Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

2 ísea Három év és tíz hónap alat­t teljesítette első ötéves tervét a Bolgár Népköztársaság Szófia­ (BTA). A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A Bolgár Népköztársaság Állami Tervb­izottsága­ és a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsa mel­lett működő Statisztikai Hivatal igazgat­ósága nyilvánosságra hozta a Bolgár Népköztársaság 1949— 1953 közötti első ötéves terve tel­­jesítéséről készült jelentését. A Bolgár Népköztársaság 1949— 1953. évi első népgazdaságfejlesz­tési tervét határidő előtt hajtották végre. Egész sor fontos feladat megoldásánál jelentősen túlteljesí­tették az előirányzatokat. I francia Kommunista Párt Xiszoti tettfeM levele a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Sirattál ® Párizs. A ,,T Humanité" közli a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának levelét a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához. A levél kö­szönetet mond a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának azért a gondos ápolásért, amelyben Maurice Thiortz a Szov­jetunióban részesült. Maurice Thorez hazatérését a francia nép mérhetetlen örömmel fogadta — hangzik a levélben. — Ez az öröm nemcsak pártunk so­rait és barátainkat érinti, hanem kiterjed a dolgozók minden réte­gére.­­A lelkes bizalom és öröm érzésé­hez bensőséges, mély hála járul az önök dicsőséges pártja, annak köz­ponti­ bizottsága, a­­ szovjet kor­mány és szeretett tanítónk, a hal­hatatlan Sztálin elvtárs iránt. Maurice Thorez irányításával még szilárdabban élére állunk a mun­kásosztálynak és Franciaország né­pének, tovább erősítjük megbont­­hatatlan kapcsolatainkat Lentin és Sztálin nagy országával, a Szovjet­unió dicsőséges Kommunista Párt­jával." Az olasz mezőgazdasági munkások sztrájksikere Róma. (TASZSZ­) Az Avanti“ című lap jelentése szerint az Olasz Mezőgazdasági­­ Munkások Országos Szövetségének Végrehajtó Bizott­sága most tárgyalta meg a mező­gazdasági munkások április 16i or­szágos sztrájkjának eredményeit. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, a dolgozók szttrájkharcuk eredményeként nagy sikereket ér­tek el. A földbirtokosok ugyanis csaknem minden tartományiban ki­fizették azokat a családi pótsegé­lyeket, amelyeknek kifizetését­ mindeddig megtagadták. A kor­mány kénytelen volt tiszteletben tartani azt a törvényt, amely orvo­si segélynyújtást ír elő az anyák­nak. A végrehajtó bizottság ugyanak­kor éberségre szólította fel a me­­zőgazdasági munkásokat, küzdjenek azért, hogy ezt a törvényt állan­dóan tiszteletben tartsák és készül­jenek fel harcra, mindazoknak a követeléseknek teljesítéséért, ame­lyekkel kapcsolatban még nem­ jött létre megállapodás. K Ü­I, !'<> I, I TI K A ff í K E­I LONDON A londoni rádió washingtoni je­lentése szerint Murp­hyt, az Egye­sült Államok tokiói nagykövetét po­litikai tanácsadóvá nevezték ki Mark Clark tábornok, a­ koreai ,,ENSZ-csapatok" főparancsnoka mellé. Mint a londoni rádió meg­jegyzi, Murphy új feladata az lesz, hogy ,,politikai szakvéleményt mondjon a fegyverszüneti tárgya­lásokkal kapcsolatban" KARAGSI Április 28-án Karacsában a vil­lamostársaság alkalmazottai a vil­lamosközlekedési dolgozók szakszer­vezetének­ f­elhívására tiltakozó sztrájkba­­ léptek. A sztrájkolók az ellen tiltakoznak, hogy egyes alkal­m­azottaka­t politikai meggyőződé­sük miatt elbocsátanak és üldöz­­­nek. Reggel mintegy nyolc­száz sztrájkoló megszállta a villa­mos­­kocsiszínek épületeit. A rendőrség gumibottal igyekezett szétszórni a sztrájkolókat. Harminc ember meg­sebesült. Hírek szerint a rendőr­ség mintegy négyszáz embert letar­tóztatott. ATHÉN Az „Avgi“ című lap közli, hogy április 26-án letartóztatták görög demokraták egy csoportját. A le­tartóztatottak között van Georgi Karageorgisz, az EDA-párt tagja, KMiorosz Georgulisz tanító. Dimitt­­riosz Karanti­lonisz, bimítPa Sztraeali asszony. Trab­anisz