be a­­ Sztálin szobbor domborművé­­nek modelljét. A közel 85 négy­zetméteres, 65 alakos dombormű kivitelezésén jelenleg 22 kőszob­rász dolgozik. A tatai vörös mészkőből készü­lő relief, a­me­ly még eb­ben a hó­napban elkészül, hazánk felsza­badulásának és újjáépítésének eseményeit örökíti meg. Egyre többen kötnek selyemgubótermelési szerződést Ahogy az időjárás felmelegedése és a fák közelgő rügyfejlődése észlelhető, úgy észlelhető az érdek­lődés is a megye területén a se­­lyemgubótermelés iránt. Nap miint nap egyre többen kötnek gubóter­­melési szerződést. Tszcs-tagok, egyénileg dolgozó parasztok, gyár, munkások, vasutas- és postásdolgo­zók stb. aláírását találjuk­ a ter­melési szerződéseken, de nem hiá­nyoznak az általános iskolák tanu­lói és az úttörők sem. Mindnyájan tudatában vannak a selyem nép gazdasági jelentőségének és tudják hogy a hernyóselyem olyan nyers­anyag, amelyre népgazdaságunknak nagy szüksége van. Tartósságában semmiféle más textilanyag nem versenyezhet vele. Telefon, rádió, villanymotorok alkatrészeinek szi­getelő anyaga, a malomszita, a seb­­varrófonál, az ejtőernyő mind-mind h­ernyóselyemből készül. A selyemgubó termeléshez semmi befektetés nem szükséges. A kikelt hernyókat, tenyésztőpapirosokat, eperfalombot ingyen kapja a ter­melő és a tenyésztés munkáját még a!­igiyermekek, öreget, csökkent munkaképességűek is kellősen el tudják végezni. Jól kifizetődő mel­lékfoglalkozás is. Nagyatádon pl. Minauf Pál kis­ipari szövetkezeti tag 1952. évben 3300 forint érték­ű selyemgurcót adott be a 30 inapos termelési idény alatt népgazdaságunknak. Végzett munkájáért még külön 300 forintos pénzjutalmat és mesteri oklevelet is kapott. A kollektív tenyésztések eredményei is kiválóak voltak. Út­törőcsapatok sportfelszereléseket vásároltak és nyaralásokat szervez­tek az ebből eredő pénzből. Selyemgubó termelési szerződések köthetők a községi selyempste kel­tetőknél és a megyei kirendeltsé­gen. (Kaposvár, Engels­ u. 1.). Ápri­lis 11-től kezdődően a szerződött termelők minden doboz pere után 100 forintos termelési előleget is igényelhetnek. A szerződéskötések versenyé­ben jelenleg Nagyszakácsi köz­ség vezet. Igen jó helyezést értek el: Drávagárdony, Balatonszár­szó, Bálványos, Rinyaujlak és Ga­­más községek is. A többi község ta­nácsa és selyemtenyésztési megbí­zottja is igyekezzen községét felzár­kóztatni az élenjáró községek kö­zé. SZABÓ MIHÁLY át. előadó. Négynapos tanfolyamon beszélik meg a minisztertanács határozatát a gépállomások igazgatói A föl­dm­ű­velé­s­ügyi minisztérium ÁMG főosztálya február 11-től Zsámbékon ,az ország összes gép­­állom­ás igazgatói részére tanfolya­­mot rendez. A tanfolyamon az igazgatók tanulmányozzák és meg­beszélik a minisztertanácsi határo­zatot a gépállomások munkájának megjavításáról. Az első előadást Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter tartja ,,A gépállomások ed­digi munkája és feladatai 1953- ba­n" címmel. MEGÉRKEZETT A MONGOL SZOVJET TÁRSASÁG KÜLDÖTTE Magy­ar-S­z­o­vje­t T­árs­a­sá­g kongresszusára. Szerdán délelőtt Budapestre ér­kezett Lajbuz Dugersm­un, a Mon­gol-Szovjet Társaság főtitkárai, aki a Mongol Népköztársaság dolgo­zóit képviseli­ a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusán. II.

Next