Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

PROLETÁRJA! EG MAGYAR DO­LG X. évfolyam, 77. szám. ÁRA 50 FILLÉR A legjobb dolgozókat választották be a népfrontbizottságokba Hazánk az ötéves terv eredményeinek tükrében Sport É PAD TU A M­E­GYÜI PA'R•>T PIZO TTÍ; Ä ö AN­a­t­ Ä­P­j­A | Szerda, 1953. április 1. Ne veszítsünk el egyetlen percet sem az ország kenyeréért folyó csatában Április 4-e küszöbén állunk, most készülünk nyolcadízben megünne­pelni felszabadulásaink évforduló­ját. Üzemeinkben lelkesen dolgoz­nak munkásaink, hogy több terme­léssel ünnepeljék meg e napot. Meg­mozdult a falu is. Ezekben a na­pokban egyre több és tö­bb község­ben fejezik­ be a tavaszi munkák első szakaszát, a vetést. Dolgozó parasztságunk is csatlakozott a fel­­szabadulási hét mozgalmához, hogy méltó módon, tettekkel készül­jön szabadságunk, boldog életünk születésnapjának, április 4-nek meg­ünneplésére. A lelkes versenyben számos kimagasló eredmény szüle­tett. A községek, termelőcsoportok egész sora­ jelentette büszke öröm­mel: a minisztertanács határozatá­ban megszabott határidő előtt el­végezte a tavaszi munka időszerű részét. Különösen termelőszövetke­zeteink készülnek méltókép erre a nagy napra. A Megyei Tanács je­lentése szerint március 25-én a me­­gye termelőszövetkezetei befejezték a kalászosok vetését. A termelőszövetkezetek sikeres munkája mellett azonban igen je­lentős elmaradás van az egyéni dol­gozó parasztok vetésterv-teljesíté­sében. A legutóbbi értékelés sze­rint a zab vetését mindössze há­rom járás, a fonyódi, siófoki, tahi járás fejezte be. Megyénkben mind­össze 50 százalékra végeztük el az árpa és 68 százalékra a zab ve­tését. Különösen súlyos ez, ha fi­gyelembe­ vesszük­­ a miniszterta­nács határozatát, mely április 1ő­re határozza meg az árpa­ és zab vetésének határidejét. Ehhez a le­maradáshoz nagyban hozzájárul a nagyatádi járás gyenge eredménye, mely árpavetését mindössze 10, zabvetését 40 százalékra végezte el. Hasonló a helyzet a marcali és csur­­gói járásban. Az elmaradás legfőbb oka a bü­rokratikus módszer, a határozatok­hoz való rossz viszony. Községi ta­nácsaink egy része nem teljesíti el­sőrendű feladatát, nem szervezi és nem vezeti jól a földeken most folyó nagy csatát. Nem véletlen tehát, hogy pl. a barcsi járás mind­össze 14 százalékra áll az ár­pavetéssel. Elsősorban a felvilágo­sító munkát kell megjavítani köz­ségeinkben. Pártbizottságaink pártszervezeteink irányításával és és segítségnyújtásával tanácsaink a legnagyobb mértékben erősítsék, szélesítsék a felvilágosító munkát. A falvak dolgozói forró hálát táplálnak szívükben a felszabadító nagy szovjet nép iránt. Hálásak a szabadságért, hálásak a földért, amelyet a szovjet katonák vére hullásának nyomán kaptak birto­kukba. Hálásak azért, hogy soha nem remélt módon fejlődött közsé­gük, emelkedik életszínvonaluk, hogy gyermekeik a munkások fiai­val és lányaival együtt mindenütt ott vannak a párt, az állami és gaz­dasági élet vezetői tisztségeiben az egyetemeken, a főiskolákon. De ott van szívükben a mélyen élő és ki­törölhetetlen gyűlölet a múlt urai és kizsákmányolói ellen. Nincs me­gyénkben olyan dolgozó paraszt, volt cseléd, vagy földmunkás, aki­nek emlékezetéből