ügy­véd és Pifposzpiliopulosz ügyvéd. SOMOGYI NÉPLAP A BÉKETÁBOR ORSZÁGAIBÓL MOSZKVA A „Gudok" című­­ szovjet lap közli, hogy a gorkiji marógépgyár új típusú anyacsavargyártó automa­tát készített. Az automata öt műveletet hajt végre: feldarabolja az acélrudak­at, elvégzi az első és második zömí­­té­st, kialakítja az anyacsavar attak­ját és lyukat üt bele. Ennek az automatának az alkal­mazása egy év alatt több,százezer rubel megtakarítást eredményez és tíz embert szabadít­­ fel más mun­kára. VARSÓ Április 28-án a „Jaworzno II“ erőmű építőinek küldöttsége je­lenítette Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökeinek, hogy a ,,Ja­­­worzno 11" erőműben határidő előtt üzembe helyezték az első gép­egységeket. Lengyelország legna­gyobb új erőművében 15 nappal a határidő előtt megindult a villa­­­­mosenergiatermelés. A Szovjet­unió korszerű gépekkel és műszaki dokumentációval segítette elő­­ lengyel ipar e nagy győzelmét. A a ,,Jaworzno II“ építői vállalták, hogy a soron következő gépegysé­geket 45 nappal a határidő előtt helyezik üzembe. DREZDA Drezdáiban megkezdték a xantho­cilin nevű gyógyszer Ezt az új antibiotikumot gyártását, a­ peni­cillinhez hasonlóan — penes­zigoni­­iából állítják f elő. A xanthocillint dr. Werner Ro­ethe okleveles vegyész találta fel 1948-ban. A tudós azóta kidolgozta az új gyógyszer üzemszerű ,gyártá­sának gyakorlatát, amely szerint most megkezdték a xantho ebi­in tömeges gyártását. J. V. Sztálinról nevezték el a román néphadsereg legfelső katonai iskoláját Bukarest (Agerpres). J. V. Sztá­linnak, minden­ idők legnagyobb katonai lángelméjének emlékére, a r­om­án néphadsereg legfelső kato­nai iskolája a „J. V. Sztálin Kato­nai Akadémia" nevet kapta. Még Ez alkalomból rendezett ünnep­során zászlót adományoz­tak a J. V. Sztálin Katonai Akadé­miának. A zászló átadása alkalmá­val Emil Bodnaras hadseregtábor­­nok, a Román Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, s a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere mondott beszédet. Péntek, 1953 május 1. A N­­ép­művelési Minisztérium pályázatai A népművelési minisztérium pá­lyázatot hirdet festményekre és grafikai munkákra ,,A magyar mun­kásmozgalom 35 éve" címmel. A pályaművek mutassák meg a magyar munkásmozgalom hősi har­cosait, a kommunista párt törté­nelmi szerepét 1918-tól napjainkig­ Művészeink a pályamű témájának kiválasztásánál tanulmányozzák a magyar munkásmozgalom, a kom­munista párt történeteit, ismerjék meg a Magyar Munkásmozgalmi Intézet dokumenn­tumainyagát. A pá­­­­lyaműveikbe­n törekedjenek a párt, munkásmozgalom harcainak, eredményeinek sokoldalú, világos ábrázolására. A pályázati felhívás nem kíván­ja a művészekeit korlátozott számú témához kötni, de felhívja a figyel­müket néhány fontos témára, il­letve témakörre. A témákat a nép­­­ művelési minisztérium képzőművé­szeti főosztálya kívánatra közli az é­rdelkl­ődőkeket. A pályázaton minden művész részt vehet, legfeljebb három­­— tetszés szerinti méretű — fest­ménnyel, vagy két gráf­iával. Az elkészült munkákat 1953 november 20 ig kell beküldeni a Műcsarnok­iba. A beküldés és elszállítás költ­ségei a művészt terhelik. Pályadíjak: 2 >db­ I. díj,­­ 5000 fo­rint, 3 db II. díj á 4000 forint, 4 db III. díj á 2000 forint. A pályázatokat a népművelési minisztérium, a Magyar Munkás­­mozgalmi Intézet, a Képzőművé­szek és Iparművészek Szövetsége, a MODOSZ és a Képzőművészeti Alap küldötteiből alakult bizottság bírálja el. A népművelési minisztérium pá­lyázatot hirdet üzemeink életét, munkásosztályunk nagyszerű mun­káját, harcát, fejlődését ábrázoló festményekre és­ rajzaikra, is. A művészek mutassák meg mű­veikben az új, a szocializmust épí­tő munkást, üzemeink új­­ életét, a régi és az új harcát. Mutassák meg, hogyan válik szebbé, teljesebbé népünk élete. A pályázaton minden művész részt vehet három tetszés szerinti méretű olajfestménnyel, vagy­­ gra­fikával. A pályázat határideje