ki lehetne töröl­ni azt a sok szenvedést, amit a múltban rájuk zúdítottak. A há­rommillió koldus országában So­mogy megye a papok és földesurak hazája volt. Mindezt nem lehet el­felejteni, amikor új, megváltozott életünkről beszélünk. Különösen most, ezekben a napokban, amikor felszabadulásunk ünnepére készü­lünk. Dolgozó parasztságunk bő ter­mést akar betakarítani ebben az évben, tudja, hogy ez szolgálja az ő hasznát és a háza javát. Népne­velőinknek azt kell elmondaniuk, hogyan érhető el ez a cél. Ismertes­sék mindenütt és minden dolgozó paraszttal a korai vetés, a gyor­s szántás, az élenjáró szovjet agro­technikai módszerek alkalmazásá­nak jelentőségét. Megyénkből szá­mos példát lehetne felsorolni ennek igazolására. Különösen állami gaz­daságainkban, de egyre több ter­melőszövetkezetben ,is sikerrel al­kalmazták a legújabb agrotechnikai módszereket. Az elmúlt év rendkí­vül súlyos aszályos időjárásának kö­vetkezményeit érezzük. Tanuljunk a tapasztalatokból. Nagymértékben függetleníthetjük magunkat az idő­járás szeszélyeitől, hat okosan, a tudományos módszerek szerint gaz­dálkodunk. A jobb termésért folyó küzdelemben a dolgozó parasztok biztosi­­ fegyvere a hozzáértéssel végzett talajművelés, növényápolás, a helyes agrotechnika. A minőségi munka, az agrotechnikai módszerek lelkiismeretes felhasználása na­gyobb mennyiségű termést, gazda­gabb aratást jelent. Ehhez nem kell különösebb befektetés, nem kell hozzá más mint a haza szeretete, a föld megbecsülése és töretlen hit az új módszerek eredményességé­ben Ezek a módszerek alkalmaz­hatók az egyéni gazdaságokban is. Számos eddigi tapasztalat arra kell hogy figyelmeztesse tanács­­szerve­ink­et, hogy ezen a területen még mindig érvényesül, különösen az egyéni dolgozó parasztok köré­ben az újtól való idegenkedés. Sőt egyes tanácsszerveink sem ismerték fel eléggé az alapvető­­ agrotechni­kai eljárások szükségességét. Szá­mos község határában az őszi szán­tások azon mód vannak, mint ahogy azokat az ősszel felszántották. Ez a bűnös t­ulasztás nagymennyiségű nedvesség elpárolgását, és ami eb­ből következik, nagymértékű terméscsökkenést eredményez. Pél­dául a látrányi határban még lábon álló napraforgószárat találni már­cius végén. A somogytúri határ­ban jelentős terület vár még fel­­szántásra az ősz óta. Az ilyen gon­datlan gazdálkodás nem méltó a somogy megyei dolgozó parasztok­hoz. Tanácsszerveink azonban nem veszik észre mindezt; minden lel­kiismereti­urdalás nélkül hogy területükön még most eltűrik, is a legnagyobb rendetlenség uralkod­jon. A jó gazda nem tűr meg ren­detlenséget portáján, felelősségre vonja családtagjait, ha rontják­­ a család hírnevét,­­becsületét.­­Taná­csainknak is az a feladata, hogy­­ rendet teremtsenek és ha szükséges, vonják felelősségre a rendbontókat, a hanyagokat, akik rontják a köz­ség hírnevét. Most a legelső és leg­sürgősebb agrotechnikai feladat, hogy gyors ütemben befejezzük a hátralévő szántást és a szántások simítózását, fogásolását. Pártszervezeteink és tanácsaink biztosítsák a kommunisták, illetve a tanácstagok személyes példamutatá­sát. Vizsgálják meg, hogyan tel­jesítik megtisztelő kötelezettségü­ket a falu legjobbjai, akiknek ma­gatartását élénk