ugyancsak november 20. A műve­ket a Műcsarnokba kell beküldeni. Pályadíjak: 2 db I. díj á 5000 fo­rint, 3 db II. díj á 4000 forint, 4 db III. díj á 2000 forint. A­­ bírálóbizottságban ,a népmű­velési imm­iniszt­érium,­­a Képzőmű­vészek és Iparművészeik Szövetsé­ge, a MODOSZ és a Képzőművé­szeti Alap küldöttei vesznek részt. Több mint százhatvanezer kötvényt sorsolnak ki Győrött az első békekölcsön negyedik húzásán Az elseő békekölcsön május­­ 7 és 10 között Győrött sorra kerülő ne­gyedik sorsolásán a következő ínye­remények és terrje­sztéseik kerülnek fki­sorsolásra: Május 7-én, csütörtökön délután­ 4 órai kezdett éli, 359 húzással ki­sorsolnak 35.900 darab kötvényt. Pénteken 559 húzással kisorsol­nak 55.900 darab kötvényt. Szombaton 544 húzással kisor­solnak 54.400 darab kötvényt. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdet­tel 189 húzással kisorsolnak 16.650 darab kötvényt. Ezen a napon ke­rült kisorsolásra a 100 ezer forintos­­ főnyeremény, ezenkívül 6 darab 50 ezer forintos nagynyeremény és 147 darab vegyesen 25 ezer, 10 ezer és 5 ezer forintos nagy nyere­mény, valamint 15.246 darab 300 forintos nyeremény. Ugyancsak ezen a napon kerül kisorsolásra 35 húzással 1250 darab kamatozó köt­vény. Kiosztották a „könnyűipar kiváló dolgozója" kitüntetéseket Április 30-án 440 dolgozónak, niszter a „Könnyűipar kiváló dof­techiniku­sna­k, mérnökinek nyújtól­­gozója" kitüntetést, ,ta át Kiss­ Árpád könnyűipari mi- ... j Kiosztották a kitüntető jelvényeket a felsőoktatás kiváló dolgozóinak Csütörtökön az ország felsőok­tatási intézményeinél elsőízben osztották f ki a szocialista felsőok­tatás érdekében kifejtett eredmé­nyes munkáért „A felsőoktatás ki­váló dolgozója" kitüntető jelvényt. A kitüntetéseket Erdey Grúz Ti­bor felsőoktatási miniszter, Andics Erzsébet, a felsőoktatási miniszter első­­ helyettese és Kónya Albert miniszterhelyettes nyújtotta át a kiváló dolgozóiknak. A felsőoktatás területén 96 dol­gozót tüntettek ki az országban. NEMZETKÖZI SZEMLE ___­________________________________________ A Francia Kommunista Párt nagy győzelme Franciaországban már hosszú hetekkel a községtanácsi válasz­tások előtt megindult a lázas vá­lasztási hadjárat. A burzsoá pár­tok, amelyek képviselői csupán ön­ző politikai célokra használják fel az önkormányzati szervekben való részvételüket, igyekeztek kisebbí­teni a választások politikai jelentő­ségét. Mivel szemben a kommunis­ta vezetés alatt álló községtaná­csok eredményes, a dolgozók jo­gait védő munkájával és intézkedé­seivel­­ nem tudtak működésük­ről eredményeket felmutatni, szí­vesen hangsúlyozták, hogy a vá­lasztások „politikamentesek” és kizárólag csak „közigazgatási" je­lentőségűek. A választások során bebizonyo­sodott, hogy az ilyen politika, mely háttérbe szorítja ,a bel- és külpoli­tika legégetőbb kérdéseit, nem veszi számításba a dolgozókat, nem orvosolja azok sérelmeit, hiá­ba használ nagy szavakat, külön­böző választási fogásokat és lista­­kapcsolásokat, nem számíthat a nép támogatására. A Francia Kommunista Párt nem titkolta a nép előtt a valóságot. Le­leplezte a francia kormány aljas mesterkedéseit és annak következ­ményeit. Felhívásában rámutatott, hogy a­ fokozott fegyverkezés, az államgépezet fasizálása, az, hogy az ország amerikai támaszponttá válik — a kormány reakciós poli­tikájának eredménye. Bizonyítékok sorát tárta a nép elé, amelyek mind arról tanúskod­nak, hogy a kormány és az őt tá­mogató pártok juttatták Francia­­országot a munkanélküliség, a nyo­mor és a fokozott elszegényedés útjára. A Francia Kommunista Párt felemelte szavát a vietnami hábo­rú megszüntetéséért, követelte Schuman terv, a bonni és párizsi a szerződések elutasítását, gazdasá­gi, kereskedelmi és kulturá­is kap­csolatokat a Szovjetunióval és népi demokráciákkal, követelte az a öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megkötését. Ezek a népet legmélyebben és leginkább érintő