figyelemmel kísé­rik — jó példamutatásuk százakat buzdít, de lemaradásuk visszaveti az egész község munkáját. Megyénk dolgozó parasztjai ezekben a na­pokban minden erőt, minden per­cet használjanak ki és teljes lendü­lettel lássanak hozzá az időszerű munkák végzéséhez. A tavaszi mun­káiban minden nap, minden perc elvesztése érezteti káros következ­ményeit majd a terméshozamban. Idei és következő bő termésünkről van szó. Ne késlekedjünk, ne ve­szítsünk el egyetlen percet sem az ország kenyeréért folyó harcban. A felszabadulási hét kimagasló eredményeivel köszöntjük április 4-ét a Kaposvári Nagymalom dolgozói március 30-án déli 13 óráig befejezték első negyedéves tér­ét Március havi tervüket százalékra teljjess^tfed­ték. A 107.1 fel­­szab­adulási hét következő napjai­ban fokozott munkával harcolnak la fíeílsza­ba­dulási hét sikeréért és a második­­ negyedév eredményeiért. Április 4-ére az üzem dolgozói ált­al tett fel­ajánlások értéke 89.587 forint. Ezt az értéket már­cius 30-ig már túl is teljesítették. A felajánlások teljesítése 116.216 forint­ értékű. A felajánlások telje­sítésében átlagosan 139 százalékot értek e­­l az üzem dolgozói. A DISZ- bri­gád felajánlotta, hogy a­ felsza­badul­á­si hét folyamán 35 méter­­mázsa ócskavasat gyűjt össze az üzem területén és ad­ át a Hulla­dékgyűjtő Vállalatina­k. A DISZ fiataltok március 30-ával már te­l­­j­esit­tették vá­ Lkilá­sukat. Pécsi János és brigádja vállal­ták, hogy a felszabadulási héten egy csiszolóig­ényt állítanak be. A csiszológép a­l­ka­lm­az­ásának nagy jelentősége van, ugyanis igen ma­lomhengerek rovátkolásánál? 50 a százalékos munkaidőmért a­ kan­á­st eredményez. A brigád fokozott munkával harcol, hogy vállalását határidő ellőtt teljesíthesse. A Kaposvári Nagymalom páros­­versenyben van a Budapesti Fe­rencvárosi Nagymalommal és eb­bő­l1 is versenyből. február hónap­ban a kaposváriak kerültek ki győztesen, 10 ponttal­ megelőzve versenytársukat. A jó eredmények elérésében nagy részük van az üzem példamu­tató dolgozóinak, akik példamuta­­­tásukkal lelkesítették­­ az üzem va­­lamennyi dolgozóját. Az üzemi bizottság sokat törő­di­k a jól dolgozók népszerűsítésé­vel­ és az üzemben­­ elhelyezett fa­liújságon, táblákon rendszeresen tájékoztatja a dolgozókat iá felsza­badulási hét eredményeiről­­ és egyéb fontosabb eseményekről. A jó eredmény elérésében nagy sze­repe van annak is, hogy a vezetés nagy gondot fordított a munkák jó megszervezésére és minden műsza­ki feltételt biztosított, hogy a dol­gozók a terveket teljesíthessék. Javítsák meg a munkák szervezését a szakmunkás brigádok A 70/4. sz. Építőipari Vállalat nagyatádi építkezésének­ dolgozói március 28-ra tervüket 175 száza­lékra teljesítették. Munkájuknak nagy lendületet adott a felsza­badulási hét első napjainak eredménye. Az építkezés a munkák helyes megszervezésével érte el ki­váló teljesítményét. A 73/4. sz­ Épí­tőipari Vállalat építkezései közül az ezen az építkezésen dolgozók tar­toztak­ be legjobban a munkafegyel­met és a munkák megszervezésében a legalaposabb körültekintéssel jár­tak el. .Eredményes munkájuk be­szél a jó munkaszervezés fontossá­gáról. Különösen­ kitűnt a brigá­dok versenyében fegyelmezett és jól megszervezett munkájával a se­gédmunkások brigádja. Horváth Imre sztahanovista segédmunkás 13 tag" ,brigádja átlagosan 180 szá­­zalékos teljesítést ért el. Jól dol­gozik továbbá Horváth Ferenc se­gédmunkás-brigádja és Perkó Fe­renc segédmunkás-brigádja. Mind­két brigád 1,31 százalékos átlagtel­jesítést ért el. A munkafegyelem­ben és a munkák megszervezéséiben e­gyes s­zakm­u­nkás - b­ri­gádok k kö­­vethetnék az építkezés segédmunká­sainak példáját és­­ akkor még na­gyobb eredményeket tudnának elér­ni. A szakmunkás-brigádok ne ,,re­s­­teljenek” tanulni a munkaszerve­zésben kitűnt segédmunkás brigá­doktól. Feltétlenül szükséges, hogy a felszabadulási hét­­ következő idő­szakában minden brigád megjavít­sa munkáját és fokozott munka­­­kedvvel harcoljanak a felszabadu­lási hét sikeréért. A tengődi állami gazdaság kiváló traktorosai A tengődi állami gazdaságban a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésének küszöbén üzemi ér­tekezleten tettek szocialista foga­dalmakat a gazdaság traktorosai tervük teljesítésére, illetve túltelje­sítésére. A versenymozgalom már az első, de különösen: az utóbbi idő­ben olya­­nénkké vált, hogy szinte naponta ihlettek újabb, nagyobb eredmények. A traktoristák kemé­nyen harcolnak adott szavuk való­­ra váltásáért, a­ terv teljesítéséért. A versenyben, kitűnt jó eredmé­nyével Ráter Ferenc traktoros, aki március 25-ig 180 százalékra. Bán György, aki 127 százalékra, Jani István, aki 119 százalékra, Rácz András, aki 111 százalékra és Fenyvesi Ferenc, aki 110 száza­lékra telje­sítette tervét. Gazdaságunkban ma már nincs egyetlen 100 százalékon alul teljesítő traktoros sem. Az utóbbi napokban az eddig, még gyengén teljesítő Spántl­er Jenő elv­­társ tört az élre jó munkájával. Március 21-én például egy nap alatt 21 normálholdnak megfelelő területen végezte el a munkát, s napi normáját 433 százalékra telje­sítette. Ezen a napon Spántler elvtárs 287 forintot, keresett. Spánd­er elvtárs ezt az eredményt úgy érte el ,,Zetor” traktorával, hogy munkagépe harmadik kapcso­lásban ment egész nap. A felszabadulási héten Holota Gé­za G—35-ös traktorral 10 órás mű­szakban 11,8 normálhold talaj­­munkát végzett­ el, napi tervét 236 százalékra teljesítette, s e napi ke­resete 122 forint volt. Takács György vontatóval 10 órás műszakban 10­4 holdon végzett vetési munkát, ezzel napi normáját 103 százalékra teljesítette, s e na­pon keresete 104 forint volt­. A traktoristák zavartalan mun­káját elősegítette a mozgó javító­­műhely, amely a legkisebb hibák­nál is azonnal a helyszínen rendel­kezésre állt, így nagyobb idővesz­teség nem is volt műszaki hiba miatt. A mozgó javító­műhelynél nagyszerű munkát végeztek: Szabó Géza és Liptói Mátyás elvtársak. Kiváló munkát végeznek a vetés elvégzésében a fogatosoknál An­gyal Gyula, Horváth István, Ko­vács Gyula és Marcsik Lajos elv­társaik, akik állandóan­­ 103—110 százalékra teljesítik napi tervüket. A helyesen szervezett, lelkes mun­ka eredményeként eddig mintegy 990 holdon végezte el gazdaságunk a tavaszi növényféleségek vetését és ezen a területen az utómunkát is pontosan elvégezte. A gazdaság vezetősége ezután is mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a dol­gozók lelkes munkájára