kérdések, melyek visszhangra ta­láltak a nép­ körében. A francia községtanácsi válasz­tások bebizonyították, hogy a nép töretlenül bízik a Francia Kommu­nista Párt politikájában. Hiába jó­solta meg néhány nappal a válasz­tások előtt Bruce belügyminiszter a kommunisták vereségét, a kom­m­unisták nem elveszítették, hanem megerősítették állásaikat. Párizs­ban, a nagy ipari központokban és másutt is emelkedett a kommunista pártra leadott szavazatok száma. Mindenütt nagy többséggel válasz­tották meg a kormány által letar­tóztatott és üldözött­­ kommunisa és szakszervezeti vezetőket a köz­ségtanácsba. Az elmúlt években a kommunis­ta vezetés alatt álló községtaná­csok a nehéz viszonyok között is értek el eredményeket és munká­jukkal nagy népszerűségre tettek szert. A nép érdekében kifejtett munka most meghozta gyümölcsét. A Francia Kommunista Pártnak a győzelemmel kapcsolatban kiadott közleménye erről így ír: „Pártunk továbbra is első pártja Franciaor­szágnak. A községtanácsi választá­sokkal nagyszerű választ adott francia munkásosztály, a francia a nép az árulás és a háború politi­­kájára, amelyet a burzsoázia ve­­zetőkörei folytatnak. Válasz ez az öt éve tartó komm­u­ni­st­ae­l­l­e­n­e­s rá­galmakra és provokációkra. A fran­ia férfiak és a francia nők, ami­kor a Francia Kommunista Párt listáira adták le szavazataikat, hi­tet tettek egy új politika mellett és a nemzeti függetlenség és a bé­ke, a szociális haladás és a szabad­ság politikája mellett". A brémai­ sztrájk : a szolidaritás ragyogó bizonyítéka Az imperialistáknak a nyugat­német szövetségi köztársaság lét­rehozásával kettős céljuk volt: po­litikai bázist és katonai támasz­pontot b­ztosítani Európa szívé­ben minden haladó erő és minden ország ellen, beleértve „szövetsé­geseit“ is, és „bevehetetlen“ erő­döt építeni a német egység útjá­ba. Céljaik megvalósításához a ré­gi, bevált burzsoá módszert alkal­mazták: „kegyes keresztény" poli­tikusok, hétpróbás nemzet­­munkásárulók, „érdemdús" fasisz­is­ta csirkefogók kezébe tették le a hatalmat. Ezek után nem csoda, hogy Adenauerék gyakran bizony­gatták: a nyugatnémet kormány­zat széles alapokon áll. A német nép már számtalan ta­­nújelét adta, hogy szemben áll az imperialisták Adenauer által veze­tett „egységfrontjával". Egymást érik a tiltakozások a bonni és­­ pá­rizsi háborús szerződések ellen. Széles népi tömegakciók állnak Adenauerék népe­lenes intézkedé­seinek útjában, magasan leng munkásegység, a proletárszolidari­­­tás harci lobogója. A nép minden rétegére kiterjedő szolidaritás ragyogó bizonyítéka a brémai sztrájk. Brémában és­­ Bre­­menshavenben napok óta áll az élet­ A hajógyári és kikötőmunkások bérköveteléseik alátámasztására sztrájkot indítottak. A szociálde­mokrata, kommunista és pártonkí­vüli munkások sztrájkja nemcsak a magasabb bérekért folyó harc, ha­nem harc a jobboldali szakszerve­zeti vezetők ellen, harc a demo­kratikus jogokért. A hajógyári és kikötőmunkások sztrájkjához csat­lakoztak a tisztviselők, mesterek, mérnökök is. Már 16 ezer ember sztrájkol ,a teljes egység jegyében Brémában. A szakszervezetek jobboldali ve­zetősége „központi" sztrájkvezető­séget állított fel, de a dolgozók nem ismerik el őket képviselőik­nek. Soraikból választanak sztrájk­őrséget és a szociáldemokrata de­magógia ellen egyre inkább han­goztatják: „Németország Kommu­nista Pártja az egyetlen párt, mely­ben bízni lehet". A sztrájkoló munkások igazsá­gos harcait sokan támogatják. Áp­rilis 29-én szolidaritási bizottság alakult ki munkások segítése cél­jából. A bizottság felhívással for­­dult a dolgozókhoz, a fogyasztási szövetkezetekhez és kereskedők­höz; bontakoztassanak ki széleskö­rű szolidaritási mozgalmat a sztrájk támogatására. Bréma lakossága egységesen veszi fel a harcot Adenauer népelnyomó, munkás­nyúzó politikája ellen. Bréma pél­dája is bizonyítja, hogy a német nép minden rétege kész egysége­sen harcolni a nép elnyomói ellen.

Next