támaszkod­va minden területen teljesítse a gazdaság tervét.I Paxz times János. Megyénk dolgozó parasztság*• soha nem látott lelkesedéssel készül hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára Az elmúlt hét vasárnapján szer­te a megyéiben népnevelők százai keresték fel a dolgozó parasztokat és mozgósították őket a felszaba­dulási hét sikerére. Számos község­ben a dolgozó parasztok fogadalmat tettek a párt előtt, hogy a felsza­badulási hét alkalmával behozzák a begyűjtésben mutatkozó lemaradást és elvégzik a tavaszi kalászosok ve­tését. TANÁCSÜLÉSEN TETTEK VÁLLALÁST Balatonlelle község dolgozó pa­rasztjai a tanácsülésein fogadták meg, hogy első negyedévi be­gyűjtési tervüket, a felszabadulási hét alatt teljesítik. Az azóta eltelt néhány nap alatt a dolgozó parasz­tok 20 százalékkal növelték a be­gyűjtés eredm­ényét. Bella Gáspár 6 holdas, Kupás Miklós 15 holdas dolgozó parasztok máris teljesítet­ték első negyedévi tojás- és ba­­romfibeadásukat és nevük ma az élenjárók közt van a versenytáblán. De egyre több azoknak a száma, akik az élenjárók sorába kerültek, akik méltó módon akarják meg­ünnepelni április 4-ét.. A VEZETŐK PÉLDAMUTATÁSA NYOMÁN A Misim­i dolgozó parasztok a pártszervezet és a tanács felvilágo­sító munkája nyomán becsülettel teljesítik állampolgári kötelezettsé­güket. Ezzel adják bizonyítékát, annak hogy méltóan készülnek áp­rilis 4-re. Az élenjáró dolgozó pa­rasztok között legelői a­­ párt- és tanácstagok neve szerepel, akik pél­damutatásukkal serkentik a dolgozó parasztokat. I­fj. Matesz Pál, a köz­ségi tanács elnöke elsőnek teljesí­tette az első negyedévi kötelezett­ségét tojásból és baromfiból is 200 százalékra. Király Lajosné hat hol­das dolgozó paraszt, aki párttag és vb-tag, teljesítette az első­ félévi tojás és baromf­i beadását. Hal­mosi Pál 12 holdas szintén félévre beadta a tojást és baromfit. Törlei József nyolc hol­das dolgozó paraszt baromfiból a félévit 150 százalékra, tojásból az első negyedévit 120 százalékra tel­jesítette. A vezetők példáján lel­kesülve a falu dolgozói harcolnak adott szavuk valóra váltásáért, a felszabadulási hét győzelméért, s naponta nő a község begyűjtési eredménye. A tanács hetenként be­gyűjtési napokat rendez, az élen­járók ilyenkor felkeresik a hátralé­kos gazdákat. A begyűjtési napok minden esetben szép eredménnyel jártak. A legutóbb is egy nap alatt több mint 4000 darab tojást gyűj­töttek be, így érték el, hogy már­cius 30-án a község első negyedévi begyűjtési tervét, baromfiból 320 százalékra, tojásból pedig 105 szá­zalékra teljesítette. Az igali, tabi és lengyeltóti gépállomás befejezte tavaszi tervét Megyénk gépállomásai közül egy­re többen jelentik, hogy teljesítet­ték a tavaszi tervet. A legutóbb az igali, tabi és a lengyeltóti gépállo­másokról jelentették, hogy március 30 án 100 százalékra teljesítették a tavaszi tervüket. Ez az eredmény a gépállomások dolgozóinak harcos munkája és a vezetőség helyes szervező és irányító munkája nyo­mán született meg. Az élenjárók példáját követve harcoljanak a még elmaradt gépállomások is, hogy tervük teljesítésével, illetve túltel­jesítésével ünnepelhessék hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját, április 4-ét,

Next